Már régóta itt van nálunk, csak nem tudunk róla
A saját Dolby Atmos történetemet valamikor a 2014 körüli évektől kezdeném, amikor megvettem életem első Genelec 1031A stúdió hangfalpárját. Azokat az aktív ládákat, amelyek a világ minden pontján egyet jelentettek a tökéletes és pontos lehallgatással.
Innentől már ezen mixeltem az akkori munkáimat, a tévés hangutómunkákat, a legnézettebb tehetségkutató műsorok produkciós zenei alapjait, és persze ezeken hallgattam zenét is, a CD lemezeimről begrabbelt wav fájlokat. Sztereó zenét. Hiszen a zene az sztereó!
Mint egy, a pszichedelikus zenei térben szívesen lebegő egykori Pink Floyd fanatikus, az ő kvadró megoldásuk még érdekelt volna, de a zenei DVD 5.1-ek zenéi valahogy mindig elkerülték az érdeklődésemet. Sőt, ha időről időre belebotlottam egy-egy ilyen zenehallgatási élménybe, akár a szomszédban lakó testvérem profi Yamaha 5.1 házimozi szettjén, akkor is csak furcsa szemöldökrángatás közepette tudtam azt mondani, hogy: á, de jó, hogy a hátsó hangfalakból is jön valami térhang vagy közönségzúgás... Tudtam, hogy ha ugyanannak a zenének a jó öreg sztereó album verzióját berakom majd otthon a Genelecbe, na akkor az hatszor akkorát fog szólni, mint ez a térben elmosott zenei 5.1 valami. Egyszerűen úgy éreztem, hogy ezek a próbálkozások csak rontanak a zene élvezhetőségén, és a nagyobb térélményt adni akaró próbálkozásokban a zene csak összeesik, erejét és hatását veszti.
Na innen nehéz nyerni, gondolnánk, de azután jött egy 2019-es esemény az Audmax szervezésében, amikor is a Pannónia Stúdióban ideiglenesen megépítettek egy 7.2.4-es Dolby Atmos Genelec hangrendszert. Azt már nem is tudom, hogy pontosan milyen tartalmat- filmet vagy zenét - hallottam ott, de hogy magával ragadott a Dolby Atmos hirdetésekben is nevén nevezett immerzív hangzás, az biztos.
Tudva, hogy a magyarországi mozik sem tudtak akkor még Dolby Atmos formátumot, szinte biztos volt az is, hogy egy ideig nem fogok tudni hasonló hangélményt szerezni.
Itt gyorsan leírom, hogy mi is a Dolby Atmos. Ez egy olyan hangformátum, egy olyan 3 dimenziós hangzás, ami a hallgatótól számított X, Y, Z (jobbra-balra, előre-hátra, fülmagasság-és felfele) síkok által létrehozott hangkupolában, virtuális térben, koordinátákban gondolkodik.
Ezen térkoordináták metadata x,y,z adatait egyenként, a 3 dimenzióban megmozgatott audiósávok mellé teszi, majd a beállított lehallgatási rendszernek megfelelő hangkép egészében lerendereli és szétválasztja az adott lehallgatási rendszer hangsugárzóiba, legyen az egy Dolby Atmos moziterem 39db hangszórós rendszere, egy 7.1-es házimozi szett, egy laptopba épített apró hangrendszer vagy egy mobiltelefon két hangszórós rendszere vagy egy sima fülhallgató kimenete, amire meglévő fülhallgatónkat csatlakoztatjuk.
2021-ben az Apple Music bejelentette azt a sokak által várt fejlesztését, hogy a korábban csak tömörített formában elérhető zenebankjában és zenei áruházában hozzáférhetővé teszi a veszteségmentes sztereó tartalmakat, amire már önmagában nagyon fájt a zenekedvelők foga. Közben mindezt túllicitálva a Dolby Atmos tartalmak elérhetőségét is megoldotta zenei streamszolgáltatásában. Pontosabban azoknak a tartalmaknak az elérhetőségét, amelyek esetében a sztenderdizált sztereó mix mellett a Dolby Atmos masterfile-t is elkészítették és feltöltötték. Mondanom sem kell, hogy az Apple TV streaming szolgáltatás is bevezette a Dolby Atmos kijátszási lehetőséget.
