A rossz hangzás hatása az érzelmi egyensúlyunkra
A 2020-as események nemzetközi szinten felgyorsították a munkamódszerekben végbemenő változásokat. Bevett gyakorlattá vált a távmunka, elmosva az otthon és a munka közötti határokat. Az EPOS kutatásai szerint a jelenlegi munkaerő 95%-a vallja, hogy a rossz hangminőség miatt kevésbé tud összpontosítani és hatékonyan dolgozni. A kiváltott érzelmi hatás miatt 35%-uk frusztrált és bosszús lesz. Az EPOS felmérése szerint a végfelhasználók 25% tapasztalt stresszt és a válaszadók 15%-a érezte magát zavarban vagy kevésbé magabiztosnak.
A rossz hangminőség okozta élmény nemcsak a szervezetek működését, hanem az egyes emberek jó közérzetét is hátrányosan befolyásolja. Az Egyesült Királyságban a stresszhez köthető betegségek jelentik a munkavállalók munkából történő kiesésének legfőbb okát, ami a gazdaságnak évente durván 26 milliárd fontba kerül. Az új munkamódszereket segítő technológia elterjedése a telefonhívások és virtuális találkozók számának jelentős növekedését eredményezte. A virtuális módszerekre történő váltással megnövekedett a mindennapi apró frusztrációk száma. Ezek nagyrészt abból adódnak, hogy nagyobb a háttérzaj (42%), többször el kell ismételni az elmondottakat (34%), illetve kérni kell egy-egy információ elmondásának megismétlését (34%).
Sir Cary Cooper (a Manchester Business School Szervezeti pszichológia és egészségtan tanszékének professzora) szerint e frusztrációk fokozatos egymásra épülése jelentősen befolyásolja az alkalmazottak érzelmi jólétét. Ez aggodalomra ad okot, mivel az érzelmi stressz olyan problémákhoz vezethet, melyek messze túlmutatnak a hatékonyság csökkenésén.
„Az elmúlt néhány hónap bebizonyította, hogy azok a zajos környezetek, melyeket nem munkához terveztek, stresszt okozhatnak. Különösen akkor, ha ehhez magasabb elvárás is társul. Mivel a távmunkát végző kollégák több eszközön keresztül (mobiltelefon, e-mail, valamint kommunikációs és együttműködési platformok) kapcsolódnak egymáshoz, szinte azonnal nőtt az eredményeket produkáló alkalmazottak iránti igény. Mindamellett ez a munkamódszer nem fenntartható és a munkaadóktól egyértelműen elvárható, hogy alkalmazottaikkal együttműködve megtalálják a mindenki számára megfelelő megoldást. Az együttműködéssel a vállalkozások olyan ideális gyakorlati megoldásokat alakíthatnak ki, melyek javítják a csapatmorált, megteremtik a harmóniát, valamint optimalizálják a munka termelékenységét és hatékonyságát.”
Világszerte emberek milliói találkoznak a virtuális térben és ez a szám várhatóan csak növekedni fog. A Microsoft Teams nemrégiben jelentett be egy új rekordot: a felhasználók egy nap alatt 2,7 milliárd percnyi időt töltöttek a virtuális megbeszéléseken. Mivel világszinten a globális munkaerő nagy része továbbra is otthonról dolgozik, a folyamatos online munkavégzés és rendelkezésre állás potenciális veszélyt hordoz magában az alkalmazottak számára. A munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése most még fontosabb, mint valaha, mivel a folyamatos készenlét még magasabb szintű stresszt okozhat.
Dr. Cary Cooper úgy véli, hogy ahol távmunkában dolgoznak, a szervezeteknek is fontolóra kell venniük a folyamatos jelenlét mellőzését. A távmunkát végzőkkel kapcsolatban általánosan elterjedt az a nézet, hogy „ami nincs szem előtt, arról megfeledkeznek”. Ezt sokszor gyakoribb virtuális megbeszélésekkel igyekeznek kompenzálni. Mindamellett a gyakoribb megbeszélések nem mindig vonnak maguk után nagyobb eredményt. Cooper javaslata szerint mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak érdemes fontolóra venniük, hányszor kezdeményeznek megbeszélést. Mindenkinek érdemes feltennie a következő kérdést: „Nem lehetne ezt egy emaillel elintézni?”.
