Az interjú elkészítése után döbbentem rá, hogy már nem csak a Charlie, Dandó Péter, Takáts Tamás-féle generáció gyerekei jöttek be a zenei életbe, hanem egy következő generációé is. Kacsenyák Gábor dobos ismert figurája a miskolci zenei életnek. Pár évvel ezelőtt a fia - mint ifjú tehetség- is reflektorfénybe került a Musical és Miskolc előadásban. Azóta ifjabb Kacsenyák elvégezte a zenei tanulmányait és rendre feltűnik egy-egy tehetségkutatón is, ahol eredményesen szerepel zenekarával. Például én az Öröm a zene döntőjében találkoztam vele.
Egy gyermek zenei orientáltságát nem nehéz megsaccolni, ha a szülőknek is van ilyen irányú előélete. De kezdjük az elején! Öt éves korában a csellózással indult az ifjabb Gábor zenei pályája, egész pici korában a dobolással is próbálkozott - természetesen, az apuka hatására. Aztán ő is a miskolci Bartók Béla zenei szakiskolába felvételizett – ahol az apuka ütős szakon tanít-, egy évet járt itt csellóra, majd egy év után átment jazz énekre.
De a részletekről már a húszéves fiút kérdeztem…
Kisebb tehetségkutatókon indultam többször is, mint énekes, de tévés produkciókra nem neveztem. Kezdetben talán a legnagyobb eredmény a Musical és Miskolc gála castingja volt, ahol meghallgattak és lehetőséget kaptam a fellépésre a gálán. Szerettem több stílusban is énekelni, a jazztanszak mellett jártam klasszikus énekre is, ahol musical éneklést is tanultam.
A Bartók zenesulit Miskolcon elvégezted már?
Jazz-énekből igen. Abból érettségiztem, meg e mellett - nekünk komplex érettségink volt- nekem a jazz-ének és a jazz zenei ismeretek tartoztak a képzéshez, illetve még végeztem egy 13. évfolyamot is Budapesten, jazz-énekből.
Ez mikor volt?
Ez most, ez évben.
Terveid között volt még pár éve, hogy színművészetire, musical szakra is elmész majd tanulni az érettségi után.
Arról letettem végül. Elmúlt a szerelem…
Akkor nézzük most már ezt a Before the Last zenekart! Mikor alakultatok? Korábban interjúztam veled musical ügyben, akkor már működött ez a csapat.
Igen, működött. 2016-al számoljuk a megalakulást. Akkor már elkezdtünk próbálni, dalokat írni.
Akkor te hány éves voltál?
Tizenhat. Most vagyok húsz...
Az évek alatt zenei vonalon is volt változás, gondolom a felállásban is…
A felállásban nagyon sok változás volt. Ezt a zenekart mi trióval kezdtük el. Én basszusgitároztam meg énekeltem, Mészáros Zoli akkor ritmusgitározott, Nahaj Máté meg dobolt. Később jött hozzánk Lehel Bence, aki az első fúvósunk lett, aztán bővültünk tovább, fejlődtünk. Jelenleg heten vagyunk a zenekarban. Az eredeti, induló trióból pedig mind a hárman benne maradtunk a csapatban.
Most kijött a friss klipetek augusztus közepén. Előtte volt már komolyabb videós anyagotok?
Volt, nem ez az első klip, amit kiadtunk. Talán az egyik legkomolyabb videónknak lehetne nevezni a 2018-as kisváradai Lesz Feszt nagyszínpadának a himnuszát, a Mesevilág című számunkat, aminek a klipjét Kisvárdán forgattuk. Ezt mondanám az eddigi legkomolyabb munkánknak …
Hogy lett az a dal a LESZ FESZT himnusza?
Ez úgy történt, hogy amikor először játszottunk a LESZT FESZT-en, akkor mi egy tehetségkutatón léptünk föl, ami a fesztivál programjába tartozott. Azt szerencsére megnyertük, és a díjaink között volt egy fotózás, stúdiózás, meg egy következő évi fesztivál-fellépés is. Miközben csináltuk a stúdiómunkálatokat, a fesztivál egyik szervezője megkeresett, hogy nincs-e kedvünk írni a LESZ FESZT-nek egy dalt... Hogyne lett volna?! Megírtuk, bejött nekik és használták is a következő évben. 2018-ban volt ez a himnusz téma, de ott Kisvárdán, úgy vettük észre, hogy eléggé maradandó lett ez a dal. Utána vissza is hívtak minket a következő évben is, meg a kisvárdai közönség fejében elég jól rögzültünk, emlékeznek ránk, nekik bejött ez a nóta.