Na ez volt az a pont, amikor úgy éreztem, hogy ha nemcsak a filmipar (ami teljesen egyértelműen már 2012 óta a Dolby Atmos fele tart, sőt napjainkban már kizárólag abban él), hanem a zeneipar is emellett teszi le a voksát, akkor ez veszi majd át a sztenderdizált és már közel 70 éve mindennapjainkban is létező sztereó formátum szerepét, hiszen ez a formátum a korábbi sztereó, 5.1, 7.1 közötti átjárást is biztosítja. Úgy éreztem, tökéletes választás lesz nekem kitűzendő célnak, jövőbeli iránynak. Ebben az időben már a TV műsorok, koncertanyagok és zenei keverések mellet egy-egy filmes munka is megtalált, de azok 5.1-es munkafolyamataival még külsős stúdiókba kellett mennem. Közben egy külföldön élő és a világban mindenfelé dolgozó, számos Grammy-díjat bezsebelő hangmérnök barátom is többször szóba hozta, hogy Dolby Atmos képzés így meg Dolby Atmos stúdióépítés úgy, ami után 2022-ben már konkrétan összeállt a kép! Szeretnék egy saját Dolby Atmos stúdiót / munkaállomást és hozzá egy tanúsítványt, hogy azt is tudjam, hogyan kell ilyen tartalmakat létrehozni.
Érdekes, hogy újra az Audmax felé vezetett az út. 2022 őszén már az Avid regionális disztribútoraként megrendezték Kelet-Európa első hivatalos Dolby Atmos certifikált képzését, melyen volt szerencsém részt venni. Az oktatást hivatalos Avid oktató tartotta, a vizsgateszt nehéz volt, angol nyelven folyt, és 80%-os helyes válaszadás alatt bizony nem engedtek át senkit. Végül óriási örömömre 47/50-nel meglett a vizsgám és az AVID Pro Tools – Dolby Atmos Professional certifikációm is. Közben az Atmos keveréshez szükséges eszközöket is beszereztem, így büszke tulajdonosa vagyok egy Genelec SAM 7.1.4 lehallgatási rendszernek és az Avid MTRX HDX alapon futó Pro Tools Ultimate rendszernek.
Közben a stúdióm akusztikai kezelése is elkészült, amiben Törzsök István gyakorlott akusztikai tervező, kedves régi ismerősöm is segítségemre volt, amit ezúton is köszönök. A Dolby regionális szakemberével, Pavellel levelezve pedig a végleges hangfalpozíciók is meglettek. A baráti segítség és a Dolbytól jött súgás mellett a Genelec zseniális GLM rendszere is segítségemre volt, hiszen a GRADE (Genelec Room Acoustic Data Evaulation) lehetővé tette, hogy egy gyors méréssel minden egyes elképzelt hangfal és akusztikai elem konfiguráció próbájánál teljes és pontos képet kapjak a mixing roomban megszólaló lehallgatási hangképről, az esetleges problémákról. Ez egy 7.1.4-es lehallgatási rendszer esetében egy kb. 60 oldalas grafikonokkal, kiértékelésekkel és konkrét gyakorlati tanácsokkal kiegészített akusztikai segédanyag, mondhatni egy házi AI akusztikus , aki újabb jelentős költségektől kímélt meg, illetve lehetőséget adott arra, hogy addig próbálkozzak, variáljak, amíg jó, pontosabban tökéletes nem lesz a lehallgatás. Mivel 12 hangfal esetén van egy pár variáció, hát én próbálkoztam bőven, és méregettem is bőven. Talán még most is cseng a fülem a sok swipe mérőhangtól , mire összeállt egy olyan konfiguráció, ahol hangfalaim nem „csak” a Dolby szabványoknak megfelelően, de akusztikailag is tökéletes pozícióban helyezkednek el, továbbá fizikai mozgatás nélkül a szabványos sztereó, az 5.1, a 7.1 és a Dolby Atmos hangképben való munkavégzést is lehetővé teszik számomra. A lehallgatási rendszer másik fontos része, főleg akkor, amikor ennyi hangszóró dolgozik össze, hogy a hangfalak önmagukban is kalibrálva legyenek, és közben rendszerszinten is szépen és pontosan dolgozzanak együtt egységes és valós hangképet kialakítva. Ez a rendszer nemcsak nekem alakít ki tökéletes hangképet, az én hangmérnöki sweet spotomban, hanem a hozzám érkező rendező vagy zenei producer, előadó számára is, akiknek egy klikkeléssel az ő üléspozíciójukhoz tudom áthelyezni a hangképet, a vendég sweet spotot.
Valamikor a 2022-es év végére jutottam el oda, hogy már napi több órát tudtam hallgatni és tanulmányozni a nemzetközi szinten óriási immerzív zenei felhozatalt. Egy-egy dalnál, albumnál, előadónál olyan elképesztő, semmihez sem hasonlítható, teljes és abszolút magával ragadó hangélményt tud adni, amit csak az tud, aki már találkozott ilyennel, aki hallotta már azt az immerzív hangképet, ami a zene valós vagy elképzelt 3D világába ülteti a hallgatót elősegítve a zene hatásának maximális átadását.
Hihetetlen izgalmas az is, hogy mennyire más tud lenni egy valóságos zenei koncertélményt visszaadni akaró koncepció mentén előállított immerzív zenei keverés, és mennyire más tud lenni egy teljesen szabadon, akár hangszerenként térben megkomponált stúdióalbum.
