ORSOVAI RENI: „Örülök, hogy megmásztam minden lépcsőfokát a zenei karriernek.”
Orsovai Renit egy közös zenész barátunkon keresztül, 2017 őszén volt szerencsém megismerni. Ekkor öt rátermett fiatal megalapította a NENE bandát, amivel rögtön két minőségi, fülbemászó nótával lépték át a hazai zenei piac kapuját. Emlékszem arra a nagyon erős érzésre, ahogy az első pillanattól kezdve iszonyatosan drukkolni kezdtem azért, hogy Reni megkapja a közönség kitartó szeretetét. A tehetséges lány nevét, hangját, szerzeményeit azóta az egész ország megismerte, többek között Rácz Gergő, valamint DENIZ oldalán elért sikerei nyomán.
Kérlek, engedd meg, hogy egy klasszikus kérdéssel nyissam beszélgetésünket. A családodban milyen hagyományokról tudhatunk a zenélést illetően? Hogyan jött az életedbe a zene?
Mindig nagy szerepet játszott a zene az egész családom életében. Apu több hangszeren játszik, volt saját zenekara is, anyukámnak fantasztikus énekhangja van, több színházi darabban játszott. Már hét éves koromban beírattak zongorázni, zenei általános iskolában kezdtem meg az alsó tagozatos éveimet. Vannak emlékeim egészen pici koromból, ahogy apuékkal a zongoránál ülve tanultam énekelni olyan kedves kis dalokat, mint a “Kisebb lett a kalapom”. A mi családunkban valamiért mindig eleve elrendeltnek éreztem a zenét. Apukám húgának is nagyon jó énekhangja van, a mai napig kórusban énekel.
2017 szeptemberében találkoztunk először, amikor rögtön két dallal debütált NENE zenekarod. Akkoriban úgy fogalmaztál, hogy szerettél volna végre saját számokat énekelni, nem mások szerzeményeit előadni. A NENE mellett két produkciót is erősítesz, hiszen bizonyítasz DENIZ, valamint Rácz Gergő oldalán. Miért szeretsz a fiúkkal együtt dolgozni?
Igen, nagy vágyam volt mindig is egy saját zenekar, saját dalokkal. Ez az álmom szerencsére egészen jól be is teljesült. DENIZ és Rácz Gergő oldalán elképesztő dolog zenélni.
Gergő egy káprázatosan profi, maximalista zenész, nála tényleg csak a legjobb a megengedett. Addig agyalunk egy rímpáron, egy dallamvezetésen, amíg azt tényleg teljesen kereknek nem érezzük, nincs olyan, hogy “jólvanazúgy”. Rengeteget tanulok tőle, nagyon hálás vagyok, hogy a legjobbat szeretné kihozni belőlem. Mondhatom, hogy a munka mellett nagyon jó barátságot is ápolunk.
DENIZzel imádok együtt dolgozni, tényleg mindig önfeledtnek érzem magam bármilyen közös programon, eseményen vagyunk. A zenekar egy kis külön család, akikkel minden közös pillanat egy igazán jó emlék a fejemben. DENIZ szövegei mindig nagy hatással voltak rám, ezek mellé egy jó refrént írni igazán nagy öröm, nagy feladat egyben, amiben persze a zenekar is nagyon sokat segít. Mind a két fiúról, a zenekarainkról ódákat tudnék zengeni. Teljesen más zenei közeget képviselnek, éppen ezt szeretem a munkásságomban. Nem kell mindig ugyanazt csinálnom, változatos dalokat írunk, játszunk, hallgatunk minden nap.
Emlékszel az érzésre, a helyre, a pillanatra, amikor a közönség először énekelte veletek a NENE dalait?
Az, amikor a saját dalunkat először hallom, hogy énekli a közönség az valami elképesztő, leírhatatlan érzés. A NENE számai a mi kis zenei gyermekeink, és amikor azt halljuk, hogy valakinek tetszik, rendkívül hálásak vagyunk. A helyszínekre pontosan nem emlékszem, de az arcokra, az érzéseimre annál inkább. Igyekszünk továbbra is olyan dalokat írni, amikhez kapcsolódni tudnak az emberek, bele tudják helyezni a sorok közé a saját életüket.
