A holnap hangjai – Lunda
A tizenötödik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2022-2023. évadának győzteseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Lunda zenekarral folytatjuk, ők a XXV. Paksi Amatőr Pop-Rock-Jazz Fesztivál tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
Igényes pop stílusvonalat követő zenekar, mely folk, jazz, indie és rock elemekkel keveredik. A név egy olyan madarat takar, ami egyaránt repülni és úszni is tud, ezért kontaktusban áll a földdel és az éggel, amivel a srácok zeneileg áthidaló elérést szeretnének szimbolizálni az emberek körében. Az erdélyi származású énekesnő, Imecs Anita a Kőbányai Zenei Stúdió falai között lelt zenésztársaira, akik nem mások, mint Bognár Levente(gitár), Drozdik Sándor(billentyű), Nagy Gergely(basszusgitár), és Popovics Mátyás(dob). A zenekar 2021 februárjában alakult a covid időszakában. A rejtett próbatermes találkozásokból sikerült fokozatosan kiépülni és eljutni a fesztiválok színpadáig. 2023 februárjában lesz 2 éves a zenekar és erre az évre tervezik az első közép/nagylemez megjelenését is.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
Hidat képezni bizonyos zenei stílusok és közönségcsoportok között. Élő pop zenével hitelesen átadni a mondanivalónkat megőrizve a zeneiséget és az igényességet.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Azt lehet mondani, hogy nincs két teljesen ugyanolyan recept és ugyanolyan sütemény sincs amiben egyformák lennének az arányok. Ugyanígy van ez a zenekarokkal is. A mi zenekarunknak az egyedisége abban rejlik, hogy mind az öten hozunk egy bizonyos egyedi értékrendet otthonról, egy sajátos zenei stílust és ezeket fűszerként pakoljuk bele ízlésesen a zenénkbe, ami valahol középen összeforr. Azt gondolom, hogy az eltérő habitusunk tökéletesen kiegészíti egymást és így tud működni az egész zenekar és zenei stílus amit képviselünk. Én a popos-folkos-soulos szemléletemet hozom, ami kiegészül a srácok rockos-indies- jazzes-pop vonalával. Legtöbbször az ösztönös dalszerzést az elméleti hangszerelés, díszítés követi.
-Anita
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
A saját zenei pályánkat felfele ívelőnek látjuk, lépcsőzetesnek, viszont ha az egész zeneipart tekintjük, akkor nem túl bíztató jelenségekkel találkozunk nap mint nap. Előfordulnak nehezítő körülmények, például, hogy egyre nagyobb és telítettebb a zenei piac és ez sajnos a minőség róvására is megy sokszor. A megtekintési számok dukálnak a közösségi és zenei platformokon. Manapság sokkal könnyebben ráadnak egy zenész jelzőt egy olyan tagra, aki nagy elérési számokkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy valóban szakember-e az illető vagy valóban jellemzi-e zeneiség. Bizonyos platformokon már biztos, hogy a tartalom zene része csak egy bizonyos részét éri el az embereknek, míg a videó-képi összetevők több százalék elérést generálnak. Ez azért sajnálatos, mert így az igazi zenészek és alkotók nehezebben szereznek eléréseket, ha nem párosul látvány tartalommal. Manapság a szemükkel hallanak az emberek. Tisztelet a kivétel. Az viszont egy pozitív hozadéka a telített zenei piacnak, hogy annak ellenére, hogy a mennyiség dukál és rengeteg alacsonyabb értéktartalmú alkotás is megszületik ezzel egyidőben vannak olyan alkotók és zenészek akik a hazai zenében is tudnak önazonosak maradni és kiemelkedő értékeket felmutatni. Egy nagyon pozitív dolog, hogy egyre nagyobb figyelmet kezdtek fektetni a zenei soundokra, amire régebb talán nem volt annyi lehetőség. A régebbi előadók zenéje több időn keresztül fenn tudott maradni, a mai napig is, viszont ma túl sok impulzus ér mindenkit, folyamatosan új kell ezért lecsökkent ez az időtartam.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Szerintünk a pozitív trendek közé tartozik az, hogy aránylag sok koncert van, egyre több helyen játsznak élő formációkkal, produkciókat egészítenek ki hangszeres zenészekkel, vokalistákkal ami szintén az igényességre való törekvést jelzi. Több zenei és koncertlehetőség van, zenei podcastok megjelenése stb. Több kísérletezés van a zenében, akár zenei stílusok között is és sokkal jobban figyelnek a soundok kialakítására. Negatív trendek közé tartozik a nehéz szövegérthetőség, gyakori rap-beszéd szerű elharapott éneklés, trágár szövegek felkapása, túlzott elvontság és mivel a pénz az úr mindenki nagyon könnyen jut hangszerekhez és stúdióeszközökhöz, amivel előttes tapasztalat nélkül tud tartalmat gyártani mértéktelenül. Mivel az internet a legnagyobb terjesztő, kevés szűrőn mennek át a tartalmak és ez válik a megszokottá.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
