2020 első felében egy eszközbeszerzési pályázat eredményeként a Modern Art Orchestra olyan berendezéseket tudott megvásárolni, amelyek lehetőséget biztosítanak a zenekar számára az önálló, külsős hangosító cég bevonása nélkül való fellépésre. A beruházást egy körültekintő kutatás előzte meg, amely elsősorban arról szólt, hogy ár-érték arányban melyek lehetnek azok az eszközök, melyek a zenekar megszólalásának igen magas szintű elvárásait teljesíteni tudják, de mégsem a legfelsőbb árkategóriába tartoznak. Újabb szempontként került képbe a már korábban meglévő felszereléseinkkel való kompatibilitás, a későbbi bővíthetőség, illetve - nem utolsó sorban - a mobilitás.
A korábbiakban megvásárolt felszerelés gyakorlatilag egy ALLAN & HEATH QU-SB típusú keverő konzolból, illetve néhány mikrofonból állt.
Terveink szerint egy könnyen mobilizálható szettet szerettünk volna kialakítani, amely pillanatok alatt felállítható és leszerelhető. 2020 februárjában -mások mellett- Árki Attilától, az Audmax Kft. alapítójától kértünk segítséget az eszközpark megtervezésében. Attillával történt beszélgetésünk egyértelmű irányokat mutatott a felszerelés kialakításában. Ő említette először a magyar tervezésű és kivitelezésű, a Garry Kft által gyártott TREVIS AUDIO hangfalrendszert. Az Audio-Technica mikrofonokkal már korábban is pozitív tapasztalataink voltak, így a termékcsalád csatasorba való állítása is egyértelműnek tűnt. Az egyetlen „probléma” ezek kiválasztása volt, de erre is fantasztikus segítséget kaptunk az Audmax Kft.-től.
Február 26-án egy, a Kölcsey Gimnáziumban megrendezett „MAO CREATIVE CREW” előadásunk alkalmával tesztelhettük a felszerelés darabjait. Csepregi Géza hangmérnök ikon személyesen hangosította az előadásunkat, így saját tapasztalataival is segítette a döntést. Az ismeretterjesztő koncert egy nagyobb fajta tanteremben került megrendezésre, amit - bátran mondhatom-, indokolatlanul pakoltunk tele felszereléssel, hiszen ha pusztán akusztikusan szólalt volna meg az öt muzsikusból álló combo, akkor is magas szintű hangzásélményben lett volna része a hallgatóságnak.
PA gyanánt a TREVIS Audio TA12P típusú ládájából teszteltünk kettőt, monitorként pedig 4 db TA08P látta el a feladatát. A szimpátiám a Trevis családdal akkor kezdődött, amikor megláttam, hogy zenekarunk menedzsere, Eszter egyedül viszi fel a második emeletre az egyik 12-es hangszórót…
Eleve szkeptikus voltam a subláda használatával, hiszen az az akusztikus megszólalás, amelyben a Modern Art Orchestra a leggyakrabban hallható, nem hogy nem kívánja ezeket az alacsony frekvenciatartományokat, de mondhatjuk hogy elvesz a hangzásélmény természetességéből. Léteznek olyan műsoraink, ahol „modernebb”, elektronikus hangzások felé is ki-kikacsintunk, itt természetesen alapvető elvárás ennek a tartománynak a használata is.
Az Audmax Kft. jóvoltából ezen a „teszt-eseményen” rendelkezésünkre állt két táskányi mikrofon, az Audio-Technica gyakorlatilag majdnem teljes, felső kategóriás színpadi- és stúdiómikrofon palettájáról. A beállás hosszúra nyúlt, próbáltunk sokféle szempont mentén válogatni a mikrofonok közül. A minőségi megszólalás mellett két másik szempont is fontos szerepet játszott, az ár-érték arány, illetve a felhasználási terület flexibilitása.
A tesztkoncert alkalmával a következő alap felszerelést alakítottuk ki:
2db TA12P mint PA, 4db TA08P monitor, A&H QU-SB keverő, illetve más gyártók termékeivel kiegészítve ATM250 lábdobra, AE2300 pergőre, AE5100 Overhead-re. Az AE5100-ak kiválóan működtek az akusztikus kvintett x-y elrendezésű mikrofonpárjaként is a színpad elején felállítva. Az ATM350-es mikrofonok közül első körben csak négyet állítottunk csatasorba, de fél évvel később újabb 6 db került beszerzésre.
Az ATW-2120b vezetéknélküli rendszer is minden felmerülő igényt kielégít: amellett, hogy elsősorban konferálásra szántuk, több véletlen esetben is úgy alakult, hogy ének hangosítására is használtuk, megjegyzem a PRO41 típusú dinamikus kapszula a kéziadóban kiválóan teljesített.
