ZORD: Európai thrash
Aránylag rendszeresen informálunk a miskolci thrashbanda dolgairól ezen a felületen. Most, két év után megint elkaptuk a srácok grabancát, mivel bőven volt miről beszámolniuk. Lemez, klip, tagcserék, külföldi média megjelenések, turné, Fonogram-díj jelölés és leginkább munka, munka, munka… Ezúttal három tag – Deni, Lipi, Krisz- is a rendelkezésünkre állt, így több szemszögből is körbejártuk a történéseket.
2017 tavaszán interjúztunk utoljára, akkor még csak készültetek a harmadik lemez felvételére, 2018-ban viszont meg is jelent év végére. Elmesélnétek a munkafolyamatokat?
Deni: A terv az volt, hogy legkésőbb 2017-ben jelentetjük meg a harmadik Zord lemezt, és ennek megfelelően – ahogy a korábbi lemezek esetében is csináltuk – 2016-ban demón rögzítettünk tizenegy dalt.
Lipi: A szolnoki Denevér stúdióban – ahol a második, „Thorns & Wounds” című Zord album is készült – történt az egyes hangszerek/sávok feljátszása, és a keverést is ők csinálták.
Deni: 2017 tavaszán vonultunk stúdióba és nekiláttunk a stúdiófelvételeknek. Lényegében éjjel-nappal dolgoztunk, és jól is haladtunk a dob-, a bőgő- és a gitárfelvételekkel. Ezt követően elkezdtük felvenni az éneket és a gitárszólókat, azonban rá kellett jönnünk, hogy több időre van szükségünk, mint amit terveztünk. Az idő pedig pénz. Egyébként ekkor határoztuk el azt is, hogy a demón szereplő tizenegyedik dalt, egy akusztikus gitárokkal operáló balladát ezúttal nem vesszük fel, mert eléggé kilógott az album nagyon súlyos hangulatából.
Mivel minden lemez esetében alapvető célunk, hogy fejlődjünk a korábbiakhoz képest, ezért eldöntöttük, hogy inkább csússzon a megjelenés, rászánjuk a plusz időt és pénzt. 2018. március elején fejeztük be a felvételeket, amikor hatalmas hó esett, mi pedig a felvételek szüneteiben a nagy fehérségben mászkáltunk… A keverés is tovább tartott, mint a kettes album esetében, ezzel szeptemberre készültünk el, és akkor tudtuk leadni a kiadónak a mesteranyagot, amely végül tíz dalt tartalmazott. Úgy tűnik, jó döntést hoztunk azzal, hogy tovább dolgoztunk, mert így ez alkalommal is ki tudtuk hozni magunkból a maximumot, és külön öröm, hogy az eddigi visszajelzések, a hazai és külföldi lemezkritikák igen pozitívak.
Konkrétabban mi volt az oka a csúszásnak, mennyire kavart ez be a zenekar működésében?
Krisz: Mindig van valami, a dolgok csak úgy megtörténnek, most sem volt ez másképpen.
Lipi: Nehéz volt összeegyeztetni az időpontokat a felvételeket illetően, főleg ugye Krisz időbeosztása miatt is. Az énekkel kicsit több idő ment el, mint terveztük...
Deni: Krisz Angliában él, ezért komoly szervezést igényelt a munka, és tagcsere is történt nem sokkal a lemezfelvételek kezdete előtt, ami teljesen váratlanul ért minket, és nagyon megnehezítette a dolgunkat.
Az előző két lemezhez viszonyítva mit láttok másnak az új lemezen?
Krisz: Természetesen a stílus továbbra is ugyanaz, viszont talán a Peripheria bizonyos értelemben dallamosabbra sikerült az előző lemezekhez képest. Ezt a dallamosat idézőjelben értem, és mindenképpen csak magunkhoz képest. Ha-ha! A brutalitás és a tempó továbbra is megvan, és pár szám ebben a tekintetben még izmosabb az előzőekhez képest. Na, ezt most jól körbeírtam! Ha-ha!
Lipi: Szerintem durvább, zúzósabb és sűrűbb lett a harmadik lemez. Egységesebb is, de alapvetően a kettes album vonalát visszük tovább zeneileg, ez amolyan európai thrash. A hangszeres munka feszesebb, pontosabb, a hangzás pedig vastagabb lett. A kettes korong szerintem egy kicsit „oldschoolabb”, levegősebb, kifinomultabb volt.
Krisz Angliában él, ezért koncerteken főleg Denire hárul az énekes szerep, hogy tudtátok összehozni és milyen lett éneklés szempontjából a felvétel?