21. században akkor is meg lehet élni zenélésből, ha nem vagy zenész. Komolyra fordítva a szót, egy bizonyos szint fölött már meg lehet élni belőle, ez a kitartó munkán és a szerencsén múlik. Nem nagyon van garancia rá.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Szerintünk régebb is voltak és most is jelen vannak kiemelkedő zenészek. Vannak akikre régebbről felnézünk és emlegetjük őket, és vannak mai zenészek, akikre napi szinten csodálattal tekintünk és sokat tanulunk tőlük, akár az iskolánkban is, a Kőbányai Zenei Stúdióban. A zeneiség mindenképp fejlődött, viszont a régi alkotásokat nagyon nehéz überelni. A nagy többségben, a régi zenék körében volt valami mélység, amitől fenn tudtak több tíz éven keresztül, ezidáig maradni, ugyanúgy a zenészek és a zenéik is. Talán a kitartás volt a kulcs, az idő és hogy jobban értékelték ha abban a világban létre tudtak hozni valamit.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Abban a tekintetben, hogy legtöbbször magyar nyelven történik itthon az alkotás, nehéz világsztár lenni. Angol nyelven nehéz itthon hitelesen alkotni. Olyan esetben tudnánk elképzelni, aki valami nagyon egyedi dolgot hozna létre ami még nem létezik, akár instrumentális zenével vagy annyira jól zenélne vagy gyakorolna egy zenei stílust, hogy eljutna a híre világ szerte. Jelenleg talán Kozma József, Havasi Balázs vagy Borlai Gergő jelentkezik ilyen neves eredményekkel de még lehetne embereket említeni.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
A köztudatban kialakult egy enyhe negatív vonzat a tenetségkutatókat illetően. Általában a TV-s tapasztalatok és megítélések alapján fogalmazódik meg ez az emberekben. Nekünk mostanában olyan tehetségkutatókkal volt tapasztalatunk, ami zenekarok, zenei formációknak szól Magyaroszág szerte. Igazából nagyon pozitívan tekintünk az eféle tehetségkutatókra, mert valahogy teljesen más. A XXV Paksi Pop-Rock-Jazz Fesztiválon sikerült elnyernünk a fődíjat és mellette számos zenei díjat is. Nem számítottunk rá. Tudtuk, hogy volt fejlődés a zenekarral, viszont nem gondoltuk, hogy ez lesz a végkimenetele. Azelőtt is megfordultunk néhány fordulón és az volt a tapasztalatunk, hogy itt a szakmai zsűri próbál olyan tanácsokat adni, ami konstruktív a zenekarra nézve és jó pár dolgot fel is tudtunk használni ezekből. Vannak olyan helyzetek amikor elég egy megerősítés is, egy külső szem, amire szerintünk nagyon jók ezek a versenyek. Emellett meg valahogy bekerül a köztudatba a zenekarod, több posztot tudsz megjeleníteni és megismered az ott résztvevő zenekarokat is, akikkel kapcsolat rendszereket lehet kialakítani.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
A fent említetteket kiegészítve, vannak akik törekednek az igényességre és egész jó alkotások, zenei világok is születnek viszont ebben a telített piacban a többségre nem ez lesz a jellemző, hanem hogy mennyiséget alkossanak. A hallgatók körében nincs akkora igény a zeneiségre, ezért az erre való törekvég és kitartás is megcsappan egy kicsit.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
Egyre több fesztivál jelenik meg, ami szerintünk pozitív. Több fellépési lehetőslget is eredményez a zenekaroknak, meg több kikapcsolódást az embereknek. Van egy hátulütője is, mégpedig az, hogy ha nem rendelkezel megfelelő követő bázissal, akkor nem biztos hogy sikerül bejutni, mint fellépő, ha meg bejutsz akkor velószínőleg csak reménykedhetsz, hogy a head-linerek közönségeinek felkelted az érdeklődését. Vannak nagyobb zeneiséget kéviselő fesztiválok viszont egyre több helyen jelenik meg a trash típusú igény, ami szerintünk nem túl pozitív.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Egyre telítetebb a zenei klubélet is, sokkal több klubkoncert van, mint régebb. Közönségépítés szempontjából kedvező, ha eljönnek időszakosan év közben is egy zenekar koncertjére az emberek, A hangosítás nem mindig megfelelő.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Azt figyeltük meg, hogy a covid után egy kicsit elkényelmesedtek az emberek. Saját tapasztalat alapján is, már nehezebben mozdulunk ki bizonyos helyekre, mert tudjuk, hogy itthon kényelmes, meg tudom hallgatni online, visszanézhetem, vagy meghallgathatom más alkalommal is azt a bizonyos koncertet ha szeretném. Nagy a telítettség és már lassan választani se tudunk, hogy melyik kedvencünkre menjünk el. Szerintünk az segítene a hazai könnyűzenei életen ha újra ugyanolyan fontosnak gondolnák az emberek az élő jelenlétet, az élő zenélés értékét és kimozdulnának közösséget építeni az emberek. Talán az segítene, ha még több tevékenységet összekombinálnának élő zenével, nem elégednének meg az emberek play-back felállásokkal. Egyszerűen csak jobban értékelnék a zenei erőfeszítéseket az emberek.
Köszönjük a beszélgetést.
2023. január 14. 06:05