2020 – A változások éve…
2020-ban rengeteg változás történt életünkben. Több iparágat is sújtó nehézségekkel néztünk szembe. Nagy változást hozott ez az év a rendezvények terén, kifejezetten nagy problémákat okozott a teljes rendezvénytechnikai területen és szinte teljesen megállt az élet az élő produkciók szerves részét képező hangtechnikai szolgáltató ágazatban. A rendezvények szükségszerű és kényszerű elmaradásának okán az iparág résztvevői 2020-ban még nem is szembesültek az egyik – a jövőre nézve igen fontos – problémával.
De mi is történt ebben az évben? Kitérőkkel, térben és időben cikázva, párhuzamba állítva egymással az elmúlt évtizedekben lezajlott – látszólag teljesen különböző, de a valóságban szorosan összefonódó és egymásra jelentős hatást gyakorló – események sorozatát felvonultatva meghívlak benneteket egy körutazásra, amely során fény derül egy – nem a mindenki által sajnos jól ismert – változásra, amely jelentős hatással lesz az iparágra az elkövetkező bő évtizedben is.
Nos, ha érdekel a kérdés, akkor utazzunk tovább együtt a vezeték nélküli berendezéseket használó iparágak között. Remélem nem fogsz csalódni!
5G, DVB-T2 - Honnan jöttünk és merre tartunk?
Nem is olyan régen hosszas beszélgetések, viták zajlottak az „5G” világszintű bevezetéséről. Biztosan emlékszel ezekre, a legújabb technológia előnyét és hátrányát taglaló cikkekre. Szélsőséges érveket, szakvéleményeket olvastunk róla. De, hogy lett hirtelen ez most központi kérdés? Mi köze ennek a TV adókhoz? Egyáltalán, hogy jön ez a vezeték nélküli mikrofonhoz?
Kezdjük – majdnem - az elején
A mobilkommunikáció polgári környezetbe való integrálása, a rádiótelefon közismert nevén mobiltelefon első generációs (azaz 1G) sorozatának megjelenése a skandináv országokban 1981 – ben (!) indította el az európai folyamatokat. 10 évvel később – láthatóan nem alaptalanul, az észak-európai gyártók által támogatva vált ismertté – immáron a második generációs (2G) a GSM (Global System for Mobile Communication) hálózat, amely szélesebb körben adott lehetőséget az első generációhoz képest sokkal jobb minőségű, immáron digitális alapokon nyugvó telefonbeszélgetésekre. A kezdetekben igen magas árú berendezések és a GSM hálózatok kiépítetlensége mindenhol éreztette hatását. Ennek ellenére, a felhasználói igények – kezdetekben még csekély, később már kielégíthetetlennek tűnő – növekedése és a technológiában rejlő kecsegtető lehetőségek jó alapot biztosítottak a jövőt illető töretlen fejlődéshez.
Míg Európában a skandináv országok, úgy Európán kívül az Egyesült Államok is jelentős mértékben hozzájárult a fejlődéshez. Ezért váltak ismertté Magyarországon is a nagy nevű – korábban itthon főleg csak a „CB rádiókról” ismert – amerikai gyártók termékei is és többek között ezért lett magyar-amerikai vegyesvállalat is az első magyarországi piaci szereplő a mobiltelefon-szolgáltatás ágazatban.
Az Egyesült Államokban már az 1930-as (!) években voltak autóba szerelt mobiltelefonok. A mai szemmel nézve is már hordozhatónak mondható készülék gondolata később, az 1950-es években felvetődött, de végül csak a múlt század második felében, 1973-ban került bemutatásra. Európát talán hajszállal megelőzve, de csak 1983-tól (!) került sorozatgyártásba az USA-ban mobiltelefon készülék.
Érdekesség, hogy sokáig nem lett annyira népszerű az Egyesült Államokban a mobiltelefon, mint amennyire azt várni lehetett volna. Még sokáig a „pageren keresztül a: csipogj rám – visszahívlak vezetékes telefonról” kombináció volt a kedveltebb kommunikációs kapcsolati forma, ehhez persze odaát hozzájárult a rendkívül jó vezetékes telefonhálózat megléte is.
Magyarországon is ismert volt a „csipogó”, első sorban a kisméretű készülék és a szolgáltatás relatíve alacsony díja miatt. Később, ahogy az évek alatt csökkent a mobiltelefon mérete és már jelentős mértékben nem haladta meg a személyhívó méreteit, átvette ennek a helyét is az azonnali kétirányú beszédkapcsolatot biztosító rádiótelefon.
De, nem csak a mobiltelefonokkal volt ez így. Más hordozható kivitelű, hangfrekvenciás jelet vezeték nélkül átvivő (elektromágneses hullámok modulációjával működő) eszköz is megelőzte a korát – és itt most nem Marconi, Tesla vagy Popov találmányára gondolok. De, nem mehetünk el szó nélkül e három úriember találmánya, a rádió mellett sem. A rádió 1896-os (Tesla) vagy 1901-es (Marconi) által történő bemutatása és 1910-es, elsőként emberi hangot sugárzó adása, az első 1914-es rádióműsor vagy az első, 1921-ben megvalósult rendszeres rádióadás nélkül ma nem lenne FM rádió, DAB, Bluetooth, Wi-Fi, GSM, DVB-T…. és nem lenne vezeték nélküli mikrofon, fülmonitor, azaz PMSE (Program Making and Special Events) eszközök sem léteznének. Rajtuk kívül, őket megelőzve és őket követve még számtalan feltaláló keze munkája kellett még ahhoz, hogy eljussunk ide, ahol most tartunk.
De, kanyarodjunk vissza a múlt század közepére. A Világháború előtti időkben az 1930-as években indultak el az első televízióadások. Kezdetben még rövid-. és középhullámú frekvenciasávokat használva monokróm, bélyeg méretű képet biztosítottak a nézők számára. Az első nagy televíziós eseményt az 1936-os berlini olimpia jelentette Európában. A „nagy felbontású” kísérleti adások már az 1940-es években megkezdődtek, de a II. Világháború félbeszakította a folyamatokat.
Az Egyesült Államokban a II. Világháború és a Vietnámi-háború közötti időszakban a rádióadások már megszokottak voltak és adta magát a lehetőség, hogy a ma már broadcast-ként ismert területen kívül máshol is bevezetésre kerüljön a rádióhullámokon keresztüli jeltovábbítás. Nem véletlen, hogy hol és mikor történt meg mindez.
