MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

Sümeghi Tamás - Mindenben is „illetékes elvtárs”

Úgy hozta a sors, hogy szinte napra pontosan egy éve interjúztam Tamással, az akkor készülő filmje kapcsán, ami a dobolás történetét dolgozta fel. Most megint készülnek filmek, meg lemezek is, melyeket egyesével kiveséztük az interjúban, de az egész onnan indult, hogy Lombos úr & az Etilalakulat projekt új dallal-videóval jelentkezett decemberben. Aztán, ha már ezt körbejártuk, ránéztünk a Zildjian tányérokra is, mivel annak is van bőven aktualitása. Szóval szinte mindent érintettünk, amivel mostanában foglalatoskodik a mindenben is illetékes elvtárs…

/Sümeghi Tamás session zenész, dobtanár, a világ egyik dobosa. Volt/van/lesz: Sugarloaf, Keresztes Ildi, Szekeres Tamás, Alapi Power Trio, Garda-Benkő, Andy Irvine, Andrei Konchalovsky, Action stb./ 

Hát hiányzott még ez neked?!

Dehogy hiányzott! Tudod, mint a hátam közepére… Haha! Az utóbbi időben, mióta beütött ez a pandémiás helyzet, azóta én nagyon-nagyon átállítottam a fókuszt, és k-va keveset koncertezek, ahhoz képest, amennyit koncerteztem a pandémia előtt. Most csak olyan projekteket csinálok, amiket szeretek. Vagy azért, mert van benne pénzt, vagy, mert szeretem az embereket, akikkel muzsikálok, vagy van benne olyan dolog, ami valami miatt megfog - Marciék például ilyenek alapvetően ezzel a formációval. Velük még nem megyünk el turnézni, csinálunk néhány dalt, és kész.

Akkor kezdjük az elejétől! Ezt Lombos Marci ötlötte ki, és gyakorlatilag nem egy zenekarról beszélünk, hanem inkább egy projektről? Ami időnkét majd összeáll, egy-egy dalt megcsinálni?

Úgy van! Ez eddig is így működött. Egy Hangszert a kézbe /HAK/ alkalmával alakult ez a formáció, három éve. 2020 márciusában jött ki az első dal, „A legjobb gitáros a városban”. És most hoztuk ki ezt a másodikat december elején – Az excsajom címmel. Nyáron készült el egyébként az anyag - mint ahogy a videóban is látszik, mindenkit ver a víz, mint kurvát a templomban. Miután kijött ez a dal, Marci mondta, hogy nagyon jók a visszajelzések. Ez örömzene, ez nagyon-nagyon fontos! Most ő szeretné elkezdeni ennek a „zenekarnak” a brandjét kiépíteni. Magyarul: ne csak az legyen, hogy évente kiadunk egy-egy dalt, mint egy klasszikus projekt, hanem kezdjünk el rendszeresen megjelenni! Teszem azt, kéthavonta előállunk különböző dalokkal, és így, fél-egy év alatt össze lehet kalapálni egy lemeznyi anyagot. A megjelenésekhez mindig csináljunk majd videót, média kampányt stb. Szóval Marci most belefogott a brand építésbe ezzel kapcsolatban.

A pandémia alatt nagyon sok minden megváltozott: a prioritások, a szabadidők, meg minden más - legalább is Marcinál, nálam és a többieknél is. A másik pedig, hogy ennek a zenekarnak az alap tagsága: Takács Roland Kanóc, Benkő Zsolt, Bakonyi Bálint - ő az elektronikáért felel-, meg Marci, és én. Az állandó videósunk Kocska Ádám, szóval egy HAK-os csapatról beszélünk. A projekt úgy alakult, hogy Marcinak van egy Őtletszobrász elnevezésű kurzusa, ami elvileg egy szóló produkció - ez úgy néz ki, hogy felmegy a színpadra, és 30 vagy éppen 320 gyereket interaktív módon foglalkoztat. Teljesen feloldja a gátlásaikat, illetve ott rögtönözve szöveget írnak, azokra a témákra, amiket a gyerekek, vagy fiatal felnőttek ad hoc jelleggel bedobnak. Marci ebben piszok jó! Valahogy egyszer úgy alakult, hogy poénból felmentünk mellé az egyik előadáson, és elkezdtük őt lekísérni, Benkő Zsolt, Kanóc, és én. Ez nagyon működött! Zsoltival és Kanóccal rengeteget játszunk együtt egyébként is. Onnantól kezdve rendszer lett ez a dolog, ha úgy adódik, megyünk és kísérjük Marcit. Ez teljesen improvizatív módon működő történés - ott figyelni kell, hogy mit csinál Marci, és a másodperc töredéke alatt reagálni arra. Figyelünk egymásra, ő nézi, hogy reagálnak a gyerekek, szóval ilyen interaktívan hozunk össze valamit. Ennek lett a következménye, hogy felvetődött: akkor miért ne csinálnánk dalokat? Az első számot már emlegettem, az a tavaly nyári Gitármánia tábornak lett a nem hivatalos „indulója”, himnusza. Az úgy született, hogy hat órakor bezárt a HAK kiállítás, mi ott maradtunk, az aktuális helyszínen a színpadon, és nem túlzok: egy óra alatt elkészült a dal! Aztán bementünk a stúdióba, és felvettük. Jópofa volt, mert nagyon szerették a táborban. Marci ettől elkezdett pezsegni, hogy hívjunk vendégeket is…

