Magyarország zseniális zenészeket nevel, de elveszíti a zenélő felnőtteket és a zeneértő „átlagot”.
A Zenélek.hu, a Hangszert a kézbe, az Öröm a zene és a Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábor kutatása hazánk hangszeres szokásait vizsgálja. A célja annak feltárása, hogy a hangszeres oktatási struktúrák milyen hatással vannak az élethosszig tartó zenei aktivitásra, és milyen lehetőségek segíthetik az aktív hangszerrel élés megtartását és az arányok javítását.
Az európai és benne a magyar zeneoktatás nemzetközi összehasonlításban kimagaslóan fejlett, különösen a klasszikus zenei képzés területén, továbbá az elmúlt bő évtizedben a népzeneoktatás is megtalálta a helyét a világviszonylatban is jelentősnek számító intézményi rendszerben. A populáris zeneoktatás csekélyebb számú meglévő intézményei szintén magas minőségű oktatást tesznek elérhetővé, de csak néhány nagyobb városban, és elsősorban a közép- és felsőoktatásra koncentrálva. Alapszintű populáris zenei oktatás hazánk túlnyomó részén nem érhető el. A lakosságarányos hangszeres aktivitás adatai pedig azt mutatják, hogy a felnőtt- és az iskolarendszeren kívüli oktatás, valamint a közösségi zenélés lehetőségei alacsonyak, és/vagy a feltételei nem adottak.
Hazánk nem a zenélni tudó emberekben gyenge, hanem az élethosszig zenélő emberek hiányában erős.
Meg kell értenünk, hogy a nem professzionális zenélés is legitim végeredmény, és értékes társadalmi erőforrás.
A közösségi zenélés fejlesztése pedagógiai cél, amely segíti a felnőttek megtartását a zenében.
Az oktatási rendszer felelőssége nem ér véget az iskolai oktatás végén: a felnőttkori lehetőségek biztosítása kulcsfontosságú.
Egy oktatási reformnak a vizsga központú szemlélet mellett a fenntartható, öröm alapú zeneoktatásra is ugyanolyan mértékben kell fókuszálnia.
„A fenntartható zeneoktatás nem csak professzionális zenészeket, hanem zenélő társadalmat hoz létre.”
Vágjunk bele...
Gyerekek és diákok Európában:
6–18 éves korosztály, hangszeres oktatásban résztvevők aránya
Mi a kulcs? Ahol önkormányzati, vagy államilag támogatott zeneiskolák vannak, ott magasabb a tanulók aránya, ahol a hangszer „luxus” (drága, különóra-alapú) ott alacsonyabb.
Magyarország ebben a mutatóban jól áll a lakosság arányához képest – azonban felnőttként sokan abbahagyják a zenetanulást és a zenélést.
Lakosságarányosan hangszeren játszók aránya 18-30 éves korig
Fontos: A számok nem a profi zenészeket, hanem „valaha vagy jelenleg hangszeren játszó” lakosságot mutatja.
Lakosságarányosan hangszeren játszók aránya 30- 60 éves korig
Miért ekkora a különbség?
Az északi országokban erős az állami zeneoktatás és az önkormányzati zeneiskolák. Sok a zenélést támogató közösségi tér.
A német nyelvterületen hagyományosan erős az amatőr zenekari kultúra.
Dél- és Kelet-Európában pedig kevesebb a közösségi hangszeres oktatás és drágább a hozzáférés.
Magyarország – összegezve
Gyerekeknél: még erős a bázis, 6-18 éves korig ~18–22%
Felnőtteknél: nagy a lemorzsolódás, 18-30 éves korig 14% játszik hangszeren, 30-60 éves korig 8% játszik hangszeren.