KORG SQ-64 Polifónikus szekvenszer
A (jobb elnevezés híján) performance szekvenszer érdekes állatfajta. Mivel nincs hangja, nem nevezhető hangszernek, és mivel alapvetően nem komplett darabok megírására használjuk, ezért nem illeszthető a különböző, hardveres vagy szoftveres “zeneszerkesztők” világába sem (régebben ezeket a hardver szekvenszereket nevezték “composer”-eknek; emlékszik még valaki?).
Mégis, stúdióban jammeléskor, komponáláskor, vagy a színpadon használva alapjaiban tudják meghatározni egy track alapjait, ugyanúgy “játszunk” rajtuk, akár egy hangszeren. Az ilyen kütyük (nevezzük grooveboxnak, pattern-szekvenszernek, stb.) használata nem újkeletű: már a legelső moduláris szintetizátoroknál felmerült az igény a “sorrendi ismétő” modul (népiesen szekvenszer) alkalmazására, a legelső elterjedt “sequence controller” a Moog 960-as modulja pedig komplett stílusokra volt hatással (gondoljunk csak a korai Tangerine Dream lemezekre). Egy-egy jól sikerült szekvenszer egész stílusok meghatározó eszköze lehet, ilyen pl. a Roland TB-303 (amit "vartyogó" hangja mellett szekvenszerének sajátosságai miatt szeretünk), de a Korg Volca széria elsöprő sikerében is része lehet a jól kézre álló szekvenszer résznek.
A Volca-k mellett a Korg cuki SQ-1 szekvenszere is nagyot ment a megjelenésekor: ahogy mondani szoktam, minden háztartásba kell belőle legalább egy. Ez a pici és olcsó dobozka igazi okostojás: egyszerre sokoldalú midi és cv-gate kompatibilis szekvenszer, controller, beállíthatjuk akár billentyűzetként, vagy LFO-ként… Itt volt az ideje, hogy a Korg konstruktőrei ráhelyezzék érzékeny szenzoraikat az korszellem ütőerére, és alkossanak megint valami legendásat.
Az SQ 64 ára nagyjából annyi, mint három darab SQ-1-é (ami igazán nem mondható soknak a konkurrens termékekhez képest), a tudása viszont messze meghaladja a kistesó háromszorosát is. Az igazság az, hogy ha részletesen kellene taglalnom az SQ 64 sokoldalú előadói és generatív megoldásait, a beállítások lehetőségeit, a kontroller szekciót, stb., akkor az messze meghaladná e cikk kereteit. Ezért megpróbálok inkább a kipróbálás közben szerzett szubjektív benyomásaimra, valamint a készülék egyedi feature-eire koncentrálni.
Az SQ-64 alapvetően egy négysávos performance pattern szekvenszer. A negyedik sáv további 16 sávra osztható, viszont sávonként csak egy meghatározott ‘pitch’ (hangmagasság) információt tartalmazhat, ezért ezt inkább dobok programozására használhatjuk. Ezen kívül van még három ún. melodikus sáv, ezek tartalmazhatnak note-onként polifonikus ‘pitch’ információkat (monofón hangok, akkordok, illetve arpeggiók - ez utóbbi elég komoly!), valamint további ‘mod’ információkat bármilyen vezérelni kívánt paraméter számára. A patternek maximális hossza 64 lépés, a sávokat pedig hozzárendelhetjük MIDI és USB kimeneteken kívül 3 CV-GATE-MOD kimenethez, a 16 dobsávot pedig 8 trigger kimenethez - modulár szintisek, halljátok? A MIDI természetesen tud MIDI szinkront is, de rendelkezik a gép a jó öreg analóg sync in-out csatlakozóval is. Ez volt a bemelegítés, nézzük akkor gyakorlatban is a kicsikét.
A kütyü meglepően kicsi, és ehhez képest meglepően nehéz; van benne anyag, ez általában jó jel. A berendezés első érintésre szimpatikus, bizonyos részei tényleg fémből vannak, a tekerők és nyomógombok minősége rendben van, a kijelző pici, a bekapcsológombot alig találom, de azért előbb-utóbb meglesz.
A dobozban a kiegészítők között megtalálhatjuk az USB kábelt, és a… hát, sajnos ezen kívül semmit, sem TRS-DIN midi átalakítókat (ebből 3 darab is járna, egy bemenet és két kimenet), sem tápegységet, de még az USB kábelhez szükséges 220V-USB átalakítót sem; ha ezzel szeretnénk táplálni a cuccot, akkor nézzünk szét a fiókban, vagy ugorjunk le a legközelebbi mobiltelefon-boltba.
