A tizenharmadik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2020-2021. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a SnailGardN zenekarral folytatjuk, ők a szolnoki AztaQ tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
A 12 éve alakult eredeti formációból Hajdu Áron dobos, Opra Tamás basszusgitáros és Nagy Attila énekes-gitáros maradt a zenekarban. Az évek alatt a saját dalok mellett trióban nyomtunk egy Muse tribute zenekart is néhány buli erejéig, valamint egy Linkin Park tribute-ot is, ebben a formációban tűnt fel először Nagy Norbert gitáros, aki ekkor még basszusgitározott. 4 évvel ezelőtt a SnailGardN-be való integrálás apropóján tanult meg gitározni, azóta vagyunk így együtt.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
A gimis ábrándozás, hogy egyszer majd a teltházas Wembleyben fogjuk nyomni a Blood on the floor-t természetesen nálunk is lezajlott. Ma már egy kicsit reálisabban látjuk a dolgokat, sokkal elérhetőbb célokat tűzűnk ki. Elsősorban azért csináljuk, hogy olyan zenéket készíthessünk, amiket szeretnénk hallani, de még sajnos nem léteznek, másodsorban még nagyobb lokális sikereket szeretnénk elérni, eljutni azokhoz az emberekhez, akiket egyébként vonzana a zenénk, de még nem vett minket észre a térképen, és kitapasztalni meddig is terjed ennek a zenekarnak az actio radius-a. Ha a Wembley-ig, akkor is nyugodtan fogunk tudni aludni. Előre meghatározott üzenetünk nincs. Üzeneteinket inkább dalokban fogalmazzuk meg, adott témákra szűkítve, többnyire olyan dolgokról, amikkel megküzdöttünk, vagy éppen csak foglalkoztatnak minket.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Nem ámítjuk magunkat azzal, hogy mi, vagy a zenénk objektív értelemben különleges lenne, de arra törekszünk, hogy olyan dolgokkal álljunk elő, amit mi magunk kreatívnak vagy egyedinek találunk. Igyekszünk a zenénkben mainstream és az underground elemek között megtalálni az egyensúlyt. Nem szeretnénk sem túl fogyasztható,színtelen-szagtalan, sem túl fogyaszthatatlan, művészkedős zenét csinálni. Olyan határokat húztunk meg magunknak, amiken belül kényelmesen mozgunk.
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Fényeset - mondta Áron a kristálygömb mögül. Magában a magyar zeneiparban egy kis stagnálást látunk már jó pár éve sajnos, viszont az olyan tehetségkutatók mint például az Öröm a zene felkavarhatják kicsit az állóvizet. Mi igyekszünk megtenni minden tőlunk telhetőt azért, hogy érvényesülni tudjunk ebben a szűkebb stlusrétegben, amiben mozgunk.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Bárki, aki egy kész, már láthatóan működő receptet másol, az a mainstream trendeket erősíti Bármi, ami ezen kívül mozog és progresszív, azt pozitívnak gondoljuk.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Igen. A járvány persze meglehetősen visszavetette a lehetőségeket, de sok olyan embert ismerünk aki megél belőle. Nyilván, ehhez kell a megfelelő elhivatottság.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Régebben más volt, a 90-es években mindenki táncolt.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Természetesen lehet. Lazarvs, Apey akusztik és Heincz Gábor Biga, aki hirtelen eszünkbe jutott.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
Szakadéknyi különbséget látunk az olyan tehetségkutatók között, mint az Öröm a zene, és a kereskedelmi tévés tehetségkutatók. Természetesen az előbbi javára. Míg a kereskedelmi tv-k mainstreamjében többnyire csak a trendek által diktált műfajokkal lehet az első pár epizódnál tovább jutni, addig úgy érezzük az Öröm a zenéhez hasonló tehetségkutatókat nem érdeklik a műfaji határok, sokkal inkább a minőség, a befektetett munka és az egyediség, és ez elképesztően jó.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Abból a kevésből amit mi tapasztaltunk meglehetősen jó a helyzet. Sok nagyon fiatal, tehetséges és zeneileg nyitott embert láttunk az utóbbi időben, reméljük a zeneipar is nyitott lesz rájuk.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
Alapvetően egy elég jó üzleti ajánlat, hogy két koncertjegy áráért megnézhetsz tízet, viszont úgy érezzük kisebb zenekaroknak nagyon be van zárva ez a tér, és nem is igazán lehet tudni, hol van a kapu. Volt már olyan tehetségkutató, amin fesztivál fellépés volt a nyereményünk, az például egy elég jó megoldásnak tűnt. Több ilyen lehetőség kellene a fesztiválok részéről a feltörekvő zenekaroknak is.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Sajnos nincs túl sok tapasztalatunk az országos klub élettel kapcsolatban. Amit látunk és hallunk innen onnan az az, hogy Budapesten kívül maroknyi városban van különösebb klubélet.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Még egy kis plusz nyitottság a változásra, akár a fogyasztói, akár a kiszolgálói részről feltétlen lendítene egy nagyot.
Köszönjük a beszélgetést.
2021. augusztus 6. 18:22