Genelec 8330 SAM - „mintha kivettem volna egy vattacsomót a fülemből”
Első lépésként szeretném leszögezni, hogy nem vagyok „papírral rendelkező” hangmérnök, sem akusztikai szakember, csak egy átlagos felhasználó, így ezen írásban igyekszem kerülni minden olyan témát, amihez nem értek. Mindazon által van egy házi-stúdióm, szoktam felvételeket készíteni külső helyszíneken is, sőt lemezeket is keverek, tehát egy számomra igencsak fontos eszközről szeretném megosztani veletek a tapasztalataimat.
Több mint két évtizede vacakolok itthon a saját kis cuccaimmal, és közben persze számtalanszor volt alkalmam az ország legkomolyabb stúdióiban is dolgozni. Mindig irigykedve néztem az ottani lehallgató rendszereket, de sokszor előfordult, hogy az otthoni dedóimat meghallgatva a komoly cuccokon, nagyon csalódott lettem. Hosszú évek teltek el, mire megértettem, mi a különbség egy hifi rendszer és egy stúdió monitor között. Azt gondolom, ez a dolog nagyon sokunkat érint, hiszen egyre többen és egyre többet dolgozunk otthon, amióta már párszázezer Forintból olyan eszközökre tehetünk szert, amikről gyerekkoromban csak álmodoztunk. A legtöbben viszont csak a hangkártyáig jutnak el, és úgy állnak az egész folyamathoz, hogy a lehallgató rendszer nem olyan fontos, hiszen “az úgyse kerül rá a felvételre”. Nos ez igaz, viszont minden ott lesz, amit az otthoni PC-hangszóróinkon nem hallunk, illetve sok dolog nem kerül rögzítésre, amit pl. a hifi rendszerünk “tesz hozzá”. Számomra a legfontosabb momentum az volt, amikor felfogtam, hogy egy jó stúdió monitor nem szépen szól, hanem reálisan. Van persze egy csomó egyéb különbség is, de talán ez a legfontosabb. Leginkább épp ezért voltam csalódott sokszor, amikor az otthon kevert dolgaimat meghallottam a referencia hangfalakon. Nincs alja, nincs teteje, csúnya a közepe stb. Hát igen, tipikusan ezek azok a pontok, ahol a legtöbb otthoni mix elvérzik. Mivel azok az általános hangcuccok arra vannak kitalálva, hogy minden “állatul” szóljon rajtuk. Jó sok sub, csilingelő magasak, mosott közepek, amik “nem zavarnak”. Ha egy ilyen hangrendszeren keverünk, az eredmény logikusan az lesz, amit az előbb leírtam. A következő fontos tényező keverésnél az akusztika, azaz a szobánk “hangképe”, ahol dolgozunk. Sokan talán nem is gondolnák, de ez legalább olyan fontos, mint maga a hangrendszer, amit használunk. Egy átlagos szobában rossz helyre tett stúdió monitor ugyanis szintén nagyon meg tudja tréfálni az embert.
Mi tehát a megoldás? Jó hangfalak, jó helyen, akusztikailag bemért és “rendberakott” helyiségben. Aha. Ez nem lesz olcsó… Ha egy kicsit utánajárunk a dolgoknak, hamar kiderül, hogy így már nem százezrekről, hanem akár jócskán milliós nagyságrendről beszélgetünk. Lássuk, mit gondolt erről a Genelec!
A cég hangfalait gondolom senkinek nem kell bemutatnom, aki egy kicsit is jártas ezen a területen. A finn gyártó évtizedek óta a piacvezetők között van, nem véletlenül. Míg kezdetben a kifejezetten drága “high-end” hangrendszereikről voltak híresek, jó ideje megcélozták a házi stúdiókat is. A 8000-es szériát már sokan ismerik és használják otthon, de a nem stúdió célra épített szobák akusztikai problémáiban a Smart Active Monitor (SAM) rendszer lehet mostantól komoly segítségünkre. Ez a sorozat ugyanis egy olyan komplett csomagot tartalmaz, ami egyedülálló ebben a kategóriában. A kiváló minőségű, ipari standardnak számító hangfalak ugyanis DSP vezérlést kaptak, amit a Genelec által fejlesztett saját kalibrációs szoftverével (GLM) kezelhetünk. A GLM kalibrációs csomag része egy külső dobozka is, amihez egy sorozatszámmal ellátott, a gyár által hitelesített mérőmikrofont is kapunk. Így a lehallgató pontra helyezett mérőmikrofonnal a szoftver pillanatok alatt beméri a szobánk akusztikai adottságait, majd automatikusan korrigálja az esetleges hibákat, mindezt hangfalanként, garantáltan fázishelyesen (ami különösen fontos, ha esetleg sub-ládát is használ valaki, nem is beszélve egy 5.1 hangrendszerről). Az eredmény -ha nem is 100%-osan tökéletes, hiszen azért nem varázslatról van szó- azonnal hallható, ugyanis az akusztikai tér kezeletlenségéből adódóan a túltelített tartományok korrigálását a DSP megoldja.