Krisz: Hallgasd meg, tudni fogod! Haha! Komolyra fordítva a szót, igen, én toltam fel az énekrészeket. Szerencsére manapság már nincsenek távolságok semmilyen értelemben, ezért elég volt a stúdió munkálatokra hazatérnem, és ahogy az lenni szokott, következett pár nap nagyon komoly munka ahhoz, hogy mindent megfelelően vegyünk fel.
Lipi: Hát nem volt egyszerű, a szervezés elég nehézkes volt a zenekari tagok időbeosztása miatt. Ez is közrejátszott a lemez késői megjelenésében.
Deni: Ahogy haladtunk a demóval, folyamatosan küldtük el a zenei részeket és a szövegeket Krisznek, ő pedig hozzátette a saját ötleteit, gyakorolt, és így lényegében úgy tudtunk próbálni is, hogy fizikailag nem voltunk egy térben. Sok iteráció történt, míg végül úgy éreztük, hogy stúdióérett az anyag, illetve mi is megfelelően felkészültünk.
A kiadás-megjelenés az előzőekkel megegyezően történt?
Annyiban igen, hogy ezúttal is, mint az első két album esetében a Nail Records gondozásában jött ki az új lemez. A kiadó javaslatára viszont ezúttal digipack formátumban készültek el a fizikai CD-k, így ezzel is egy szintet léptünk, mert ez a formátum jóval elegánsabb, mint a „normál” jewel case verzió. Egyébként a borítót ezúttal is Krisz készítette, és – ezt nem csak az elfogultságom mondatja velem – brutál jó lett - kívül-belül az egész.
Ahogy említettétek, közben tagcserék is voltak…
Lipi: Én váltottam a basszeros poszton Rabcsit, aki rejtélyes módon eltűnt kb. egy-másfél hónappal a lemezfelvétel előtt, és elérhetetlenné vált. Valami magánéleti zűrje volt, ahogy hallottam...
Deni: Fogalmunk se volt, hogy mi lehet vele, viszont meg kellett oldanunk a helyzetet, és azonnal elkezdtünk bőgőst keresni. Végül a Went zenekar gitárosa, Lipi szállt be hozzánk basszusgitárosként. Hihetetlen jó muzsikus – egyébként dobol is, és nem is akárhogyan! -, az előzetes demó alapján egyedül megtanulta az összes új dalt, és úgy játszotta fel a stúdióban a basszusgitár témákat, hogy előtte próbálni se kellett vele. Sőt még a dobtémák véglegesítésében is részt vett, és tök jó dolgokat tett hozzá.
Lipi: Csibi Attila, a dobosunk, ha jól emlékszem szeptemberben távozott... Az ő esete egyszerű, nem nagyon érdekelte az egész, és még azt a bizonyos minimum időt se tette bele a zenekar dolgaiba, ami szükséges lett volna. Mondta már korábban, hogy nem sértődik meg, ha keresünk egy új dobost. Kár érte, de az új dobosunkra, Lengyel Ákosra nem nagyon panaszkodhatunk. A Crossoverben játszott ezelőtt, pontosan és nagyon színesen dobol. Engem feldobott a csere...
Deni: Attilával hosszú időn át muzsikáltunk együtt, ezért sajnálom, hogy így alakult, de a jelenlegi munkája mellett egyértelművé vált, hogy se időben, se energiában nem fér bele neki a zenélés. Viszont az új tagok egyfajta vérátömlesztésként hatottak a zenekarra, meglehetősen felpörögették a tempót, és fejben is jobban egyben vagyunk. Örülök annak és hihetetlenül élvezem, hogy a próbákon megint egyfajta műhelymunka folyik, kidolgozzuk a részleteket, mi is csiszolódunk egymáshoz, és mindez nagyon jó hangulatban zajlik.
Mi teljesült a célokból 2018-ban és mi a terv 2019-ben?
Krisz: A lemez megvan, elérhető fizikailag és a neten is beszerezhető. Ez volt a cél 2018-ban, valójában tavaly mindent ennek rendeltünk alá. Most az új lemezzel kopogtatunk a koncert- és fesztiválszervezőknél, és az a terv, hogy eljussunk nagyobb fesztiválokra és egy külföldi turné is képben van.
Deni: A hazai promóció mellett elkezdtük a külföldi orgánumokat is bombázni az új anyaggal. Ennek első eredményeiként meglepően kedvező kritikák jelentek meg az angol Moshville Times és az angol nyelven megjelenő horvát Metal Jacket Magazine-ban. Továbbá több netes metal rádióban, például az argentin Radio Universidad UNCuyo Mendoza-ban, az egyesült államokbeli AiiRadio "The Circle of Fifths" című műsorában, illetve a Metal-O-Mania Show-ban játsszák a dalainkat, az utóbbiban pedig egy Zord telefoninterjú is adásba került.