Keresztkérdés, a mostani egy funk nóta lett, zeneileg mennyire folytatása ez az előzőnek?

Szerintem folytatása, Marci szerint nem. Andrásik Remo táborvezető azt mondta, olyan, mintha a második része lenne az első dalnak. Ebben semmi tudatosság nincsen, hiszen mindannyian vén f-szok vagyunk, és sok berögződésünk van, és ezek a témák improvizációból indulnak el. Megkockáztatom: ezért tízből kilencszer ugyan arra a sémára indulunk el. Belőlünk ez jön ki. Marcinak ezek a tempók, ezek a hangnemek - ez a fajta lüktetés, amit hozunk, Kanóc, meg én- nagyon fekszenek.

Van már több dal, vagy kezdemény?

Kezdeményezés az van, elindult a folyamat, elkezdtünk dalokat írni.

Akkor térjünk vissza a vendégekre! A tavalyi dalban nem volt vendég?

Nem, abban nem volt. Benkő Zsolti, Kanóc, Bakonyi Bálint, Marci, és én vagyunk a zenekar. A videót Kocska Ádám készítette. Idénre kitalálta Marci, hogy „vendégeskedjünk”. Meghívta Gyöngyösi Gábort, aki a Hooligans billentyűse, meg Gotthard Misit, aki a Ocho Macho-ban volt - már kilépett. Ő együtt dolgozott Kanóccal nagyon sokáig, abszolút virtuóz gitáros! Érdekes volt, hogy Benkő Zsolti meg, ő a másodperc tört része alatt hangolódtak egymásra. Jó volt látni azt a kémiát a stúdióban - egyszerre vettük fel a dalt, nem volt külön feljátszás. A volt Origó Stúdióban dolgoztunk, ott lett felvéve az anyag. Ott egy nagyon nagy feljátszó van, ezért is ragaszkodtunk ehhez a helyszínhez.

Az eszközöket is úgy kértétek tőlük, hogy ilyen korszakbeliek legyenek?

Abszolút! Törekedtünk arra, mind hangzásban, mind keverésben, mind dalban a feljátszásnál is, hogy nagyon hajazzon a ’70-es évek korszakára. Tényleg egyszerre, elsőre felvettünk minden - vagy sikerül, vagy nem alapon... Egy cél volt kitűzve elénk, picikét mocskosra, a 70-es évekre hajazzon a dal hangulatban és hangzásban is.

A stúdiót én ajánlottam a többieknek, mert dolgoztam velük már többször a lemezeimen, akár egyszerre feljátszással, akár külön. Ja, még három „vokalista csaj” is meg lett hívva vendégnek a mostani dalhoz, Csapó Vera, Dorothea Hildebrand és Szélig Éva.

Marcinak most olyan fejlővése van, hogy nagyon komoly fúvós szekciót is szeretne a következő dalra behívni. De jelentkezett is egy csapat, miután hallották az új dalt, hogy ők szeretnének ebben részt venni, tetszik nekik az irány. Emellett Bebe is jelezte, hogy ez neki nagyon tetszik. Szóval most az van, hogy az emberek érdeklődéssel fordulnak ehhez az egészhez. A következő dal is úgy fog elkészülni, hogy az alap csapat megmarad, és ahhoz fognak csatlakozni mindenféle nagynevű emberek. Fontos, hogy itt nem a pénzért jönnek az közreműködők! Egyszerűen úgy vannak vele, hogy: „Hú, b-meg ez tök jó, tetszik, csináljunk már egy ilyet együtt”! Mi ezt megtehetjük, mert ez egy nonprofit „vállalkozás”, mi a mindennapi trendekkel megyünk szemben. Mi nekiülünk, és k-va jól érezzük magunkat a próbán! Mondjuk, szó sincs arról, hogy direkt bármi ellen megyünk, semmi ilyen tudatosság nincs benne...