A - 2020-ban 95. születésnapját ünneplő – mai nevén - Shure Incorporated - ként jól ismert cég alapítója S.N. Shure, 1925-ben Shure Radio Company néven AM rádió alkatrészek értékesítésével és rádióépítő készletek kereskedelmével kezdte pályafutását. Testvére Samuel J. Shure később, 1928-ban csatlakozott hozzá. Ekkor változott a cég neve is Shure Brothers Company-ra. Alig tíz évvel később, 1939-ben jelent meg – az egyébként ma is rendelhető Shure 55SH - ikonikus mikrofon elődje a Model 55 Unidyne és a II. Világháború után már nemcsak mikrofongyártóként, hanem a legnagyobb lemezjátszó-hangszedő gyártóként is ismerte a világ e márkanevet. 1946-ban alakult át ismét a cég és változott a neve a ma már közismert Shure Incorpated-re.
A legelső rádió mikrofon szettet a Shure 1953-ban (!) mutatta be, Vagabond 88 név alatt került forgalomba. 20 évvel korábban, 1933-ban készítették el az első Shure Model 99 névre hallgató modulátor fokozatot, amely a vezeték-nélküli átvitel elengedhetetlen kelléke volt. Első ránézésre, talán – a képen nem is látható – lefektetett hurokantenna az, ami ebben a műfajban ma már idegennek tűnik (egyébként napjainkban is használatban lévő technológiáról van szó) maga a hordozható mikrofon mai szemmel nézve is teljesen megszokott látványt nyújtott. Az újdonság ellenére pár tucat eladott darab után hosszú csend következett, a készülék csak néhány évig volt gyártásban. Ez a csend, azonban csak a rádió mikrofonokra vonatkozott, a rádióadásokra nem. Sőt, megjelent még valami!
SHURE Vagabond88 (1953)
Az 1950-es években az Egyesült Államokban elindult a színes TV adás, Magyarországon viszont pont ekkortájt, a Shure első vezeték nélküli mikrofonjának megjelenésének környékén, 1954-ben kezdődött a Magyar Televízió első, fekete-fehér képet biztosító próbaadása, amely 1957-től rendszeressé is vált. Egyre nagyobb teret hódított világszerte a rádió és a televízió egyaránt.
A rádió-, és televízióadások szinte azonnali népszerűségével ellentétben, az első vezeték nélküli mikrofon esetén több, mint 30 év kellett ahhoz, hogy az azt használni kívánó piaci igény is megteremtődjön ezek használatára. Most ugorjunk egy nagyot a következő rádió mikrofonhoz, majd kövessük tovább az eseményeket innen ahol abbahagytuk.
A Shure LX sorozat 1990-es megjelenést követő siker ezúttal nem maradt el, a következő 10 év alatt a Shure Incorporated a világ egyik legnagyobb, piacvezető gyártójává vált a vezeték nélküli mikrofon-, és fülmonitor rendszerek területén is.
SHURE LX4 (1990)
A dolog érdekessége, hogy a – mai szemmel nézve is első ránézésre rádió mikrofonnak tűnő, egyébként nem csak a megjelenésekor, hanem húsz évvel később is annak számító, felső kategóriájú RF (rádiófrekvenciás) fokozattal rendelkező, sorozatban gyártott (immáron második) az „új időszámítás szerinti” legelső vezeték nélküli mikrofon a Shure-tól az LX (L=Liberty) termékcsalád – hogyan, hogyan nem, ugyanabban a VHF (Very High Frequency) frekvenciasávban működött, mint az első magyarországi földfelszíni televízióadás.
Ennek egyszerű fizikai oka, hogy ez a VHF, illetve az UHF frekvenciasáv (erről majd később) rendelkezik azokkal a paraméterekkel, amelyek biztosítják a jó minőségű jelátvitelt és a legkedvezőbbek a kis-, és középhatótávolságú rádiófrekvenciás sugárzáshoz és annak vételéhez egyaránt. Természetesen maga a VHF sáv is több részre osztott (VHF I-III) és hogy ne legyen egyszerű, pl. a VHF II sávban vannak a mindenki által jól ismert FM rádióadók is, amelyek szerves részét képezik mindennapi életünknek.
Ha tovább haladunk felfelé a frekvenciaskálán, keresve a legkedvezőbb és legegyszerűbb lehetőségeket (ne feledjük, a múlt század közepének technológiai fejlettségét) a VHF sáv feletti, következő lehetőség az iparágunkban használatos vezeték nélküli berendezések számára az UHF (Ultra High Frequency) frekvencia sáv.
Ez pontosan az az UHF frekvenciasáv, amelyet manapság is rengeteget emlegetünk. Szidjuk az egyébként már ősidők óta itt lévő TV adókat, amelyek mindig is prioritást élveztek és amelyek mellett a saját PMSE (Program Making and Special Events) eszközeink – mindig is – MÁSODLAGOS frekvencia használóként szerepeltek (A PMSE kategóriába tartoznak többek között a vezeték nélküli mikrofonok vagy más néven az úgy nevezett rádió mikrofonok és vezeték nélküli fülmonitorok egyaránt). Megváltoztak a dolgok, de ezek nem váratlan eseményként csaptak le ránk. Hosszú évek, évtizedek alatt alakult ki mindez, legfeljebb csak nem voltunk elég figyelmesek vagy nem éreztették hatásukat közvetlen módon az események.
A rádió mikrofonok terén elérkeztünk 1990-hez, de az eltelt időben, ezzel párhuzamosan máshol is zajlottak az események, úgyhogy térjünk vissza ismét a ’60-as évekbe.
Idő közben, az 1957-től rendszeres magyarországi televízióadás – ne feledjük, egy darab analóg csatornáról beszélünk, fekete-fehér képpel – felemésztette a rendelkezésre álló VHF sávú lehetőségeket. Ez úgy lehetséges, hogy – mivel fizikai okoknál fogva teljességgel kizárt országosan mindenhol egy és ugyanazon frekvencián analóg rendszerű TV adást szolgáltatni – az országos lefedettség biztosításának érdekében régiónként változó frekvencián működő TV adó hálózat kiépítésére volt szükség. Ennek következményeként az ország más-más területein más frekvenciasávokban foglaltak helyet az ugyanazon adás képét sugárzó TV adók. Egyszerűbben fogalmazva: átlépve egy régiót (lefedettségi körzetet) frekvenciát kellett váltani ahhoz, hogy ugyanazt a TV adást tudjuk a továbbiakban is folytatni, mint amit az előző régióban elkezdtünk nézni.