A csatlakozók szerepe egyértelmű, a midi bemenet lehetővé teszi, hogy külső midibillentyűzetről valós időben tudjunk felvenni a szekvenszer memóriájába, ezen kívül megtaláljuk a már említett analóg sync in-outot, és a rengeteg CV-GATE-MOD kimenetet. Zseniális húzás, hogy ez utóbbi analóg kimeneteken megjelenő információkat kis ledek jelzik, egyszerűbbé téve a vezérlőjelek követését.
Az SQ 64 legfeltűnőbb része, a különlegessége, a 64 padból álló mátrix. Ennek rengeteg funkciója lehet: egyrészt, valós időben vezérelhetjük egy sávhoz tartozó max. 64 lépésből álló szekvenciát (ez egyedülálló a hardver szekvenszerek között), másrészt, a négy page gomb segítségével párhuzamosan láthatjuk a négy sávon egy időben futó patterneket. Ez már csak azért is hasznos, mivel az SQ 64 szekvenciái, bár azonos tempóban, de mégis egymástól teljesen függetlenül, különböző timinggal, irányokba, és hosszúságokkal futhatnak, lehetővé téve változatos poliritmikus kompozíciók létrehozását, élőben.
A 64 pad ezen kívül bizonyos funkciók azonnali elérését is lehetővé teszi, ilyenek pl. a dobsávhoz tartozó 16 sub-track kiválasztása/némítása, a patternek lejátszási módja (visszafelé, oda-vissza, sztochasztikus és véletlenszerű lejátszás), az időbeli felosztás (1/32-től ¼-ig), és olyan nyalánkságok, mint a poliritmikus mód, vagy patternek újraszinkronizálása. Fontos információ, hogy ezek sávonként külön állíthatók, azonnal, gombnyomásra: ezek a feature-ök teszik az SQ-64-et igazi előadói eszközzé.
Itt kell megemlítenem, hogy egyértelműen látszik a Korg nyitása a kísérleti-analóg-moduláris világ felé: ez nem csak az analóg kimenetek számában látszik, de abban is, hogy az SQ 64 elképesztő mennyiségű, a moduláris világban megszokott véletlenszerű-generatív üzemmódot kínál. Ilyen többek között a ‘Fill’ funkció, ami véletlenszerűen tölti ki hangjegyekkel az üres slotokat, a ‘Prob’ (probability) paraméter, ami a beírt note megszólalásának valószínűségét határozza meg (csak 100%-nál fog biztosan megszólalni!), vagy pl. az ‘Altern’ paraméter, ami azt határozza meg, hogy egy note az adott pattern hanyadik lejátszásánál szólaljon meg.
.jpeg)
Apropó, patternek: ha a ‘Patterns’ módba kapcsolunk, a mátrixunk egy, az Ableton Live clip nézetéhez hasonló felületté változik, ahol sávonként 16 pattern közötti ugrálásra van lehetőség. Ha nem lenne elég ennyi pattern, akkor újabb projektet hívhatunk elő, igaz, ilyenkor sajnos néhány másodpercre megáll a lejátszás, tehát egy élő fellépésnél ezt csak szünetekben tehetjük meg.
A 64-es mátrix egyedülálló tulajdonsága, hogy midi kontrollerként is használható; nem csupán note-ok, hanem midi CC, Program Change és NRPN üzenetek küldésére is használhatjuk. Nekem személyesen régi vágyam, hogy gombnyomásra küldjek egy adott kontrollerhez tartozó különböző értékeket (pl. a gombokon ‘zongorázva’ játszani egy szűrő cutoff frekvenciájával), ez most könnyen létrehozható az SQ-64-gyel. MIDI kontroller funkciókat a négy tekerőhöz is rendelhetünk.
A mátrix billentyűzetként is működik, melyet használhatunk szekvenciák feljátszására, de hagyományos, számítógépes MIDI-keyboardként is. Segít a játékban, hogy beállíthatunk különböző skálákat a billentyűzetre, így a melléütések számát is csökkenthetjük.
Egy szó, mint száz: nagyon ajánlom az SQ-64-gyel való részletes megismerkedést, műfajtól függetlenül, akár digitális, akár analóg környezetben. Megéri rászánni az időt, és elmélyedni a különböző üzemmódok kínálta lehetőségekben, iszonyú inspiráló zenei részeket generálhatunk, feltéve, ha már kellő magabiztossággal közlekedünk a berendezés menürendszerében (bevallom, ennek megszokásához azért kellett némi idő…).
Borosi Gábor - Metropol Stúdió
.jpg)
2021. november 24. 14:11