A harmadik dal megjelenését kitűztétek már esetleg? Látjátok?

Hogy mikorra? Marci azt szeretné, hogy még idén induljon el egy próbafolyamat. Én nagyon szeretném, hogy tavasszal, de lehet, hogy akár már februárban kijöjjön a következő dal. Nyáron megint összerakunk egyet, és lassan elkezdjük ezt az egészet felépíteni. Senki sem látja, hogy mi lesz ennek az egésznek a vége, ez most egy folyamat, amiben benne vagyunk, és ez tök jó így!

Akkor menjünk bele a te „vonaladba” is! Egy kis érdekesség kapcsolódik ütős szempontból ehhez a dalhoz. Itt játszottál először egy új szériás tányéron…

Ez a Zildjian cintányér… Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a Zildjian cintányérokat képviselhetem. Ez nyáron jött össze, de most lett publikus, és most fog elindulni ennek az egésznek a promóciója. Ez volt valóban az első stúdió felvétel, ahol ezeket a tányérokat használhattam. Szuperlatívuszok… Azt tudni kell, hogy a Zildjian a világnak a vezető cintányér gyártó cége! Ez egy több mint százéves múltra visszavezethető török cintányér, a cég, az viszont Amerikában van. A Zildjian a piacnak a legnagyobb százalékát fedi le ezen a területen. Vezető zenészek, művészek dolgoznak ezekkel a hangszerekkel. Itt az a jó, hogy van egy tradicionális vonala is a szériáknak, én is kifejezetten tradicionális vonalú cintányérokat hoztam el, amikor választhattam. A „K” típusú sorozatot használom, ez szól ebben a második Etilalakulat dalban is. Abszolút tradicionális hang, a ’70-es évekbeli muzsikához korhűen illeszkedett. Klasszikus hang, nem kellett kistányér, nem kellett effekt tányér, nem kell csörgő-börgő, effektíven egyenes, tök jó hangok kellenek.

Az Action zenekarnál viszont már egy rockosabb szériát használok, mert ott mást igényel a zene. Most fog kijönni a Zildjian-nak egy új sorozata, a Gospel Pack, én most ebből fogok kapni egy szériát. Vadonatúj sorozatról beszélünk, a napokban jött be Magyarországra, és ebből kiválogatom a nekem megfelelőket. A napokban lesz két lemezfelvételem, az egyiknél Pink Floyd-ra hajazó, nagyon tiszta hangokat fogunk keresni, ami valószínű ez a „K” sorozat lesz, a másik felvételnél modernebb cuccra lesz szükségem, mivel egy fiatalosabb csapatról, zenéről van szó. Ez tele lesz effekt tányérokkal, izgalmasabb világ lesz...

Az elején utaltam arra, hogy rengeteg helyen játszol. Az Actiont már emlegetted, így, a lemezfeltételek kapcsán, egy-két mondatban vázold már, hogy mik jönnek még, amiben te is rész veszel!

Oké. A lemezfelvételek - jelen állás szerint- úgy fognak kinézni, hogy négy is lesz a közeljövőben.  Az egyik az az Action lemez, ami a napokban meg is fog történni, kijövünk egy új Action albummal - ezt mi jövő év tavaszára időzítjük. Most télen fogjuk rögzíteni az anyagot, a dobfelvételek most indulnak el decemberben - de legkésőbb januárban.

A másik a Telegram zenekar, Vedres Joe-ék csapata, ami most nemrég újjáalakult. Ott Nagy Zsolt Liszi billenytyűzik, Kanóc basszusgitározik, én dobolok, és a két ős tag, Vedres Joe, és Mr. Basary van gitáros és énekes poszton. Nagyon jó a hangulat a bandában, mivel Joe kitalálta nemrég, hogy új lemezzel szeretne előrukkolni „száz év” után.

Júniusban volt egy bemutatkozó koncert, azóta felléptetek máshol is?