A februári tesztüzem után a karantén hónapok sajnos raktárfogságra ítélték a felszerelést, de amint lehetőségünk nyílt, azonnal útnak indultunk. Június hónap második felében, Street Music elnevezésű koncertsorozatunkban, egy RENAULT platós furgon raklapjára szereltük fel az öt tagú zenekart, és így jártuk a Budapest környéki településeket. A főtéren megállva, percek alatt működő színpadot varázsoltunk, és minőségi zenével, valamint minőségi megszólalással szórakoztattuk az utca közönségét. Bár az összesen négy napos, 15 előadást felölelő miniturné is nagyon jól sikerült, ez mégis „csak” a főpróbája volt a valódi megmérettetésnek, amely augusztus hónapban jött el.
Augusztus 9 és 13-a között - kibővítve a korábbi koncepciót -, a teljes nagyzenekar gárdájával indultunk útnak. Ezúttal a Balaton körüli településeket céloztuk meg, és kevesebb, mint egy hét leforgása alatt összesen 11 koncertet adtunk. A szintén STREET MUSIC névre keresztelt sorozatunk technikai bázisa -a korábbi turnéhoz hasonlóan-, a platós kisteherautó volt. Ezúttal itt csak a ritmusszekció tagjai kaptak helyet, a dobfelszerelés, a nagybőgő, a digitális zongora és az elektromosgitár. Technikánk kiépített része is a platón utazott, és az előadások alkalmával sem kellett levenni innen.
A 14 tagú fúvóskart (5 szaxofon, 4 trombita, kürt, 3 harsona, tuba) úgy pozícionáltuk, hogy „V” alakban a plató előtt a szaxofonok, mellette a rézfúvósok helyezkedjenek el két sorban. Így a mikrofonozáshoz szükséges kábelezést is minimalizálni tudtuk. Erre azért is volt szükség, mert ekkor még nem állt rendelkezésünkre az extra 16 csatorna a bővítőből.
Technikai tapasztalatairól hangmérnökünket, Szabó Viktort kérdeztük.:
A legjobb benyomást első sorban a Trevisek tették rám. Igaz, hogy egy szobában, zenével hallgattuk meg a hangsugárzókat, de ott még nem mutatta ki igazán a foga fehérét. Az első szabadtéri koncerthelyszínen, egy gyors színpadépítés után következett az első hangbeállás, természetesen már ottlevő érdeklődő nézők előtt. Ipaddel rohangálva az Allen and Heath QU-SB keverővel, pár másodperc alatt megvolt a hangbeállás. Kottapultra felhelyezett ATM350 hangszermikrofonokkal egyből minden természetesen szólt, bármilyen hangszínszabályzás nélkül. Gyanakodtam is, hogy valami preset már fut valahol, mivel minden ennyire egyszerűen működött, de nem találtam semmit….
Csodálatos, hogy milyen lefedettséget biztosít a hangsugárzó egyenletesen. A hozzá való subláda igénye fel sem merült, annyira természetesen viselkedik. Szabadtéren 3-400 főig bőven elegendő a 12 colos hangfal.
A Qu-SB keverő használata, relatíve egyszerű, amint az ember rááll a metódusra, mi merre van és hogyan működik logikailag. Az előfokok kimondottan jól szólnak, ami egy ilyen eszköznél a legfontosabb tényező. Minél jobb az előfok, annál kevesebb utómunkálatot igényel a hangzóanyag beállítása. A több állomásos Budapest highlights klubfelvételei során is jól teljesített.
Az első koncerten szerzett élményem a zenekar megszólalásáról az volt, amikor Balatongyörökön, Ávéd János Sandbox című darabjának kódájában előre mentem a zenekar elé levezényelni egy lassítást, ugyanis a program nagyobbik részében a trombitakórusban fújtam, a zenekar sorai között. Nos, ahogyan odapenderültem előre, pontosan a „sztereó tér” közepére, megdöbbentem azon, hogy milyen kvalitással, tisztasággal és energiával szól velem szemben a zenekar. Nagyszerű élmény volt ez számomra. „Fekete-Kovács Kornél”
Végezetül íme egy értő fül véleménye a közönség oldaláról, Palásti Máté kiváló gitárvirtuóz mesél a MAO megszólalásáról.
“2020 nyarán a Balatonalmádi strandnál volt fellépésem, amikor arra lettem figyelmes, hogy a közelből valami elképesztő jó zene szól. Általában felismerem, ha élőben szól valami, de ez lemez minőségű volt, így elindultam a hang irányába és akkor döbbentem rá, hogy a MAO játszott ott, élőben. Annyira magával ragadott a hangzás és az élmény, hogy végül egy órát késtem a saját fellépésemről.
Minden embernek hasonló zenei élményt kívánok!”
Írta: Fekete-Kovács Kornél
2021. október 21. 10:02