A tizenharmadik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2020-2021. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Helka Bandával folytatjuk, ők a Kecskeméti tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
Helka: A Helka Banda idén, 2021-ben alakult. Ebben a felállásban már több mint egy hónapja zenélünk együtt. :-)
Zenekarunk két harmadát erős lelki kötődés és szakmai tapasztalat fűzi a népzenéhez, ez az autentikus zenei világ keveredik a jazzből, klasszikus zenéből hozott alapokkal, így alkotva egy ínyenc, egyedi hangzásvilágot. Saját dalainkban olyan témákat dolgozunk fel, melyek mélyen foglalkoztatnak bennünket: így többek között szó esik az izzadásról, a szerelemről, és az önelfogadásról is.
Török Bettina bőgőzik, Barna Anikó kobzol és vokálozik, én pedig – Debreczeni-Kis Helga ’Helka’ citerázok és énekelek.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
Helka: Egyrészt dalaink fontos alappillére a kegyetlen őszinteség. Az igazság felvállalását, egyenes kommunikálását kiemelkedően fontosnak tartom, melyet reményeim szerint dalaink hűen tükröznek.
Másrészt fontos tényező, hogy megmutassuk: olyan népzenei hangszerként definiált hangszereken is, mint a citera, el lehet játszani bármit, többek között saját dalokat is.
Cél továbbá az is, hogy a közös zenélés révén, a saját dalainkon keresztül közelebb kerüljünk önmagunkhoz.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Betti: Úgy gondolom, hogy egyedi a hangszerelésünk. Alapvetően nem tartom gyakorinak az elektromosok hangszerek megjelenését a népzenéből táplálkozó zenékben, nálunk mégis két elektromos hangszer is van: bőgő és citera. Ezen kívül különlegesnek és értékesnek tartom azt, hogy úgy alkossunk populáris zenét, hogy belevigyünk egy darabot a saját népi hagyományainkból. Ezt szerintem sikerült belevinni a dalokba és ezáltal egy olyan egyedi, különleges népi-pop világot alkottunk, ami igazán a miénk.
Helka: Szerintem még az is izgi, hogy csak lányok vannak a bandában. :-)
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Helka: Zenekarunk kiemelkedő helyzetben van, hiszen a saját dalok mellett népzenei feldolgozásokat is játszunk, így nemcsak a könnyűzenei közegben tudunk mozogni, hanem a világzenei szférában is otthon érezzük magunkat. A zeneipar egyre inkább felkarolja a kisebb, egyediségében kiemelkedő zenekarokat. Ez szuper!
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Helka: Őszintén, nekem nincs fogalmam az aktuális trendekről. Nem foglalkozom velük, nekem sokkal fontosabb az, hogy befelé figyeljek, és amit belül meg tudtam fogalmazni magamnak, azt át tudjam adni a közönségemnek.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Betti: Úgy gondolom, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű belefektetett munkával, illetve talpraesettséggel ez kivitelezhető ám én mégis amellett vagyok, hogy nem árt, ha a zenélés mellett van egy második láb is, amire támaszkodhatunk szükség esetén. Számomra például az is fontos, hogy ez a második láb is köthető legyen a zenéhez (menedzsment, hangosítás, fotózás stb.)