.jpg)
Vannak alkotók, akik egy megszokott környezetben alkotnak, míg mások, ha éppen a vonaton éri az ihlet őket, akkor ott veszik fel telefonjukra az anyagot. Te melyik kategóriába tartozol?
Én az eléggé rapszodikus kategóriába tartozom. Van, amikor az autópályán hazafelé elkezdek dudorászni, ha megtetszik a világ, akkor gyorsan benyomom a hangfelvételt, hogy ne felejtsem el, amíg hazaérek. Volt olyan, hogy éjszaka keltem fel, hogy leírjak egy szövegrészletet, ami félálomban jutott az eszembe. De van olyan is, amikor a NENÉs fiúk parancsolnak rám, hogy “Reni erre az új számra már nagyon kellene egy szöveg”, és a kétségbeesés hatására tíz percen belül megszületik a dalszöveg. Van, amikor meghallgatok egy számot és olyan érzést kelt bennem, ami arra késztet, hogy én is csináljak egy dalt, ami ezt váltja ki az emberekből. Leülök a zongorához, megpróbálok valamit összehozni. Azt kell, hogy mondjam nincs két ugyanolyan történet…
Ha a mai tudásoddal indítanál neki a karrierednek, mit tennél másként?
Szerintem nem sokat változtatnék. Talán nem várnék annyit azzal, hogy saját dalokat írjak. Sok volt bennem eleinte a félelem azzal kapcsolatban, hogy nem vagyok elég jó, hogy nem fogok tudni olyan dalt írni, ami több embert megmozgat. Ezeket a gátakat levetkőzhettem volna korábban is, de egyébként örülök, hogy megmásztam minden lépcsőfokát a zenei karriernek. Még mindig van rengeteg fok, ahová fejlődni lehet. Örömmel hallgatom vissza a tizenhat éves koromban írt dalrészleteket is, a kezdetlegeseken talán kuncogok, de volt olyan is, amin elgondolkoztam, hogy újra kellene gondolni, meg lehetne írni valamelyik formációval.
Elképesztő munkamorállal pörögsz. Mi volt az történés, pillanat, amikor azt érezted, hogy „Megérte ez a sok meló, most a helyemen vagyok”?
Sok dolgot elértem, amit szerettem volna. Ott volt a rengeteg koncert, ahol a közönség egy emberként énekelte a dalainkat, megnyertünk Gergővel A Dal-t, elhoztunk egy Fonogramot. A „Mostantól” című dalunk több, mint 50 milliós megtekintéssel rendelkezik a YouTube-on. DENIZzel és Gergővel több arany-, és platinalemezünk van. Olyan helyeken játszottunk, amiről gyerekként csak álmodozni mertem. Ezekért a dolgokért tényleg nagyon hálás vagyok, megérte ennyit melózni.
Sokan A Dal 2020 győztes száma, a „Mostantól” kapcsán figyeltek fel rád. Elképesztő figyelem vett körbe. Hogyan tekintesz vissza erre az időszakra, mit éreztél, mi járt a fejedben?
Nagyon szerettem azt az időszakot, elképesztő érzés volt megélni a legnagyobb álmaimat. Úgy éreztem, most elindul valami, amire mindig is vágytam. Aztán jött a feketeleves, a covid. Sorban mondták le a koncertjeinket, bezárkóztunk a szobáinkba. Ezt a mai napig nehéz feldolgoznom, úgy érzem, hogy a legjobb éveimet vette el tőlem ez a fránya vírus. Igyekszem ezen nem bánkódni, hanem csak a jövőbe tekinteni, visszahozni azokat a vibe-okat, amiket akkor éreztem. Nyilván ez mindez zenész életében egy érvágás volt, de talán egy kicsit jobban tudjuk értékelni azt, amikor a színpadon játszhatunk a közönségnek.
Amikor sikerült elérnem egy régen kitűzött célt, nehéz volt jól megélnem, elhinnem, örülnöm neki. Nagyon furcsa ez az állapot. Nálad is fellépett ez a jelenség?