Akkor hány dalt vettetek föl a stúdiózás során?
Akkor egy albumnyi dalt vehettünk fel, ha jól emlékszem, tíz számot tartalmazott az a lemezünk. Az volt az első album.
A klipen kívül más friss anyag, mondjuk a második lemez vagy demófelvétel készülőben van?
Ezzel a klippel indítjuk el a második lemezt. A terveink szerint ez úgy fog működni, hogy a második album dalait szépen kidobáljuk egyesével a közösségi felületeken… Utána pedig majd egyben is meg fog jelenni. Viszonylag kis időközönként szeretnénk publikálni a friss szerzeményeinket, ugyan még dolgozunk rajta, de több dal is készen van, felvéve, utómunkákkal, meg minden. De van olyan is, amit még fel sem vettünk, amit még alakítgatni kell, de igyekszünk nagyon kis időközönként friss anyaggal jelentkezni.
Ezt a klipet mikor forgattátok?
Ezt augusztusban forgattuk, nagyon gyorsan készült! Egyébként Zán Tomi barátunknak a munkája, a videoklip is meg a hanganyag is…
Akivel egy másik zenekarban játszol - majd erre is kitérünk.
Így van. Bonyolultak a szálak… Egyébként le a kalappal Tomi előtt, mert amint felvettünk a nyersanyagot, ő hazament, és utána két nappal, volt nála egy buli, ahol megmutatta nekünk a kész anyagot! Tehát baromi gyorsan dolgozik, és úgy gondolom, hogy minőségi munkát csinált.
Ha már emlegettünk ezt a tehetségkutatót, több helyen is indultatok, mert ugye, az Öröm a zenében egyszer voltatok a döntőben is, Budapesten.
Igen-igen. Egyszer mi Nyíregyházán megnyertük az Öröm a zene ottani fordulóját. Ezzel bejutottunk a Budapest Music Expóra, a háromnapos döntőbe, amit nem nyertünk meg - sajnos… Ettől eltekintve, baromi jó volt egyébként! Akkor voltunk először a Music Expón, az is nagy élmény volt, meg akkor ott muzsikálhattunk is, ez külön öröm volt. A szervezés az zseniális volt, illetve a műsorvezetőtől kezdve minden apró részlet. Az egésznek a hangulata, meg a menete, nem volt tökölés, baromi pörgősen ment az egész, nem volt csúszás, nem voltak technikai bakik. Nagyon ott volt minden a helyén, nagy élmény volt ott játszani nekünk, a mai napig egy jó emlék, meg nagyon jó sztori.
Voltatok-e azóta vagy előtte még más tehetségkutatón?
Voltunk egyszer itt Miskolcon a Helynekemben, amin akkor másodikak lettünk. Voltunk egyszer egy ÉTER Fesztiválon Egerben, ahol az volt a nyereményünk, hogy játszhatunk a Strand Fesztiválon. Illetve, ott én kaptam egy különdíjat, mint a fesztivál legjobb férfi énekese. Nem sok versenyen indultunk egyébként.
Van még tervben esetleg, hogy valamikor kipróbáljátok magatokat ilyen jellegű rendezvényen?
Van, persze! De most még nem tudnék részletekkel szolgálni, hogy pontosan hol és mikor.
Úgy érzitek, hogy még nem nőttétek ki a tehetségkutatósdit…
Én alapvetően nem vagyok egy versengős típus, de úgy gondolom, hogy mindenféle terepen érdemes magunkat megmutatni… Vannak tök jó lehetőségek és jó emberekkel lehet megismerkedni, szóval hasznos egy-egy ilyenben részt venni. Nálam sosem volt ilyen törekvés, hogy mindenképpen fitogtassuk az erőnket. Sokszor ez a tapasztalom, több zenekar felől, gyűjtik a trófeákat, hogy itt voltunk, itt nyertünk, ezt kaptuk… De vannak nagyon hasznos pontjai ezeknek a versenyeknek, szóval, egy-két ilyenben még biztosan előfordulunk.