1969-ben, a színes tévéadás – a korábbi egy darab csatornán kívül ez volt a második Magyarországon – biztosítására nem maradt más kézzel fogható és viszonylag egyszerű lehetőség, mint az UHF sáv használatba vétele.
Ma már a digitális földfelszíni televízióadásnak sokkal több előnyét élvezzük, mint az analóg rendszerű TV adások valaha is biztosítani tudtak volna, azonban ne feledjük: maguk a fizikai alapok – frekvencia, hullámhossz, hullámterjedés stb. – nem változtak. Mivel minden országban már évtizedekkel ezelőtt kezdtek betelni a szabad helyek, a bővítés, földfelszíni TV csatornák számának növelése – a régóta működő és jól bevált analóg technológiával – egyre nagyobb fejtörést okozott.
A felhasználói igények növekedése és kereskedelmi oldalról nézve egy-egy új szolgáltatás bevezetésének lehetősége egyben a meglévő – azaz, az itt említett szolgáltatási ágazatoknak megfelelő jelátvitelt biztosító – frekvenciasávok iránti megnövekedett igényt is jelentette (és jelenti ma is).
Az igények kielégítésére több lehetőség adódik: a jelenleg rendelkezésre álló frekvenciasávok hatékonyabb kihasználása, más – az eddigiekben ilyen célokra még nem használt – frekvenciasáv/sávok alkalmazásba vétele, ezen sávok párhuzamos és/vagy időszakos szinkronizált együttes használata, valamint – és szükségszerű módon – az ezeket a feltételeket megvalósító új technológiájú eszközpark fejlesztése gyártása és használata. Miközben valamely iparág megtesz egy ilyen lépést, azalatt megjelennek újabb „frekvenciafalók” is egy másik területen, ezért annak érdekében, hogy minden terület a továbbiakban is tudjon fejlődni és működni minden kezdődik elölről, persze egyre összetettebb és immáron összehangolt módon.
Egy ilyen technológia robbanás jelentette Magyarországon is a belépést a mobil (rádiótelefon) távközlés területére – Közép-Európában elsőként – 1990-ben. Akkor indult el – az akkor még analóg rendszerű, kétirányú, csak hangátvitelt biztosító, 450MHz-es sávban (VHF) üzemelő – mobiltelefon hálózat egy magyar-amerikai vegyesvállalat szárnyai alatt. A VHF sávban van még más, a köznapi életben is ismert szolgáltatás. Napjainkban itt foglalnak helyet – többek között – a DAB (T-DAB, DAB+) rendszerű digitális rádió csatornák is. (Magyarországon a 12 éves időtartamra szóló frekvencia-használati engedélyek 2020-ban lejártak, így ebben az évben megszűnt a DAB adás)
De, térjünk vissza az első magyar mobiltelefon szolgáltatás megjelenéséhez. Ma már el sem tudjuk képzelni milyen volt az élet akkoriban. Nem csak a kimenő, hanem a fogadott hívásokért is jelentős összeget kellett fizetni. Státuszszimbólumot jelentett a (majdnem bárhonnan) telefonálás, valójában viszont jelentős kompromisszumot kellett kötni a beszélgetés helyszíne, az akkumulátor működési ideje és persze a költségek között. Nem véletlen, hogy ezek a „bőröndnyi” készülékek az autóban, fixen telepítve érezték leginkább otthon magukat. Az idő tájt – a globalizációt még jelentős mértékben figyelmen kívül hagyó időkben – természetesnek tűnt, hogy a világ különböző kontinensein más sztenderdek határozzák meg a mobilhálózatok működési frekvenciasávjait. Az Európában működő akkor még „egynormás” készüléket a repülőúton át kellett cserélni a másik kontinensre való másik frekvencián üzemelő „egynormásra” ahhoz, hogy az USA-ba megérkezve ismét tudjunk telefonálni. Később megjelentek a két-, majd többnormás készülékek, amelyek áthidalták ezt a nehézséget is, manapság pedig már számtalan frekvenciasávon, párhuzamosan zajlik a beszéd-, és információátvitel. A világ szinte bármely pontján kompatibilisek a mobiltelefonok a különböző országok hálózataival – feltéve, ha a szolgáltatás minősége megengedi azt vagy az adott ponton egyáltalán elérhető.
A ’90-es évekre jellemző, a tehetősek kiváltságát jelentő mobiltelefon tulajdonosi érzés azonban nem tartott túl sokáig. Rendkívül gyorsan terjedt Észak-Európából a következő, második generációs – immáron digitális – 2G hálózat. Többé már nem volt szükség táska méretű és nehéz „hordozható” akkumulátorra. A kétszeres „900 MHz”-es működési frekvencia és az elektronikai alkatrészek méreteinek jelentős csökkenése a töredékére csökkentette a telefonok méretét is.
Annak ellenére, hogy a rádiótelefon készülékek csak lassan érték utol a szolgáltatói oldal által lépésről lépésre fejlesztett lehetőségeket (SMS, MMS) és a szolgáltatóknak is hatalmas feladatot jelentett maguknak a hálózatoknak kiépítése (amely folyamatos „térerővadászatot” jelentett a felhasználóknak) a ’90-es évek közepére már bárki számára elérhetővé vált a rendszer használata. Már nem csak a gazdag üzletemberek élvezhették a rádiótelefon előnyeit, hanem azok számára is megfizethetővé vált a szolgáltatás használata (és a gyakran külföldről behozott, használt készülékek) akiknek munkáját jelentős mértékben elősegítette a mobil kommunikáció.
Ez idő alatt a ’90-es évek közepére már ismertté váltak első „lapos” akkor még plazma TV vevőkészülékek és a nagy áttörést hozó kék színű LED megjelenésével egyidőben már a LED technológiájú vevőkészülékek fejlesztése is gőzerővel zajlott. De mi történt akkor a mi iparágunkban?