Nagyon sokszor nehezen tudtam megélni az örömöt, valamiért úgy működik az agyam, hogy konstatálja, hogy “Igen, elértük a célt. Mi a következő?”. Ebben tudatosan próbálok fejlődni, de nagyon nehéz feladat. Az ember mindig lát másoknál olyan sikereket, amiket ő maga is szeretne megélni, mindig kell a nagyobb, meg a több. Valahogy így működünk, pedig úgy gondolom, fontos lenne megélni azokat a pillanatokat, amikért sokat dolgoztunk. Erre térjünk vissza az Aréna koncertünk után!
Első beszélgetésünk óta abszolút megérdemelten Fonogram-díjas, Arany-, Platinalemezes előadóvá váltál, amihez az előző témánk után, némi emlékeztetésként, ezúttal is gratulálok. Mit jelentenek számodra ezek az elismerések, visszajelzések?
Köszönöm szépen! Tényleg elképesztő érzés. Néha csak ülök a szobámban, nézem őket, és próbálok kapcsolatot teremteni a pici Renivel, hogy „nézd meg, megcsináltuk”!
Tudjuk, hogy sok zenekar van, aki nehezen építi fel a közönségét. Van olyan feltörekvő formáció, akire szívesen hívnád fel a figyelmet?
Nagyon sok fiatal tehetség van. Olyan is akad, aki valamelyik tehetségkutató után eltűnt a süllyesztőben, pedig nem ott lenne a helye. Az iskolánk diákjaiból álló On beat zenekarnak nagy jövőt jósolok, szerintem pár év múlva kiforrja magát a csapat annyira, hogy önállóan tudjanak működni. Remélem beveszik a magyar zeneipart! Nagyon szerettem hallgatni Vanek Andort, rég hallottam felőle, szerintem aranytorka van, remélem hamarosan jelentkezik dalokkal.
Ha valaki nem ismeri a NENE munkásságát, mit szeretnél, melyik dallal kezdje el az ismerkedést?
Mindig az újakkal, általában azok a kedvenceim. De ott van a „Későre jár” című dalunk, ami szerintem az egyik legjobb mind közül. A 2023-as FEZEN fesztivál dala, az „Ide-oda hoztalak”, az egyik legújabb anyagunk, én mindig imádom előadni, egy igazán jó kis pörgős szám. Ha azonban lehet nagyot kérni az új hallgatótól, akkor várja meg a nagylemezünket, onnan aztán tényleg falatozhat más-más hangulatú, tempójú és karakterű dalokból.
Milyen zenei tervek vannak még a tarsolyodban a közeljövőre nézve?
Mindig rengeteg terv van. Gergővel jövünk ki új klippel. Bár nemrég jelent meg a nagylemez, egy percre sem álltunk meg, már íródnak az új dalok. DENIZzel is készülünk új számokkal. A NENÉvel a nagylemez több dalához szeretnénk klipet készíteni, az elsőnek már folynak az előkészületei, nemsokára leforgatjuk. Mindhárom formációval igyekszünk minél többet koncertezni, reméljük sok emberrel találkozunk a közeljövőben.
Hogyan látod a jövőt, a jövőd?
Tanítok, zenélek, nagyokat sétálok a kutyáimmal. Ha rá tudom venni magam egy szusszanásnyi szünetre, akkor elkezdünk gondolkodni a családtervezésben. Ezt is számításba kell vennem így harminc után, de előtte van még egy kis időm zenélgetni. Egy biztos, végleg leállni nem szeretnék, túl sok az energiám. A zenélés az életem, egyelőre nem is tudom másban elképzelni magam. Boldog vagyok a zenekaraimban, a párom mindenben mellettem áll, remélem fentről is megkapom a kellő támogatást, hogy ez így maradhasson!
Reni, hatalmas öröm számomra, hogy az eltelt évek során láthattam, hogy hogyan haladsz zenei utadon. Beszélgetésünket zenekaroddal karöltve folytatjuk, amikor megjelent a NENE első nagylemeze. Kívánom, hogy meg tudd élni a kemény munkád jutalmait, például a már emlegetett Arénás koncerted! Köszönöm az interjút!
Hatos Niki
2023. november 6. 11:03