A holnap hangjai - MEHRINGER
A tizennegyedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2021-2022. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Mehringer zenekarral folytatjuk, ők a budapesti Fülesbagoly tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
A zenekar 5 tagból áll. Frick Péter ül a doboknál, ő a csapat leggyorsabban, de biztosabban dobogó szíve, tőle jobbra Marcsek Máté a billentyűknél, az újonc, a csapat legfiatalabb, de zeneileg legképzettebb tagja, aki összerántja a dallamokat, előtte Kővári Dániel, a legbölcsebbik basszusgitáros, a legnagyobb szívvel. A bal oldalon Tormássy Lorka pengeti a húrokat, ő az agy, a racionális gondolatok, és a nyugalom megtestesítője, a rock’n’roll szíve s lelke, legelől pedig Mehringer Marci áll, aki a szívét is kiénekli.
Ebben a formációban idén márciustól zenélünk együtt, viszont évekkel ezelőtt kezdődött a közös történet, amikor nagyjából 3 évet játszottunk már együtt a gimnáziumi évek alatt, utána különváltak az útjaink, de most újra egyesült a csapat, illetve kiegészült két új taggal, és így együtt, a szólóprojektről visszaváltva, újra zenekarban alkotunk és örömzenélünk.
A stílust illetően, a régi idők rock történelméből nyert fűszereket próbáljuk ötvözni a mai fülbemászó dallamokkal és ezek mellé jönnek az őszinte szövegek.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
Bárkihez alkalmazkodás vagy bármilyen normához való ragaszkodás nélkül olyan zenét szeretnénk alkotni, ami teljesen őszinte, real, és kimond olyan dolgokat, amiket az emberek nem tudnak, de szeretnék, ha kimondanák helyettük, és mindezt magába foglalva megfelel a minőségi rock’n’roll és popzene meghatározásának. Célunk egyértelműen a zenei palettán való feljebb kerülés, és hogy azt csinálhassunk, amit szeretünk: zenélni.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Ami különlegessé teszi ezt a zenekart az az, hogy 5 teljesen különböző figurából áll. Hihetetlen fiatal, kissé különc, hatalmas karakterekből, akik egymagukban is különlegesek, de ha összeeresztjük őket akkor kő kövön nem marad, az biztos. Olyan mintha öt nagyon távoli rokon lenne, akik nagyon mást gondolnak a világról, de valami mégis összeköti őket, ami a zene, a zene szeretete, és valami maradandó alkotásának a vágya.
Illetve van egy dalunk, ami ógermánul egy szexuális töltetű jelentéssel bír.
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
A zenekar jövőjét illetően mi nagy potenciált látunk abban, hogy sokakat megszólítsunk, eseményteli éveket sok-sok koncerttel. Ezt azért gondoljuk így, mert egyfelől olyan zenét gyártunk, amiben a saját korosztályunk érzelmeit és problémáit, harcait fogalmazzuk meg, másrészt pedig ezeknek a daloknak a hangszerelésénél is törekszünk arra, hogy mai, fülbemászó dallamokat hozzunk. Nem szeretnénk hasonlítani senkire. Ha meghallgatjuk az EP-n lévő dalokat, mindegyik teljesen más. Ez talán még a kísérletezés időszaka, egyszerűen csak azt csináljuk, ami jön belőlünk, ami a szívünkön az a szánkon. Ez egy nagy paradoxon a lemez címével kapcsolatban egyébként.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Pozitív trendként azt jegyeznénk meg, hogy a social media által, az instagramon, tiktokon rengeteg emberhez el lehet juttatni akár egy teljesen ismeretlen előadó zenéjét is, és egy trendnek köszönhetően, akár egyetlen dal által be tud futni valaki.
Negatívként pedig ugyanennek a másik oldalát említenénk. Sajnos ellenkezőleg is el tudnak ezek sülni, az emberek 0 szakértelemmel és tudással feltöltenek valamit és a dalaik vulgaritása miatt eljutnak egy olyan közeghez, akiket ez megfog és még inkább butít. Így könnyen felborulhat a minőségi és a trash tartalom közti egészséges egyensúly.
A mai technika rengeteg lehetőséget ad mind negatív és pozitív irányban is, el kell döntenünk, hogy szeretnénk élni vele és mit szeretnénk fogyasztani.
A másik megfigyelhető trend, ami nem a pozitív irányba befolyásol, az az, hogy az énekesek nem tudnak énekelni, a rapperek meg nem tudnak rappelni.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Eléggé differenciált ez a közeg, rengeteg zenekar van a hazai piacon. Úgy gondoljuk, akik komolyan hisznek a saját produkciójukban, elegendő időt és energiát fordítanak rá, azok el fognak érni egy olyan szintre, ahol meg tudnak élni csakis a zenélésből. És persze emellett az sem hátrány, ha nem szar, amit csinál az ember.