A Shure Incorprated 1996-ban bemutatta az első professzionális, UHF tartományban működő vezeték nélküli termékcsaládját, a nemes egyszerűséggel Shure UHF névre keresztelt vezeték nélküli mikrofonrendszert, amelyet a Shure ULX követett 2002-ben. A Shure UHF vezeték nélküli mikrofon megjelenése után csak egy évvel később, már 1997-ben megjelent az első, szintén UHF tartományban működő fülmonitor rendszer is, a Shure PSM600. A professzionális kivitelt jellemzi, hogy majd huszonöt évvel később is még fellelhetők ezen berendezések működő példányai, függetlenül attól, hogy például a PSM600 rendszert a gyártó nem alakította át az európai normatíváknak (RoHS) megfelelően, így a termék kereskedelmi forgalomban – a termék életciklusának utolsó éveiben – már Európában nem is volt kapható.
SHURE UHF2/Beta87 kéziadó (1996) SHURE PSM600 fülmonitor-rendszer (1997)
De, nemcsak a termékek fejlesztése zajlott, hanem ezzel párhuzamosan a terméktámogatás is jelentős hangsúlyt kapott. Elsőként az Egyesült Államokban egyre nagyobb igény mutatkozott az egy időben egy helyszínen használni kívánt vezeték nélküli mikrofonok és fülmonitorok használatára. Frekvencia kiosztásuk tervezése, egymásra gyakorolt hatásuk miatt speciális rádiófrekvenciás mérőműszerre és szoftverre volt szükség. Egyszerű felhasználóként rendkívül bonyolultnak tűnt a nagy csatornaszámú rendszerek üzemeltetése. A segítség gyorsan érkezett. Megjelent a Shure Wireless Workbench WWB4, gyorsan követte a Shure WWB5 szoftver, ez utóbbi már kifejezetten a professzionális vezeték nélküli rendszerek tervezéséhez, elemzéséhez és konfigurálásához íródott. A kétezres évek vége felé teljesen új alapokra helyezve elkészült a Shure WWB6, leváltva a korábbi verziókat. Immáron LAN hálózaton kommunikáló, online, azaz valós idejű információkat biztosító, komplex tervezést, másodperc alapú eseményrögzítést és még felsorolni is sok egyéb szolgáltatást nyújtó programot kaptunk – mindezt díjmentesen!
És akkor ismét a televízió és a mobiltelefonok. Csupán tíz év kellett ahhoz, hogy a 2000-es évek elejére világszerte elinduljanak az első digitális földfelszíni ún. DVB-T kísérleti adások és már egész Európában csúcson járjanak a GSM hálózatok. A fejlődéshez igényelt hátteret és a felhasználók igényeit már csak nehezen tudták kiszolgálni a rendszerek. A jövőbeni lehetőségekkel együtt – mindazzal, amellyel a fejlesztők már tisztában voltak és mindazzal, amit még talán a fejlesztők sem ismertek még akkor – világossá vált mindenki számára a probléma oka. Egészen pontosan: a megnövekedett mennyiségű adat átvitele és az adatátvitel sebessége a rendelkezésre álló frekvenciasávon (illetve a későbbiekben már egyre több sávon) belül egyszerűen már nem volt lehetséges. Egyetlen megoldás maradt: szélesebb és/vagy még több frekvenciasáv kizárólagos, csak a mobil telekommunikációra való használata.
Az Egyesült Államokban kezdődött és még közel sem ért véget a frekvencia-spektrumot érintő változás és szabályozás folyamata. Akkortájt, 2005-ben jelent meg a – 12 éves életciklust megélt, a világ minden részén ismert, professzionális – Shure UHF-R vezeték nélküli mikrofonrendszer. Mivel az USA-ban korábban jelentkezett a frekvenciasávok telítődése, ezért korábban jelentkeztek a nehézségek, tehát korábban kerültek gyártásba – az akkor még analóg rendszerű, de kiváló minőségű hangátvitelt biztosító – vezeték nélküli mikrofonok. És nemcsak a hangminőség terén, hanem a rádiófrekvenciás részegységeknek köszönhetően is – utólag már láthatóan „csak” 5-10 évre szólóan, de a megjelenésükkor – nagymértékben enyhítették az iparág fájdalmát. A Shure UHF-R analóg felépítésű berendezés, az akkori csúcsmodell olyan rádiófrekvenciás áramköröket kapott, mint pl. a valós diverzitásos a Marcad vevőkörök: Shure szabadalom, két, egymástól független RF vevőfokozat, amelyek lekeverik a hangot, de csak a lánc legvégén születik meg a döntés és mindig a jobb minőségű hanginformáció kerül a vevő kimenetére vagy pl. a berendezés saját vételi sávjára korlátozódó RF bemeneti sávszűrő és ha mindez nem lenne elég, akkor még a saját, beállított működési frekvenciát csúcsként meghatározó – hangolásnál a frekvencia-változtatással együtt mozgó – RF szűrő is beépítésre került. Nem véletlen a termék (mai napig is tartó) népszerűsége, függetlenül attól a ténytől, hogy 2017 óta már nincs gyártásban. Mindezek a rádiótechnikai áramkörök a későbbi professzionális digitális berendezéseknél is beépítésre kerültek, így azok RF fokozata is a professzionalitást fémjelzi. De, még ne szaladjunk el a digitális mikrofonok világába, nézzük meg mi történt a működést alapjaiban meghatározó frekvencia-spektrummal és miért csak 5-10 évre jelentettek megoldást a PMSE berendezést gyártó cégek eszközei.
Az Egyesült Államokban kezdődött 2010-ben és mind a mai napig tart az egész világot érintő és jelentős mértékű változással járó frekvenciasáv-átalakulás. Akkor, a tengerentúlon az UHF sáv felső tartománya került értékesítésre, de nem úgy, mint később Európában, hanem annál sokkal drasztikusabb módon. Ez volt az első, úgynevezett 700MHz-es korlátozás.
2010-ben, az Egyesült Államokban üzemelő televízió-adóknak nem volt mit tenni, 700MHz alá költözve újra kellett gondolni az országos lefedettséget, ezzel átadva a mobil szolgáltatóknak az általuk megvásárolt – a korábbiakban TV adások sugárzására és másodlagos felhasználóként PMSE eszközök üzemeltetésére is használt – frekvenciasávokat. Természetesen, mivel a PMSE eszközök (vezeték nélküli mikrofon és fülmonitor rendszerek) mindig is a TV adók mellett/alatt dolgoztak, így az iparágban használt berendezéseink egy része a továbbiakban használhatatlan lett. Külön „öröm” volt az is, hogy ezzel egy időben történt a televízióadók digitális átállása.