Nagyon nehéz leírni, mi a különbség, hiszen ezt tényleg hallani kell, de azért megpróbálom elmesélni, nálam mi történt.
Kb. 15 éve vettem az első stúdió hangfalaimat, és azóta azokat használtam. Nem cserélgettem, nem tuningoltam, hiszen -mint a nagyoktól megtudtam- nagyon fontos, hogy az ember ismerje a hangrendszert, amit használ. Egy ideje viszont éreztem már, hogy jó volna szintet lépni, viszont kissé tanácstalan voltam, mivel -a mobilstúdiózás okán is- relatív gyakran “költözöm”. Aztán persze mindenki másra esküszik, mindenki mást ajánl, így igazán nem könnyű a választás.
A helyzet komikuma, miszerint Márkus Gergő barátom épp elkapott egy beszélgetést az Audmax folyosóján, amint éppen ecseteltem egy kollégájának a monitor hangfal dilemmámat. Megkérdezte, nincs-e kedvem meghallgatni a 8330 SAM rendszert. Természetesen igent mondtam, és pár nappal később meg is jelent nálam a Genelec monitorokkal. Épp az új European Mantra lemez keverésén dolgoztam, így különösen kíváncsi voltam, mit fogok hallani. Pár perc alatt összeraktuk a cuccot, elindítottuk a hangfalak kalibrálását, eszközöltünk némi manuális finomítást (mert hogy erre is van lehetőség!) majd következett az A/B teszt. Sokkoló volt ez a pillanat. Az első mondat, ami elhagyta a számat, ez volt: “Ajajj, újra kell kevernem a lemezt…” Gyakorlatilag olyan érzés volt, mintha kivettem volna egy vattacsomót a fülemből. Rögtön 3D-ben hallottam az egész felvételt, olyan hibákra figyeltem fel, amiket addig nem is hallottam. Kb. akkora volt a különbség, mint amikor az öreg Videoton hificucc után beújítottam az első stúdió monitorjaimat. Azzal a különbséggel, hogy az akkor “csak” jobban, tisztábban szólt, ez meg most felboncolta és kiterítette elém az egész zenét. Elképesztő pontos a sztereó kép, mindent (igen, a legapróbb hibákat is!) kristálytisztán hallani. A hangfalak darabja mindössze 5,5kg (az én régi ládáim 9-10kg-ot nyomnak), ennek ellenére olyan hang jön ki belőlük, hogy döbbenet. Az oldalankénti 100W-os teljesítmény finoman fogalmazva is több, mint elegendő egy átlagos szobában, a 45Hz-től 23kHz-ig terjedő egyenletes hangátvitel pedig egyáltalán nem indokolja az extra szub-láda használatát, legfeljebb bizonyos -erre a tartományra erősen építő- műfajoknál. A rendszer amúgy jócskán bővíthető, nem csak subwooferrel, de akár több különböző hangfallal is (a szoftver mindet azonosítja és így optimalizálja a hangképet a lehallgató pontra). Az analóg bemenet mellett pedig digitális (AES/EBU) jel fogadására is van lehetőségünk a 8330A hangfalakon. Apróság, de nagyon praktikus, hogy a ládákat nem kell folyton ki-be kapcsolni (én például nagyon utálom, amikor az asztalon áthajolva a hangfalak hátulját kell piszkálnom); ha jelet kap, az erősítő azonnal bekapcsol, azt pedig a szoftverben állíthatjuk be, hogy mennyi “tétlen” idő után kapcsoljon ki. A csomag része továbbá a Genelec által fejlesztett Iso-Pod rezgéscsillapító tartó. Ez nagyon hasznos ki cucc, ugyanis asztalra téve a hangfal alá nem kell semmilyen szivacs vagy tüske. Mivel a GLM kalibrációs szoftver egyben hangfalak hangerősségének állítására is szolgál ehhez további monitor kontrollerre nincs szükség, sőt opcionálisan akár asztali hangerő-vezérlőt is csatlakoztathatunk a rendszerhez.
Azt gondolom tehát, hogy ha valaki kicsit is komolyan gondolja az otthoni hangfelvétel készítést, utómunkát vagy keverést, ne a lehallgatóknál kösse meg a legnagyobb kompromisszumot. Egy ilyen rendszer egész egyszerűen felgyorsítja a munkát, és rengeteg fölösleges kört lehet vele (pénzben és időben is) megspórolni. Bár még mindig csak “ismerkedünk”, napról napra biztosabb vagyok benne, hogy sikerült megtalálnom azt a stúdió monitort, ami mellett hosszú időre el tudom kötelezni magam.
Lukács Peta
2021. augusztus 20. 09:03