Itt szoktam mindig leszögezni, hogy a Dolby Atmos nem egy minőségi védjegy. Tehát önmagában attól nem lesz valami jó vagy jobb, mint a sztereó, mert ebben a formátumban csinálják meg. Az a nem mindegy, hogy ki, milyen ízléssel, milyen kreatív ötlet alapján, milyen sound designnal képes kialakítani az adott hangfelvételekből azt a zenei 3D világot, ami az adott szerzemény, zenemű befogadását a lehető legizgalmasabbá, leghatásosabbá teszi.
2023 februárjában mind a tökéletes akusztikám, a hadrendbe állított eszközeim és az addig felbővített szaktudásom Dolby Atmos kiajánlójával kerestem fel az összes általam ismert magyar kiadót, managert és zenei szakembert.
Tisztelet a kivételnek, még csak válaszra sem méltattak, ami nemcsak önmagában szomorú,
hanem azért is, mert közben látom, hogy az amerikai kontinens nyugati partjától Kína keleti partjáig szinte mindenhol az a bevett szokás, hogy egy zenei megjelenés a streaming szolgáltatásokat, a kor igényeit és a rajongó közönséget kielégítve Dolby Atmosban is megjelenik. Nem beszélve az ismert előadók korábbi hangfelvételeinek Dolby Atmos remix/mastereléséről.
Elképzelhető, sőt én is látom, hogy a sok fogalmi zavar és tájékozatlanság, ami miatt még mindig él egy olyan kép, hogy a Dolby Atmos az egy trendi új „izé”, ami csak a „vájtfülűeknek” lehet érdekes. Nem elég, hogy drága, de nincs is mindenkinek olyan berendezése, lehallgatása, meg „amúgy sem nézek filmet” a reakció. Pedig az eszközeink nagy része már rég alkalmas Dolby Atmos kijátszásra, legyen az a zsebünkben lévő mobiltelefon, egy laptop, egy tablet vagy TV készülék, esetleg Xbox. Szinte biztos vagyok abban, hogy a hazai lakosság jelentős részének már van legalább egy olyan készüléke, ami le tudja játszani a Dolby Atmos tartalmakat, és nem is kellene hozzá semmi más hókuszpókusz, házimozi szett, mert akár egy sima, mezei fülhallgatón is elérhető, élvezhető.
Film- és TV sorozatokat streamelő szolgáltatások, amelyek már itthon is képesek Dolby Atmos kijátszásra: Netflix, Apple TV, Disney+, Paramount+, HBO Max, Amazon Prime Video.
Ezek pedig azok a zenei streaming szolgáltatások, amik lehetőséget adnak Dolby Atmos zenék kijátszására: Tidal, Apple Music, Amazon Music.
Tehát már rég minden készen áll arra, hogy bárki itthon is megmártózzon a háromdimenziós zene világában és Dolby Atmos tartalomhoz jusson, amit külföldi kedvenceinél, sorozatainál, filmjeinél, előadóinál meg is tehet. Hazai tartalmaknál - tisztelet a kevés kivételnek - azonban még nagyon ritkán. Sajnos nem juthatunk hozzá sem a magyar filmek, sem a magyar zene vonatkozásában, mert azokat a zene tulajdonosainak (kiadóknak, managementeknek, előadóknak) meg kellene rendelni és azokat valakinek le kellene gyártani. Csak jelzem, hogy tudomásom szerint jelenleg már legalább 3 olyan kvalifikált zenei stúdió (Digital Pro, AshSound, soundONvision) is létezik Magyarországon, akik professzionális Dolby Atmos zenei keveréseket tudnak megvalósítani. Így már minden további folytatás csak a zenék tulajdonosain múlik. Rajtuk múlik, hogy az itthoni közönségüket meg szeretnék-e lepni, el szeretnék-e varázsolni azzal az élménnyel, hogy az általuk létrehozott zeneművet a hangfelvétel 3 dimenziós zenei világába is beleültetik, hogy még jobban átadhassák a zenével létrehozott érzéseiket.
Én azt gondolom, hogy az elmúlt több mint 70 év sztereó sztenderdjét fogja felváltani ez az igazán nagy hangélményt nyújtani tudó formátum, ami nemcsak a hangzásában, a zenék és filmek interpretálásban a legerősebb, hanem abban is, hogy képes a felhasználó eszközéhez igazodni, tehát a mobiltelefontól kezdve a laptopon és TV készülékeken át még egy személyautóban is meg tudnak szólalni, amilyen átjárhatóságra a korábbi 5.1, 7.1 formátumok nem voltak képesek.
És végezetül, én, a korábban csak sztereó zenében hívő, azt befogadni képes, finnyás zenehallgató már mindent Dolby Atmosban hallgatok, amit csak tudok. Tehát én már jó vagyok. Kérdés, hogy Te mikor váltasz?
Dózsa Péter
2024. június 10. 10:26