Hogyan befolyásol minket a hangzás?
Egykor a szervezetek többsége az egylégterű irodák mellett tette le voksát – mely munkakörnyezet valószínűleg később is visszatér majd –, most azonban a legtöbb munkavállaló újabb kihívásokkal találja szembe magát. Mivel a munkaerő nagy része világszinten jelenleg is távolról dolgozik, a zajos környezet továbbra is fenyegetést jelent és a hatékonyság mellett az egészséget is komolyan veszélyezteti. Míg eddig nem igazán voltunk tisztában azzal, hogy a rossz hangzás milyen negatívan képes befolyásolni jó közérzetünket, a távmunkával ez a kérdés a figyelem középpontjába került. Rávilágított, hogy mielőbb tenni kell annak érdekében, hogy a munkavállalók egészsége ne szenvedjen kárt. Már az egyének zajterhelésének kezelésével is javíthatjuk a munkavállalók hatékonyságát és jó közérzetét. Ez egy jó kiindulási pont a munkaerőben rejlő lehetőségek felszabadítására.
Ha valakit a rossz hangzás megakaszt a munkában, idővel fáradt és stresszes lesz. A hallásszervek túlterhelése ugyanis hatással van az agyra, amely válaszreakcióként stresszhormont, kortizolt termel. A felgyülemlett kortizol gátolhatja a prefrontális kéreg működését – ez az érzelmek tanulásának és feldolgozásának központja, amely átgondolt viselkedést tesz lehetővé számunkra (érvelni és tervezni tudunk általa). A krónikus fáradtság és a kortizol szintjének növekedése hosszú távon problémákhoz vezethet. A stresszreakciót kiváltó zajok elkerülhetetlenül megviselik az egyént, lelki és fizikai problémákat okozva.
„Ha volt már valaha olyan napod, amelyet megszakításokkal teli, eredménytelen telefonbeszélgetések jellemeztek, tudod, milyen kimerítő érzés tud lenni. Az agy ugyanis feleslegesen pazarol energiát és kognitív kapacitást arra, hogy a ténylegesen fontos hangra koncentrálhasson” – mondta Jesper Kock, az EPOS kutatási és fejlesztési részlegének alelnöke.
„Ha ezt az erőltetett figyelmet napokon, heteken, esetleg hónapokon át folyamatosan kell alkalmazni, meglepően káros hatással lehet közérzetünkre. Ezért vált fontossá egy olyan eszköz használata, amely kiváló minőségű hangszórója és mikrofonja segítségével képes kezelni és kiiktatni a zavaró, irreleváns hangokat.
A szervezeteknek meg kell teremteniük a jólét kultúráját
Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozásoknak gondoskodniuk kell alkalmazottaikról, különös tekintettel arra, hogy azok a távmunka végzése során ne terheljék túl magukat. Fontos, hogy az alkalmazottak tetőtől-talpig jól érezzék magukat. A döntéshozók 79%-a ért egyet abban, hogy a jó minőségű audio eszközök (pl. headsetek, fejhallgatók és kihangosítók) használata enyhítheti a hívások során fellépő, rossz hangzás okozta problémákat. A jólét további fokozása (a munkahelyi stressz és a mikro-frusztrációk elkerülése) érdekében a cégvezetőknek olyan munkahelyi politikát kell folytatniuk, illetve olyan befektetéseket kell eszközölniük, melyek felszámolják a mindennapi stresszhelyzeteket. Legyen szó a rossz hangminőség okozta problémákról, a munka és a magánélet egyensúlyának hiányáról vagy a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos aggodalmakról.
Kapcsolódó termékek
2020. október 11. 05:55