Az új, digitális televíziócsatornáknál gyökeresen más lett a frekvenciakihasználás is, mint az analóg TV adás esetén volt. Maximálisan kihasználják a rendelkezésre álló (Az USA-ban 6MHz szélességű) TV csatorna helyeket, így a korábbiakban számunkra kevesebb problémát okozó analóg TV adók „felett vagy mellett” ettől kezdve már esély sem maradt a rádió mikrofonok üzemeltetésére. Az egyezményben meghatározott, értékesített sávok – legyen az mobilszolgáltató vagy TV adó által vásárolt frekvenciasáv – használata nem csak hogy nem volt már lehetséges, hanem kifejezetten tilossá vált! Mivel ugyanezen törvények vonatkoznak a mi iparágunkra is, az egyetlen megoldás a berendezések cseréje lett. És itt álljunk meg egy szóra!
Nem véletlen, hogy a hangtechnikai iparág egyik vezető szerepet betöltő legismertebb amerikai gyártója a Shure Incorporated a vezeték nélküli mikrofon és fülmonitor rendszereit még az európai korlátozásokat megelőzően „Európa-kompatibilissé” tette. Öt évvel korábban már átélte az Egyesült Államok rendezvényszolgáltató ágazata a korlátozások okozta problémákat, mint ahogy azok Európában jelentkeztek volna. A gyártó – összhangban az igényekkel és a lehetőségekkel – a termék gyártójától függetlenül, az egész területnek hasznos és példaértékű fejlesztések sorozatával segítette termékei használóinak munkáját.
Egy évvel az amerikai frekvencia-változásokat követően – mielőtt még az amerikai „show business-t” ellehetetlenítették volna – de, még négy évvel az európai korlátozások előtt (!) jártunk.
2011-ben megjelent a világ legelső, hibrid vezeték nélküli mikrofon rendszere, a Shure Axient Analog termékcsalád. Az alapot (itt még) egy korábbi UHF sávban működő analóg rendszerű Shure UHF-R rendszerből továbbfejlesztett, így a Shure Inc. által valaha is gyártott legmagasabb szintű analóg rendszer képezte. Az analóg rendszerű Axient működését – a világon elsőként, a TELJES AUTOMATIZÁLHATÓSÁGOT nyújtó, a Shure Inc. által gyártott RF mérőberendezéssel, gyártói szoftverrel kompatibilis frekvencia-kiosztási tervezéssel és „frekvencia-bankkal” rendelkező berendezés segítségével működő – digitális felügyeleti rendszer ellenőrizte és vezérelte, amely már digitális ZigBee protokollt is használt.
A biztonság érdekében – zavaró RF jel esetén, nem csak a vevő és adó – váltott egyszerre működési frekvenciát (miközben folyamatosan figyelte a környezetét és a háttérben zajló RF változásokat) hanem, a felügyeleti rendszer által használt működési frekvenciát is folyamatosan ellenőrzés alatt tartva, így zavaró hatás esetén nem csak a kiváló minőségű – ekkor még analóg – hangátvitelt, hanem magát a felügyeleti rendszer működési frekvenciáját is teljesen automatikusan váltva folyamatos rádió-átvitelt biztosított. Már ennél a 2011-ben megjelent hibrid rendszernél távolról elérhetővé váltak az adók olyan funkciói, amelyek nemcsak a frekvencia-váltást, hanem a gain állítást, adásteljesítmény változtatást vagy akár a felhasználó által meghatározott, kijelzőre kiírandó név megváltoztatását is lehetővé tették.
SHURE Axient Analog rendszer (2011)
2012-ben – csupán egy évvel az akkori hibrid rendszerű csúcsmodell megjelenését követően – a Shure Incorporated bemutatta a legelső, UHF sávban működő DIGITÁLIS termékcsaládját, a Shure ULX-D rendszert. Felvéve a kesztyűt a mobil szolgáltatók és a földfelszíni digitális televízióadókkal szemben, a technológia és a gyártói fejlesztés megmentette a kialakult helyzetet.
A rendkívül szelektív digitális rádiómikrofon rendszer eddig még sosem látott csatornaszám használatát biztosította egy időben, egy helyszínen. A rendszer ún. HD (High Density) üzemmódja egy televíziócsatornányi sávban (Európában ez 8MHz sávszélességet jelent) egyszerre 63 vezeték nélküli Shure ULX-D mikrofon működését teszi lehetővé. Csak érdekesség, hogy a magyarországi HDTV-re való átálláskor került piacra Magyarországon a HD üzemmóddal rendelkező Shure ULX-D termékcsalád is, ez a HD azonban nem tévesztendő össze a televíziós HD (High-Definition) funkcióval. A közös pont, hogy egyik fejlesztés sem jöhetett volna létre digitális jelátvitel nélkül. A hangminőség, a szolgáltatások, a kényelmi funkciók messze felülírták a vezeték nélküli mikrofonokról korábban alkotta képet és megjelent többek között még egy – eddig nem ismert – funkció. Ez pedig nem más, mint az AES256 titkosítható jelátvitel.
Az analóg rendszerű professzionális rádió mikrofonok gyakorlatilag kódolatlanul, azaz bárki számára visszafejthető módon – a hétköznapi életben sem ismeretlen FM eljárással (frekvencia-moduláció) – sugározták a rádiójeleket. Ahogyan az évek haladtával a digitális televíziónál – a kódolt TV adások dekódolásához – egyedi kártya, később elektronikus felhasználói kulcs került bevezetésre, úgy a vezeték nélküli mikrofonoknál is a digitális technika által biztosított egyedi kód jelentette az információ és adatvédelmet. Az alkalmazott módszer azonban merőben más szintű védelmet biztosít, mivel a rádió mikrofonoknál gyártónként és gyakran adott gyártó különböző termékcsaládjánál is más digitális sémát, azaz modulációs eljárást használnak a vezeték nélküli rádiómikrofonok jelátviteléhez. De ez csak a kezdet, mert ezen felül az információ (azaz a hang) dekódolásához szükséges kód csak az eszközök párosításakor (adó-vevő szinkronizálásakor) és kizárólag csak egyszer kerül átadásra, a folyamat innentől teljesen automatikusan kódolva/dekódolva zajlik. Új eszközpár vagy a régi párok újrapárosításakor az előzőtől eltérő kódséma kerül átküldésre, így nem reprodukálható a kód, tehát nem fejthető vissza az információ sem.