Helka: Ahhoz, hogy a zenészként ne égjek ki, azt hiszem, fontos egy biztos anyagi bevétel havonta. Így az elme és a szív kreatív szabadsága könnyebben megőrizhető.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Betti: Úgy gondolom, hogy az online világhoz köthetően ma már lényegében mindenki lehet ’zenész’ és ez rontja, hígítja a színvonalat, felhozatalt. Valamilyen szinten ennek eredménye az is, hogy a hazai zenefogyasztó fiatal közösség jó része (persze van kivétel) nem tud manapság megnevezni egy hangszeres (nem frontember) zenészt, ez régen jóval kevésbé volt jellemző.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Betti: Rengeteg rendkívül tehetséges fiatal zenészbe / zenekarba botlottam az elmúlt időszakban, illetve a nagyok között is vannak olyanok, akiket abszolút esélyesnek látok. Szóval még bármi lehet… :)
Helka: Magyar világsztár? Legtöbbször szerintem ez nem a tehetségen múlik. Inkább a felépített imidzsen, az önazonosságon, és az egyediségen. Ötletem nincs rá, de mindenképp lehet. Bármi lehet. :-)
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
Helka: Kisiskolás korom óta járok népzenei versenyekre, 2017-ben részt vettem a Fölszállott a páva népzenei televíziós vetélkedőn, életem szerves része volt mindig is az, hogy megmérettessem magam. Azt gondolom, nemcsak szakmailag, de emberileg is sokat segített ez nekem. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem mindenki olyan személyiség, akit motivál a versenyszféra. Időnként kifejezetten káros is lehet egy-egy ilyen verseny: 14 éves koromban például az egyik zsűri azt mondta nekem, hogy ügyesen citerázok, de jobb lenne, ha nem énekelnék. Ez mély nyomot hagyott bennem, sok-sok évbe telt, mire újra mertem és akartam énekelni közönség előtt.
Betti: Hihetetlenül sokat adtak számomra a tehetségkutatók! Mindig is szerettem volna ilyen rendezvényeken megmérettetni magam és idén erre szerencsére már többször is volt lehetőségem. Először is szerintem nagyon jó csapatépítő szerepet tölt be, hogy a zenekarok leutaznak együtt, majd igyekeznek a lehető legjobb teljesítményüket nyújtani, ezután pedig együtt várják izgatottan az eredményhirdetést.
Az is nagyon jó, hogy a zenekaroknak van lehetősége arra, hogy egymást megismerjék, meghallgassák. Szuper kapcsolatépítés ez, nem egyszer láttam már olyat, hogy az itt összeismerkedett zenekarok között a későbbiekben valamilyen módon együttműködés jött létre (pl. közös turné).
Azt már csak megemlítem, hogy mekkora lehetőség, ugródeszka lehet az egy-egy ilyen rendezvényen való szereplés az induló zenekarok számára.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Helka: Az alapanyag jó, a tanárokon múlik minden: mennyire tudja bevonzani a diákot, mennyire tudja magával ragadni, mennyire tud hatni rá.
Betti: Ahogy már említettem nagyon sok fiatal tehetséggel találkoztam az elmúlt időszakban, szerintem régóta most a legszínesebb és legnagyobb a kínálat az induló, feltörekvő formációk terén. Aminek külön örülök az, hogy egyre inkább olyan formációkkal találkozok, ahol a tagok jó része tanult zenét, rendelkezik háttértudással.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
Betti: Tinédzser koromban sokat buliztam fesztiválokon, imádtam! Mostanában (leginkább időhiány miatt) már szinte csak akkor megyek, amikor zenélünk, de ilyenkor is igyekszem úgy alakítani, hogy ott tudjak maradni egy kicsit és át tudjam adni magam a fesztiválélménynek.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Betti: Polgári állásom által első kézből láthattam azt, hogy egy zenei klub hogyan vészeli át az elmúlt időszakot. Az a tapasztalatom, hogy a világjárvány hatását még mindig nyögik a klubok és csak reménykedni merek abban, hogy a jövőben a helyzet fokozatosan jobb lesz…
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Helka: Ebben nem vagyok kompetens, elsősorban népzenei és világzenei körökben mozgok. Saját dalokat szűk egy éve kezdtem el írni, ez egy új varázsvilág számomra, ahol én egyelőre csak boldog szemlélődőnek érzem magam.
Betti: Szerintem fontos lenne nagyobb teret adni a már sokat emlegetett induló előadóknak, zenekaroknak a médiában. Vannak olyan online felületek, ahol kifejezetten támogatják a kezdő formációkat és biztosítanak számukra megjelenést. Ilyen kezdeményezésből volna jó több, illetve az is segítene, ha a rádióban is kaphatnának nagyobb teret.
Köszönjük a beszélgetést.
2021. augusztus 26. 08:12