Nézzük a zenei irányvonalat! Saját megfogalmazásotok szerint, hogy szoktátok nevesíteni stílusotokat?
Hát ez a legnehezebb kérdés! Elindult az egész zenekar reggae-ből, mert mi úgy vágtunk bele, hogy reggaet akarunk játszani, de most már szinte alig található meg ez a stílus az újabb dalokban, maximum nyomokban.
Azokat a számokat még játsszátok, amik anno reggae-ben fogantak?
Egyet-kettőt. A nagyját már kiszelektáltuk a műsorunkból. Egyébként nagyon sokan rosszul lőnek be minket zeneileg, sok cikk jelent meg a zenekarról – tudósítások, amikről előzetesen minket nem kérdeztek- úgy, hogy: itt lépett fel a miskolci reggae zenekar, a Before the Last... Úgy tűnik, hogy az elején nagyon megjegyezte mindenki, hogy ez reggae zenekar, és akkor az onnantól kezdve az is maradt sokaknál. De itt most szeretném nagyon hangsúlyozni, hogy nem, már nem vagyunk reggae zenekar! Maximum nyomokban, így, hogy megy még az az egy-két régi szám a műsorban. A jelenlegi helyzet az, hogy a zenénk áll: popból, rockból, skaból, néhol kevés drum and bass-es beütésből - és nagyjából ezeket a stílusokat vegyítve írjuk meg a dalainkat. Tehát a pop a legjellemzőbb, a dallamok meg a témát szerintem tök populárisak, de alapvetően a hangszerelés az meg rock igazából. Egyébként, amikor vannak ezek az ilyen esztamos témák, akkor az meg ugye inkább skara emlékeztet. De drum and bass-es cuccokat is nagyon szívesen előveszünk, mind például a legújabb dalunk, a Nem leszek már kapcsán. Abban majdnem végig drum and bass-es dolgok szólnak. Szóval ezeket a stílusokat próbáljuk vegyíteni, aztán ki tudja, hogy a jövőben még milyen új irányzatra fogunk rákattanni. Egyébként úgy gondolom, hogy most már kezdi megtalálni a zenekar azt, hogy milyen irányba akar haladni. Nem kizárt, hogy lesznek még poposabb elhajlások a soundban, de attól függetlenül élőben marad ugyan az, ami most van.
A többiek veled egykorúak?
Igen.
Szöveget, zenét ki írja? Együtt dolgozzátok ki?
A szövegeket én írom a zenekarban, illetve általában a dalok harmonizálása is az én reszortom. A témákat legtöbbször közösen írjuk és dolgozzuk ki. Előfordul, hogy a fúvós-témák megírásában is van szerepem, de itt nyilván a fúvósoké a munka java.
Persze mindenkinek van sok ötlete, aztán ezekből vagy megvalósul-megmarad valami, vagy nem. A végeredmény az mindenképpen egy közös munka.
Milyen nagyobb fellépéseitek voltak?
Van egy pár emlékem. Például eddig háromszor voltuk a LESZ FESZT-en. Idén sajnos elmaradt. Nyilván, amikor legelőször voltunk, még csak versenyzőként, akkor nem volt akkora buli, hisz egy versenyen vettünk részt. Nem volt meg az az igazi fesztivál-érzés. De a második, amikor mi voltunk a himnusz-írók, hát az már zseniális volt! Akkor csináltuk azt például, a hivatalos fellépésünk előtt, hogy kiültünk a kempingbe, volt nálunk akusztikus cucc, gitár, cajon satöbbi, és ott elkezdtünk „dzsemelgetni”. Ez annyira tetszett a kempinges embereknek, hogy ott énekeltek velünk. Készült video is! A Tankcsapda ki is posztolt minket. Hogy szépen fogalmazzak, eléggé illuminált állapotban voltunk, amikor elkezdtünk muzsikálni. A Tankcsapdától a Félre a tréfát című számot is toltuk. Ezt a LESZ FESZT egyik szervezője felvette, ezt látta a Tankcsapda, és megosztották... Több ezer ember lájkolta azt, hogy én ott ülök a fűben és egy akkordot nem bírok eltalálni. Ez például vicces volt. Egyébként ez annyira bejött a szervezőknek is, hogy a harmadik fellépésünkre már úgy hívtak vissza minket a következő évben, hogy van a nagykoncertünk, meg plusz kérik azt a zenélést a kempingben. Mi voltunk ott a hangulatfelelősök. Nyilván ez nem volt annyira kötött, akkor mentünk, amikor jól esett, addig maradtunk, amíg jól esett, de elég sok időt eltöltöttünk ott, mert baromi jó hangulat volt a kempingben. Plusz ennek a hozadéka volt, hogy sokan eljöttek a nagyszínpados koncertünkre, elég nagy tömeget volt ott, szóval az is zseniálisan sikerült.