Már korábban, a Shure Axient Analog rendszernél megjelentek a gyári akkumulátorok, sőt az említett berendezések alapvetően csak gyári akkumulátorral és töltő/dokkoló egységekkel kerültek forgalomba, a tendencia folytatódott itt is. A gyári Li-Ion akkumulátor használatára felkészített rendszer (intelligens akkumulátor és töltő) a termékcsaládhoz opcionálisan rendelhető módon, újabb teret nyert a Shure legelső digitális UHF sávban üzemelő berendezésénél, az ULX-D nél is.
SHURE ULX-D mikrofonrendszer (2012)
Az élet furcsa játéka: a harminc évvel ezelőtti, VHF sávú „200MHz”-es berendezéseket bő 10-15 évvel ezelőtt kicseréltük a minél kisebb méretű, korszerűbb, magasabb frekvencián működő UHF sávú „800MHz” környékén üzemelő modellekre, de a többlépcsős korlátozások miatt, most ismét egyre lejjebb próbálunk helyet találni magunknak az UHF sávban, miközben például 2020-ban Magyarországon egyre több hely felszabadul a kezdeteknél használt VHF sávban és más európai országban is rendelkezésre állnak alacsonyabb frekvenciasáv használatára lehetőségek. Annak ellenére, hogy olykor hasonlóak, olykor pedig jelentősen eltérnek egymástól az országok frekvencia-használati szabályozásai, sok esetben vannak a fentieken kívül más lehetőségek is a spektrum használatát illetően. Ilyen például – a szintén régiónként változó – frekvenciasávokban való üzemeltetést biztosítanak a Shure ULX-D termékcsalád azon tagjai, amelyek nem csak UHF, hanem VHF, sőt „1,5GHz” és „1,8GHz” frekvenciasávban is rendelhetők 2012 óta.
2011-ben jelent meg – a még 2020-ban is zászlóshajóként jelen lévő – Shure PSM1000 fülmonitor rendszer, más gyártóktól eltérő és kiemelkedő paraméterekkel rendelkező valós, diverzitásos vevővel ellátott RF vevőfokozattal, gyári Li-Ion akkumulátor használatra felkészítve, teljes SHURE WWB6 kompatibilitással.
SHURE PSM1000 fülmonitor rendszer
Egy évvel később, 2013-ban jelent meg a Shure Incorporated által készített legelső „2,4GHz-en” működő rendszer a Shure GLX-D. Majd ezt követte a Shure GLX-D R – azaz, rack-es változata.
A 2,4GHz - köznapi néven „wi-fi” – sáv nyújtotta szabad felhasználás előnyei és hátrányai – nemcsak a Shure termékek esetén, hanem minden más gyártónál is – egyaránt megmutatkoztak és megmutatkoznak ma is!
A frekvenciasáv szabad használatából eredő esetenkénti túlterheltség miatt jelentkező problémák kompenzálására a Shure Incorporated saját vezérlő-, és rendszer-felügyeleti berendezése is gyártásba került. Megjelent a 2,4GHz-es sávban működő saját felügyeleti egység, amely az általa menedzselt Shure GLX-D rack-es berendezéseknek a működési frekvenciáját az adókon és vevőkön egyszerre – a környezeti hatások folyamatos figyelésével – automatikusan és észrevétlenül váltotta. Ez a rendszer a GLXD Advanced elnevezést kapta, ezzel is utalva a fejlett automatizálási folyamatokra és szolgáltatásokra.
Még ugyanebben az évben, szintén 2013-ban sorozatgyártásba került a Shure Incorporated első vezeték nélküli konferencia-rendszere a DECT sávban (1,9GHz) működő Shure Microflex Wireless rendszer – amely nemcsak egyirányú vezeték nélküli, hanem kétirányú kommunikációra is lehetőséget biztosító (pl. tolmácsolás) egységeket tartalmaz. A rendszer saját, gyártói – és természetesen web alapú – szoftvert használva, a Shure Axient Analog és Axient Digital rendszerekhez hasonlóan teljes mértékben távolról is elérhető szolgáltatások sorát vonultatta fel. Maga a konferencia-technika egyébként korántsem volt idegen terület a gyártó számára, már 1983-ban (!) sorozatgyártásba került az első speciális, kifejezetten erre a célra tervezett Shure AMS Automatic Microphone System) – a lehető legjobb beszédérthetőség érdekében Shure mikrofonokkal és hangkeverővel ellátott – akkor még vezetékes konferencia-rendszer. Ez a ’80-as években kezdődött és 2013-ban vezeték nélküli alapokra (is) átültetett magas minőségi szintű elvárásoknak megfelelő folyamat nem szakadt meg, sőt! De, erről majd később.
SHURE GLX-D mikrofonrendszer (2013) SHURE Microfles Wireless digitális konferencia-rendszer
Két év sem telt el a Shure ULX-D megjelenése óta, bemutatkozott az ULX-D alapjain nyugvó kistestvér, a Shure QLX-D digitális vezeték nélküli mikrofon rendszer. Belső felépítésében az ULX-D-vel közel azonos, szolgáltatásaiban kissé eltérő digitális rendszer alacsonyabb ár mellett biztosította és biztosítja ma is ugyanazon hangminőséget, mint „nagytestvére” a Shure ULX-D.