Lipi: Sikerült bejutni néhány fontosabb fesztiválra, klip ugyan nem lett 2018-ban, csak az album trailer, de most, pár napja végre ez is elkészült. A cél? Egyelőre összeszokni az új felállással, és minél többet koncertezni.
Deni: Kora tavasszal tolunk pár hazai klub bulit, majd áprilisban jön egy háromállomásos erdélyi miniturné. Ennek keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen lépünk fel a Went zenekar és egy-egy helyi erő társaságában, illetve még most egyeztetünk a harmadik helyszínről. Emellett, ahogy Krisz említette, keményen melózunk azon, hogy nyáron, illetve ősszel tőlünk nyugatabbra lévő országokban is fellépjünk.
Lipi: Kicsit távolabbi terv egy öt-hat számos EP elkészítése.
Deni: Erre két-három új számot tervezünk, illetve van több olyan régebbi dalunk is, ami demón megvan, de lemezen nem jelent meg. Örülnék, hogy ha a sorlemezek mellett kijönne ez a „vegyesvágott” anyagunk is, mert ezek is hozzátartoznak a Zordhoz.
A Hammer decemberi válogatás CD-jén szerepeltetek, miként jött ez a lehetőség?
Lipi: Az H-Mob című nóta került fel rá, a zenekaron belül és kívül is mindenkinek az tetszett a legjobban.
Deni: Robi írta ennek a dalnak a zenei részeit, én hoztam hozzá a szöveget. Örülök ennek a választásnak, mert csapatmunkában született a szám, és nem mellékesen igazán lendületes, sodró riffekkel, zúzdával van telepakolva. Végre jókor voltunk jó helyen, ugyanis pont akkor jött ki az új albumunk, amikor a kiadónk elkezdte összeválogatni a résztvevőket, így fel is kértek minket, hogy javasoljunk egy számot a válogatásra.
A Peripheria albumot a kiadótok nevezte a Fonogram-díjra „az év hazai hard rock vagy metal albuma vagy hangfelvétele” kategóriájában, erről mi kell tudnunk?
Krisz: Azt, hogy legközelebb arról fogunk beszámolni, hogy mi volt a díjkiosztón. Haha!
Deni: A zenekar életében először fordult elő, hogy bármilyen díjra jelöltek minket, viszont ennek következtében be is dőlt az egész rendszer. Ha-ha! Tavaly ilyenkor már lezajlott a díjkiosztó is, most meg itt röhögünk magunkon, hogy miattunk inkább nem adnak senkinek semmit! De félre a hülyéskedéssel, a kiadónknak nagyon bejön az új album, és úgy ítélték meg, hogy érdemes nevezni. Mi pedig köszönjük a bizalmat!
Több lemezbemutató is volt már, ha jól emlékszem… Az utolsó az újra aktív Atomic társaságában!
Deni: Eredetileg 2017 végére vagy 2018 elejére terveztük a lemezmegjelenést, ezért az év elejére lekötöttünk egy bulit az S8-klubba és lemezbemutatóként hirdettük. A megjelenés csúszott, és végül aztán már nem variáltunk azzal, hogy leszedjük a koncertről a „lemezbemutató” címkét. Jó buli volt, rajta vagyunk, hogy hamarosan megint fellépjünk az S8-ban. Végül az igazi lemezbemutatóra december 22-én került sor.
Lipi: Ez az Atomic-kal és Lepillantóküllővel közös miskolci koncertünk volt, és egyben az új dobosunk, Ákos bemutatkozó bulija. Szerintem jól sikerült, ütős volt ez a három banda egy színpadon.
Deni: Nagy őrület volt, lényegében tele volt a hely, és ezt még meg kell szoknunk! Egyébként legközelebb március 15-én lépünk föl Miskolcon, a Cornerben, itt az Old Remorse és a Czemende lesznek a bűntársaink.
Klip is készült az új albumhoz, melyik számra forgattátok, mi volt a koncepció?
Krisz: Az H-Mobra készült a videó, ami stílusában az album trailer (https://youtu.be/SKX_m-uIv7Y) folytatása, de nyilván egyéb más elemek is szerepet kapnak. Az volt a koncepciónk, hogy az albumhoz megálmodott designt vigyük tovább a klipben is. Már le is tudjátok csekkolni, hiszen március 6-án lett publikus!
Tervezünk még egy másik klipet is, ami minden tekintetben eltér majd az előzőtől, de hogy melyik számra és milyen tekintetben, az legyen egyelőre titok!
PAYA
www.zord.hu
www.facebook.com/zordmetal
https://twitter.com/zordmetal
www.instagram.com/zordmetal
2019. március 13. 17:08