Ezen kívül volt még a Strand fesztiválos fellépésünk 2018-ban. Ezt a lehetőséget egyébként nyertük az ÉTER Fesztiválon. Volt még a Feszt!Eger nagyszínpad is a sorban, 2019 nyarán. Ott a Follow the Flow előtt muzsikáltunk. Hatvanban a Jam Garden nevű hely szervezésében minden nyáron van ilyen fesztiválszerű megmozdulás, ott a Halott Pénz előtt toltunk egy nagyszínpados mulatságot.
De például 2018-ban összebeszéltünk a Sky Fanatic-kal, egy másik miskolci csapattal és a Helynekemben csináltunk egy közös koncertet. Egyébként, akikkel még kooperálni szoktunk, az a debreceni Funbasstix nevű zenekar. Szeretünk jóba lenni hozzánk hasonló bandákkal, jó barátságok köthetők így. A Funbasstix-szel különösen jó viszonyban vagyunk.
Klubkoncertek?
A legközelebbi koncertünk az Nyíregyházán lesz, szeptember 26-án. A Kelet Brass Band lesz a társzenekarunk. Az újság nem jelenik meg addig, de fontosnak tartom ezt a közös bulit megemlíteni, mert lehet, hogy a továbbiakban is együttműködünk ezzel a formációval. Ez az első koncertünk velük, de ugye, a Funbasstix révén is jó kapcsolatot ápolunk, illetve a mi harsonásunk, Miki, kisegítő volt a Kelet Brass Bandnél.
Nálatok most hány fúvós van?
Nálunk három fúvós van. De még visszatérve a klubozásra, a Helynekemben is volt már önálló koncertünk többször is. A születésnapi bulinkat, azt mindig meg szoktuk ott ünnepelni. Ez tavaly is megtörtént, tavalyelőtt is, azelőtt is. Tehát már az első szülinapunk óta ezt a rendezvényt megcsináljuk. Az elsőt még a Cornerben tartottuk, a másodikat már önálló buliként a Helynekemben. Most jön majd a negyedik. Ezeket a koncerteket januárban szoktuk megrendezni, viszont így, a vírus miatt eléggé meg van most mindenki kavarodva. Egyelőre azt tudom mondani, hogy lesz, de hogy januárba-e, azt még nem tudom. Lehet, hogy eltolódik februárra, de mindenképpen meg szeretnénk tartani.
Ezekre az önálló bulikra mindig jött elénk valaki játszani, például a második születésnapunkkor az Alibi, utána a harmadikon meg a Funbasstix.
Emlegettük, hogy te is játszol több zenekarban, de minden tag játszik más formációban is?
Ezen egy pillanatig hadd gondolkodjam! Veszem először a legkönnyebbet, magamat.
Én játszom a Before The Last-ban és a Here We Are zenekarban, mind a kettőben énekelek. A gitárosunk, Kaló Dani teljesen ugyanígy van, mint én, ő is zenél a Here We Are-ban és a Before The Last-ban, mind a kettőben ritmus és szólógitáros szerepet tölt be. A dobosunk, Nahaj Máté szokott muzsikálni például a tesójával a Nahaj Akusztik formációban. Miki jelenleg nincs máshol, de mint mondtam, kisegítő harsonás volt korábban a Kelet Brass Bandben. Ilyen szitu van időnként, hogy hívják valahová vendégnek, vagy beugrónak. Tehát, a Before The Lastból nekem, Daninak, Nahaj Máténak meg ugye Mikinek jöhet szóba más zenekarral való zenélés. A többieknek tudtommal nincsen…
Vagy nem szóltak! Ha-ha!
Igen, vagy nem szóltak. A fúvósainknak azért rendszeresen van fúvószenekarral való koncertezés, de nagyjából mindenkinek ez a fő zenekara.
Paya
2020. november 27. 15:02