SHURE QLX-D digitális mikrofon rendszer (2014)
Miközben sorra jelentek meg a digitális PMSE eszközök, mi történt Európában? A Shure QLX-D megjelenésére egy évvel, 2015-ben ért el minket az „első hullám”. Az európai normákhoz igazodva a magyarországi hangtechnikai iparágat is érintő – az Egyesült Államokban bevezetésre került korlátozások után öt évvel és „még így is kevésbé fájdalmas” módon, 2015-ben valósult meg az első frekvencia-spektrum használatát korlátozó változás. Minden ugyanúgy történt, mint az Egyesült Államokban, kivéve a „könnyebbséget jelentő” kisebb tartomány elvesztését. Ez volt az úgynevezett „800MHz”-es korlátozás. Ugye, emlékeztek még azokra a 2015/16-os évekre, amelyek elsőként okozták a meglepetéseket a magyar szolgáltatóknak. A televízióadók 800MHz alá költözve átrendezték a rendelkezésre álló spektrumot, ezzel átadva a mobil szolgáltatóknak az általuk megvásárolt – a korábbiakban TV adások sugárzására és másodlagos felhasználóként PMSE eszközök üzemeltetésére is használt – frekvenciasávokat. Ahogyan az Egyesült Államokban, úgy Európában is a PMSE eszközök (vezeték nélküli mikrofon és fülmonitor rendszerek) mindig is a TV adók mellett/alatt dolgoztak, így az iparágban használt berendezéseink egy része a továbbiakban Európában és Magyarországon is használhatatlan lett.
Ezzel egy időben zajlott a televízióadók digitális átállása, megismertük a DVB-T szolgáltatás nyújtotta előnyöket otthon és megtapasztaltuk a változások okozta hatásokat a rendezvényeken. A digitális televíziócsatornák a hatékony frekvenciakihasználás miatt gyakorlatilag teljesen kitöltik a rendelkezésre álló (Magyarországon 8MHz széles) csatornahelyeket, így a 2015 előtti időkben a számunkra kevesebb problémát okozó analóg TV adók helyett, ettől kezdve már Magyarországon sem volt esély a TV adók felett vagy mellett vezeték nélküli mikrofonok vagy fülmonitor rendszerek üzemeltetésére.
2015-től kezdődően Magyarországon minden PMSE berendezés üzemeltetője számára fontos és betartandó szabállyá kellett, hogy váljon: ha a PMSE berendezések üzemeltetője által használt frekvenciák – függetlenül attól, hogy az adott helyszínen és időben a használni kívánt frekvenciák látszólag „tiszták” és használhatónak tűnnek – de, azok koordinálatlanul és/vagy a mobilszolgáltatók vagy TV adók által használt frekvenciasávokban kerültek meghatározásra, úgy az nemcsak hogy jelentős mértékben veszélyezteti az élő produkciók biztonságát, hanem ezen frekvenciák vagy sávok használata kifejezetten TILOS! Ahogyan a kezdet kezdetétől volt, úgy jelenleg is, az UHF sávban továbbra is másodlagos felhasználóként jelenhetnek meg PMSE eszközök.
A korábbiakban elindított „frekvencia-nyerési” célokat szolgáló fejlesztés egy pillanatra sem állhatott meg a PMSE területén sem. Mivel a rendelkezésre álló működési frekvencia-tartomány leszűkült, miközben a felhasználói igények egyre csak nőttek, így kiutat csak a PMSE eszközök technológiájának fejlesztése jelenthetett.
A rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználását célul kitűző Shure Axient Digital rendszere 2017-ben látott napvilágot. Nem véletlen a névrokonság az öt évvel korábbi Axient (Analog) rendszerrel, amely a speciális felügyeleti rendszerre, távvezérelhetőségre és teljes automatizációra utal. A közel egy évtizeddel korábban indított fejlesztés során megalkotott központi frekvencia-mérő és „frekvencia-bank” és a kétirányú kapcsolatot lehetővé tevő „AP” (acces point) szinte teljesen változatlanul került át a korábbi Shure Axient Analog rendszerből ebbe, a Shure Axient Digital rendszerbe. Mi sem bizonyítja jobban az előrelátó tervezést és a jövőbemutató fejlesztési lépcsőket, mint a termék létrejötte.
Ez a termékcsalád már kizárólag digitális összetevőkből épült fel. Zavaró RF jel esetén – immáron a teljes rendelkezésre álló UHF sávot átfogó működési frekvenciasávon belül – adó és vevő egyaránt – automatikusan egyszerre vált észrevehetetlenül frekvenciát. Már nem csak az RF jel mértékét, hanem a digitális jelfolyam minőségét is folyamatosan figyelő elektronika biztosítja a valós idejű ellenőrzést és valós diverzitásos RF rendszer működését. Ezen kívül számtalan kényelmi funkció, gyári Li-Ion akkumulátor, töltő/dokkoló és immáron diverzitásos felügyeleti rendszer is gondoskodik az üzembiztos működésről.
A Shure Axient Digital a vezeték nélküli mikrofonok jelenlegi zászlóshajója, a legkorszerűbb, jövőbemutató technológiával.
Shure Axient Digital vezeték nélküli mikrofonrendszer (2017)
A 2010 és 2020 között eltelt időben természetesen a mobil szolgáltatók sem álltak meg a fejlesztésekkel, a kezdeti 2G-t követte a 3G, ezzel megjelent a mobil e-mail szolgáltatás is. Kísérleti jelleggel a legelső 4G-s hálózat külföldön 2006-ban indult el. Érdekesség, hogy többek között ebben már Japán is aktív szerepet vállalt és pl. Kaliforniában csak 2011-ben, míg Magyarországon 2012-ben megkezdődött a technológiai váltás. Szélessávú internetet, HD minőségű videó lejátszást biztosítva a felhasználók számára.
A PMSE eszközök is hasonló generációs váltást éltek meg, a folyamatos fejlesztések eredményeként azonban nem csak a rendezvénytechnikai, hanem az installációs területen is lezajlott egy technológiai váltási folyamat. Az installációs (System Integration) területen mostanra már vezető szerepet töltenek be a Shure Incorporated által készített konferencia és tolmácstechnikai berendezések is és ez nem csak a vezetékes rendszerekre vonatkozik!
Egy évvel a SHURE Axient Digital mikrofonrendszer megjelenését követően 2018-ban bemutatásra került a Shure Incorporated által fejlesztett – digitális, egy időben több frekvenciasávban üzemelő vezeték nélküli, komplex – konferencia-, szavazó- és tolmács-rendszer.
SHURE Microflex Complete Wireless vezeték nélküli konferencia-rendszer (2018)
Az Egyesült Államokban tíz, míg az Európai Unióban – így Magyarországon is – csak öt év telt el az előző változások óta. 2020-ban megvalósult a következő frekvencia korlátozási lépcső. Az Egyesült Államokban most már csak „600MHz” a PMSE eszközök működési lehetőségeinek felső határa.
2020-tól Európa nagy részén így Magyarországon is „700MHz” az UHF sáv tartományának általunk használható felső határa! Az UHF sávban rendelkezésre álló – másodlagos jellegű felhasználóként 470-694 MHz között használhatjuk PMS berendezéseinket.
2020-tól kezdődően a – már 2015-től előtérbe került – szabályok betartása még fontosabbá vált Magyarországon és a világ sok más országában egyaránt:
Ha a PMSE berendezések üzemeltetője által használt frekvenciák – függetlenül attól, hogy az adott helyszínen és időben a használni kívánt frekvenciák látszólag „tiszták” és használhatónak tűnnek – de, azok koordinálatlanul és/vagy a mobilszolgáltatók vagy TV adók által használt frekvenciasávokban, frekvenciákon kerülnek használatra, úgy az nemcsak hogy jelentős mértékben veszélyezteti a saját, élő produkció biztonságát, hanem ezen frekvenciák vagy sávok használata kifejezetten TILOS!
A 2020-as évben megjelent – a digitális Shure vezeték nélküli mikrofon-rendszerek családját az alsó kategóriában erősítő Shure SLX-D vezeték nélküli mikrofonrendszer is, ezzel leváltva az utolsó analóg Shure rendszerek egyikét, a 12 éve gyártásban lévő analóg Shure SLX rendszert. A névrokonság kizárólag a gyártói palettán való elhelyezkedésre és a termék felhasználói oldalról nézett pozíciójára utal, gyakorlatilag a cserélhető mikrofonfejen kívül semmiben sem egyezik meg a korábbi analóg, hasonló nevet viselő termékkel.
SHURE SLX-D vezeték nélküli mikrofonrendszer (2020)
És ezzel elérkeztünk 2020 év végéhez. Mintegy lezárva az esztendőt, decemberben megjelent a Shure Wireless Workbench® 6 tervező és felügyeleti szoftver legújabb kiadása. A korábbi verziók is tartalmazták – több más országéval egyetemben – a Magyarországon lévő földfelszíni televízióadók adatbázisát, de most a szoftverfrissítéssel együtt – a változásoknak megfelelően – ez is frissítésre került. Így a Magyarországon 2020. szeptember 16. naptól aktuális és előreláthatóan további 12 éven át változatlanul fennmaradó – a földfelszíni televízióadók működési tartományát tartalmazó – adatbázis is díjmentesen hozzáférhető a Shure tervezőprogram segítségével, amely a többi – rádiófrekvenciás mérő és nem csak a Shure Incorporated által gyártott – PMSE termékekre is kiterjedő rendszer-tervezési lehetőséget és a Shure termékeket valós időben felügyelő szolgáltatásokat is biztosít.
Ahogyan a mobiltelefon hálózatok üzemeltetése vagy a földfelszíni televíziózás üzembiztos fenntartása is kizárólag csak tervezetten valósulhatott meg, ugyanez vonatkozik a hangtechnikai iparágban használt vezeték-nélküli berendezésekre is, ezért kiemelt fontossággal bír a helyszínenként változó rádiófrekvenciás környezet miatt a PMSE eszközök komplex rendszer-tervezése is, amely ma már elengedhetetlen részét képezi életünknek.
Shure Wireless Workbench6 szoftver (Magyarország földfelszíni televízióadó-hálózatának koordinátáival)
Az elmúlt százhúsz év – közel sem részletes bemutatása során – a hangtechnikai iparág egyik területét, a PMSE eszközöket érintő néhány változási pontján át eljutottunk az első rádióadóktól, az analóg majd digitális televízióadáson át a VHF, DAB, UHF, DVB-T2 rendszerekig. A földfelszíni analóg televíziók korábban csak egy műsorcsatornának adtak helyet ma már egyszerre több digitális televízióadás jelét sugározzák HD minőségben, ezalatt az idő alatt bevezetésre került a mobil telefonok első, második, harmadik (3G), negyedik (4G) generációs hálózata, elérhetővé vált a mobil e-mail szolgáltatás, a szélessávú mobil internet, az okos otthon hozzáférés és még számtalan más applikáció nyújtotta szolgáltatás. Az előrejelzések szerint az 5G technológia bevezetésével ma egy újabb mérföldkő előtt állunk: egymással és a környezetükkel folyamatosan kapcsolatban lévő eszközök, önvezető autók, egymással kommunikáló, a szokásainkat figyelő és megtanuló használati tárgyak, a gondolatainkat fürkésző rendszerek és számtalan más, ma még elképzelhetetlennek tűnő lehetőséggel kecsegtetve a jövőt illetően. Ki tudja, hogyan és mi módon kapcsolódnak majd össze egyszer a korábbiakban említett technológiák, hogyan forrnak össze vagy tűnnek el a történelem forgatagában…
Technikai oldalról szemlélve az eseményeket: mit veszítettünk? Elveszítettük a múltban biztosnak vélt kapaszkodási pontokat, a múltra jellemző állandóságot. Nagy veszteség a PMSE eszközeink esetenkénti, rajtunk kívülálló okokból történő kényszerű cseréje. Lehet, hogy 2020-ban a körülmények miatt talán egyáltalán nem is szembesültünk még ezzel a ténnyel, de időről időre folyamatosan előtérbe kerülnek ezek a kérdések. Hogy miért történt mindez? Remélem a kérdésre részben magyarázatot adtak soraim.
És mit nyertünk az elmúlt évtizedekben? A hangtechnikai iparág kristálytiszta digitális vezeték nélküli jelátvitelt, rengeteg új szolgáltatást biztosító korszerű PMSE terméket, a rendezvények elengedhetetlen velejárójaként koordinált vezeték nélküli berendezés-üzemeltetést és magas szintű üzembiztonságot, olyan Shure PMSE eszközöket, amelyek méltó helyen állnak a vezeték nélküli jelátvitelt biztosító – iparágon belüli és iparágon kívüli – más gyártókkal folytatott szoros versenyben.
És kaptunk még valamit: az állandó változást. 2020 – Egy újabb, változásokkal teli év…
Szuhanek Imre
Eurhythmics Kft.
cégvezető
Ezúton köszönöm a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szakemberei által nyújtott segítséget.
Felhasznált forrás: Shure Incorporated
2020. december 10. 09:13