Nagyon sok tényezős ez a dolog, rengeteg részletre kell odafigyelni. Azon a szinten levő produkcióknak, akik már csak ebből élnek, jóval tovább kell gondolkodniuk, mint a színtiszta zenélés. Pont annyira fontos emellett a marketing, a megfelelő csapattagok megtalálása, lehetőségek kiaknázása.
Az nem jó hozzáállás viszont, ha egy zenész úgy indul neki, hogy akkor ebből én most pénzt keresek, nem lehet az elsődleges motiváció ez, mert megöli a művészetet.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Régen jobb volt a helyzet. Nem csak itthon, hanem az egész világban nehezebb a tiszteletet és a figyelmet kiharcolni most. Annyira felgyorsult minden és sokkal több felé oszlik a figyelem. Ezáltal a zeneiparban is nehezebb, kevésbé tisztelik az emberek egymást, egymás véleményét, érzéseit. A közönség részéről, a fent is említett social felületeken pedig milliószor több inger éri őket, sokkal több energiába és pénzbe kerül elnyerni valakinek a hosszútávon tartó figyelmét.
Mindemellett szerencsére van azért az a szféra ma is, ahol tiszteltre épüknek a dolgok.
Régen alapvetőn kevesebb zenész volt (és képzettebbek), így kevésbé oszlott meg a közönség, több ember előtt tudtak játszani, ebből következtetve a megítélésük is jobb lehetett.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Magyarországról sokkal komplikáltabb külföldi karriert befutni, de nem is gondolom, hogy ez lenne a cél. Mi élvezzük, hogy magyarul tudunk zenét gyártani magyar embereknek, felhasználva a nyelv szépségeit. Nem gondolom, hogy itthonról lehet túlzottan külföld felé orientálódni, ha valakinek ez a cél, akkor ki kell menni és ott elkezdeni felépíteni a produkciót és a bázist. Ha itthonról kellene mondani valakit, akkor Azahriah lenne az.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
Elégedettek lehetünk ezen a téren. A zenekarban van tapasztalat szakmai tehetségkutatóról és showműsorról is. Mindkettő által rengeteg lehetőséghez juthatunk illetve felgyorsíthatja a folyamatokat, jó emberekkel köt össze. Vigyázni kell azért a showbizniszben az embernek a lelkére és magabiztosnak kell lennie, hogy ne sérüljön benne.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Azt látjuk, hogy van egy új generáció, akik hatalmas erővel és energiával próbálják megváltani a saját világukat és forradalmárok módjára haladnak előre, fejlesztik a saját tudásukat, technikájukat, hatással vannak a művészvilágra és felforgatják a zeneipart. Igazi true arcok, jó érezni, hogy van egyfajta frissesség, tényleg egy új generáció. Akik nem csak egyedül létező tehetséges dalszerzők, szövegírók, producerek, hanem ők egy közeg, egy összetartó, egymást segítő, együtt dolgozó hatalmas gang. Keverednek a stílusok, mindenki beleviszi a saját személyiségjegyeit, és kialakulnak új, izgalmas dolgok.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
A fesztiválok a legjobb lehetőségek talán egy zenekar számára. Ott nem csak a saját közönségednek zenélhetsz, hanem sokan mások is felkaphatják a fejüket a koncert közben, olyanok, akik talán sosem hallottak még rólatok, de tetszik, amit csináltok. Olyan közegben lehetsz, ahol mindenki a zenéért, a szórakozásért, az éjszakáért és a felszabadult pillanatokért van egy helyen, hogy jól érezze magát, és szerezzen ezer élményt. Másrészről jó a többi zenekarral is találkozni, egy-egy közös backstage összehoz sok mindenkit, és van alkalom a másik zenekar koncertjeibe is belenézni.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Az itthoni klubélet lehetne egy kicsit fényesebb. Kevesebb félplayback bulit engednénk be a klubokba, az élőzenére helyeznénk nagyobb hangsúlyt. Jó lenne, ha több lehetőségük lenne vidéken is a minőségi zenét játszó, koncertező zenekaroknak, minőségi klubokban fellépni.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
A magyar könnyűzenének a fejlődése a magyar közönségigények fejlődésével is egyenlő. Valahogy kondicionálni kellene az embereket arra, hogy minőségibb zenét fogyasszanak, ami valamit akar adni. Jó lehetőség, hogy ennyire szabad az ipar, az alkotás, megvannak a megfelelő platformok, sok zene jut el a hallgatókhoz, viszont ezáltal nehéz szelektálni is. Szükség lehet zenei oktatásra, a klubok, fesztiválok edukációjára, hogy ne csak a nagyon könnyen értelmezhető dolgokat fogyasszák, hanem a gondolkodást is felébreszteni bennük. Kérdés, hogy mi irányítja a piacot, a kereslet vagy a kínálat, általában az előbbi hívja életre a kínálatot.
Jó lenne, ha több minden és kevesebb semmi lenne.
Köszönjük a beszélgetést.
2022. július 26. 09:16