Igen, négy vagy öt fellépésünk volt az óta. De most nem lesz egy ideig, mert Vedres Joe nagy tervekkel néz a 2022-es év elé. Ezt megalapozván, most meg fogjuk csinálni a lemezt. Nem egy „retro” zenekart akarunk működtetni - ahol „aki ismeri, az eljön” műsort adunk-, hanem egy vadonatúj anyaggal jövünk és az is benne lesz a programban. Én hallottam már egy-két dalnak a demóját, tök érdekes, és k-va jó lesz!

A harmadik lemezfelvétel a Tom-Tom stúdióban fog megtörténni – még ezen a héten, mikor mi beszélgetünk. Egy nagyon fiatal, végtelen tehetséges zeneszerző sráccal dolgozom majd, az a neve, hogy Tomcsik Marcell. Ő egy zongorista, aki perfekt mód zongorázik, gitározik, énekel, nagyon jó zeneszerző, és önmagát producelő fiatalember. Komoly művészi vénája van, angolul ír szövegeket, dalokat, perfekt angol stb. Engem Bakonyi Bálint ajánlására talált meg még tavaly. Most írja a lemezének a további részét, és én lettem felkérve ennek az anyagnak a feldobolására.

A negyedik stúdiófelvétel, ami szintén a következő néhány hétben lesz, az pedig a Zildjian-nak készül, megcsináljuk a márka artist klipjét. Ami arról fog szólni, hogy Kocska Ádám - aki a videókat szokta csinálni az Etilalakulatnak is- összerakott egy öt perces medley-t, ahol a Post Malone-tól, a Led Zeppelinen és a Panterán át a kőkemény funkyig minden szerepel, ezt fogom én feldobolni…

Ádám egyébként egy végtelenül jó szakember, nagyon fiatal srác, és nagyon jó zenész is! Furcsa zenei világban él, ebből adódóan nagyon izgalmas a gitározása. Nem is hallottam még így gitározni senkit sem!

Ugye, te csináltál egy filmet, a „Dobolás evolúciója” címmel - akkor interjúztunk is-, most ez ahhoz kapcsolódva készül, vagy kifejezetten csak a Zildjian miatt?

Ez úgy van, hogy a mostani film a Zildjian-nak készül alapvetően – Kocska Ádám a zenei producere az anyagnak-, de, készül a következő része a „Modern dobolás evolúciója” című sorozatnak is! Jön a következő rész, ami olyan lesz, mint ez a mostani videó. Medley lesz az is. A második részben azt szeretném megmutatni, hogy ugyan azok a témák, amik megtörténtek a 20-as, 30-as években, azok, hogy realizálódtak a 80-as, 90-es években újra, vagy akár napjainkban. Összefüggéseket szeretnénk mutatni, ezt fogjuk kivesézni a filmben - a régi szólók, és a mai modern zeneiség közötti összefüggéseket kutatjuk, és ezt mind példákkal megtámogatva fogjuk bemutatni. Nagyon nagy korszakot próbálunk átfogni - hasonlóan az előző részhez-, ezt én mindig nagyon szerettem.

Tavaly, amikor még az Audiofuse zenekarom aktív volt - voltunk nálatok Miskolcon is-, nagyon élveztem, szeretem azt a sokszínűséget, hogy reggel az Audiofuse-zal voltunk egy tévé műsorban, ahol zenélni kellett, és utána este hét órakor az Actionnal nagyszínpadon játszottunk x embernek. Ez tök izgalmas volt, hogy reggel még elektronikus zenét játszom, ami teljesen mai, este meg egy hardcore zenét, ami a 80-as, 90-es évek zenéje. Nekem így teljes a kép.

Sok mindent kell tudnod ebből adódóan. A hangszert a kézbe sorozat január közepétől folytatja a megszokott útját, új helyszínek, régi helyszínek?

Igen, a jövő év első felében kilenc várost látogathatunk majd meg, a második felében pedig szintén kilencet. Régieket és újakat egyaránt lesznek.

Úgy tudom, hogy valamilyen tananyag kidolgozásán is munkálkodtok…

Igen, bár ez nem kapcsolódik a Hangszert a kézbe sorozathoz. A könnyűzenei stratégián belül indult el egy erre vonatkozó felkérés, amelynek során alapszintű akkreditált könnyűzenei tananyagok elkészítése lesz a feladat, illetve ehhez mindenféle előkészítő anyagok születnek majd. Nagy feladat, de ennek már nagyon itt volt az ideje.

PAYA


2022. január 13. 18:41

Minden jog fenntartva. 2022 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA