Varga János Project: Kettő vagy négy Oscar-díj?! (2. rész)
Egy koncert szervezése közben dolgoztunk össze mostanában Varga Janóval, ami Miskolcon lesz majd, április 26-án, a legendás Gárdonyi parkban. És, ha már így összehozott - megint- minket a sors, lezavartunk egy részletgazdag interjút. A fő csapás a Varga János Project története, zenei hatásai, de más zenekarok történetébe is belekaptunk, amiben Janó gitározott. Aztán érintettük a reklámfilm zenéket, illetve, hogy akkor most kettő vagy négy Oscar-díja van e Janónak…
az interjú első része itt olvasható...
Kevesen tudják, hogy neked azért van egy oldalági működésed is, reklámzenéket, főcímzenéket is készítesz. Mi több, te nyertél egy nagyon komoly reklámzenei díjat is! Ez a Telly Awards.
Igen, ez sajnos már régen volt, mostanában nincsenek ilyen munkáim. Nem azért, mert fintorgok ezektől, hanem, mert megszűntek a megrendelések, mások csinálják ezeket, nyilván egy új generáció. De jól tudod, valóban kaptam ilyen díjat kétszer is - zsargonban ez a reklám Oscarja-, és hát ezt annak köszönhetem, hogy olyan emberekkel dolgozhattam együtt, mint Andor Tamás vagy Ardai Tamás. A Tellyre több ezer reklámfilmet beküldenek, és megfelelő emberek szelektálják a dolgokat, és akkor a végén lesz meg az eredmény. Egyet már megnyertünk, amikor a következő évben szintén benevezett Ardai Tamás, egy fagyállónak a reklámja volt ez. Akkor az én zenémet az itteni ügynökség nem fogadta el. Azt mondták, hogy ők másra gondolnak, inkább egy jazzesebb dolog kéne, de már nincs idő újat csinálni. Egyébként az egész zenei, vagyis a reklámzenei pályám alatt ez volt az egyetlenegy ilyen dolog. De! És most jön a csavar. A Tomi az én zenémet vágta alá annak az anyagnak, amit kiküldött Amerikába a versenyre. És akkor újra nyertünk! Érdekes story volt egyébként utána is ebből adódóan. Fölhívtak, hogy menjek el egy interjúra az akkori ATV-be, volt a Nyugati pályaudvarnál egy nagy terasz, akkor onnan mentek a közvetítések. A gyártásvezető lányka telefonált, aki a beszélgetés végén megkérdezte, hogy igaz az, hogy nekem négy Oscar-díjam van? Azt hittem, hogy valaki hülyéskedik, nem értettem a dolgot, de hát mondom, hogy igen, igaz. Erre megszeppenve letette a kislány a telefont. Másnak reggel fölhívtam Tamást, hogy: Te, Tamás! Engem felhívott egy ifjú hölgy, hogy menjek be interjúra, és azt kérdezte, hogy négy Oscar-díjam van-e? Én meg mondtam neki, hogy persze, van. Azt mondja Tamás: Na, na, na, na, na, na! Neked nincsen csak kettő! Akkor megfeküdtem, mondom, miről beszélsz?! Azt mondja: Te nem tudsz semmiről? Hát, mondom, nem. Azt mondja, jól van, majd akkor este elmesélem a tv felvételnél. Megjelent az ember, és a hátizsákjából kirakott négy darab ilyen „Oscar szobrot”, a Telly Avards díjakat. Hát, ott akkor megállt az élet a csodálkozástól! És akkor elmesélte azt a sztorit, amit én az előbb, hogy kiküldte az én zenémmel másodjára azt a filmet. Egyébként az első, amivel nyertünk az a Globex Holding reklám volt. Azt kint forgatták Nevadában, élő oroszlánnal, oda kimondottan egy ilyen dögös, rockos, bluesos zenét kért Tomi és én olyat csináltam, aztán úgy látszik ez ott is tetszett a bizottságnak.
Mikor nyertétek ezt?
Fú, nem tudom, nagyon régen, szerintem a ’90-es évek elején valamikor. Igen, mert ’88-ban vettem meg az első szinti agyamat, meg a kis computert, úgyhogy ’90 és ’95 között lehetett.
És mikor volt, amikor megtudtad, hogy nyertetek ilyet?
Az elsőről sem tudtam, nem hogy a kettőről! Nem értesített az ügynökség, nem szólt nekem senki. Ez a történet meg legalább két évvel később volt, ha nem többel... Mikor így kiderült, de lóvéval nem járt, legalábbis nekem nem. De büszkeség!
Korábban mesélted nekem, hogy ilyen külföldi zenei bankoknak adsz le zenéket, és azokból is választanak időnként, amiből csorog némi pénz.
Igen, ez így van. Azok ott filmzene jellegű dolgok, azokhoz kellenek, azokhoz válogatnak. Ez úgy van, hogy körülbelül 3-4 változatot kell csinálni egyből. Három percnél nem kell, hogy hosszabb legyen, és akkor kérnek olyat, hogy milyen hangszerek szólaljanak meg benne, vagy esetenként komplett hangszerelésben, de rövidek, 20 másodperc, 30 másodperc. Mostanában nem csináltam, de készült már sok ilyen, van egy komplett anyagom ezekből. Legalább 70 percnyi. És kettő lemez jelent meg ennél a Sonoton nevű cégnél, amit így fölhasználnak a világban mindenfelé. Tehát időnként látom, hogy érkezik jogdíj. Ahol befizetnek, abból látom, hogy hol történt fölhasználás. Egyébként úgy van, hogy a kiadóé az 50 %,
a másik fele, a levonások után a szerzőé. Lehet követni, hogy hol használták föl és, hogy melyik nótákat. Ez nagyon hasznos dolog, mert nem az van, hogy árnyékra mozdulok és írok 50 darab rockos nótát, aztán egyet se használnak. Jobban mennek ezek a genesises, úszós, finom, szintis repetitív zenék, de azért mindegyikbe bele szoktam csempészni a gitárt is, mert azért a gitár, az gitár!
Ha a VJP korábbi lehetséges hatásait félretesszük, akkor volt még az életedben a Hobo Blues Band időszak és ZZ Top féle zenekar…
Igen, hát az is egy őrület volt. Utóbbira mondhatnánk, hogy egy szabadidős vagy hobbi zenekar volt, de azért mi azt nagyon komolyan csináltuk, és két fantasztikus zenésszel sikerült ott muzsikálni, legalábbis abban a változatban, amivel sokat játszottunk. Ugye Gidófalvi Attila basszusgitározott és énekelt, és Donászy Tibi dobolt, én gitároztam és énekeltem. Cikk-Cakk Company néven kijött egy lemezünk is, Erre gondoltunk címmel, ami egy teljesen saját anyag volt.
Ha már érintettük a Hobót, akkor foglaljuk össze, hogy hány év volt, hány lemez ott veled?
Három lemez volt, és három év.
Akkor Pribil Gyurival együtt voltál a gitáros szekció.
Pontosan, a Pribil Gyuris időszakban, amikor Gyuri már ott volt, azután nem sokkal keresett meg a Laci. Bár előtte engem egyszer-kétszer megpróbált már elcsábítani a HBB-be, de akkor nem alakultak úgy a dolgok, de aztán végül realizálódott, ez ’99-ben volt. ’99 nyarától ment ez 2002 tavaszáig. Az egy megint másfajta dolog volt. Biztos sok ember úgy érzi, hogy én nem voltam oda való. Megpróbáltam mindent megtenni, amit csak tudtam, Gyurival meg a többiekkel, Gyenge Lajoskával, Hárs Viktorral, aztán később odakerült Nagy Szabi is. Gondolom, nem kell mondanom, hogy milyen zenészek ők. Nagyon jól éreztem ott magam, remélhetőleg Földes Laci is meg volt elégedve velünk.
Visszatérve a Varga János Projectre, utoljára - ha én jól tudom- 2017-ben jött ki lemezetek, a 60 éves szülinapi koncertlemezed?
Így van. Ez egy dupla lemez. 2015-ben volt ez a 60 éves szülinapi buli. Akkor úgy gondoltam, hogy ezt meg kéne ünnepelni egy pár baráttal. A MOM Művelődési Központban volt a buli. Nagyon boldog vagyok, hogy ezt megcsináltuk, jól sikerült, és ugyan két évig pihent az anyag, de nagyon büszke vagyok rá, hogy megjelent. Volt már egy új, elkészült lemezanyag a fiókomban, abból is rákerültek szerzemények. Úgy nézett ki korábban, hogy majd megjelentetjük ezt is, de aztán maradtak a fiókban. Párat így megmentettem, és egy jó, a Varga János Project pályáját jól összefoglaló lemez lett ez a dupla CD. A koncerten a latin formációmmal a Mediterrán Combo-val is játszottunk egy fél órát, aztán zúztunk egy jót a Zig-Zag Company- ahol Kyru énekelt és basszusozott, valamint Tisza Miki dobolt. Rövid szünet után csináltunk egy akusztikus blokkot - átírat az I. és II. VJP lemezekről- és aztán utána jött a Varga János Project a Sturcz Quartettel. Amire szintén marhára büszke vagyok, mert ez a Sturcz Quartet nem egy akármilyen vonósnégyes!
Velük is dolgozol időnként.
Hála a jó Istennek, hogy összehozott Gárdai Gyuri Sturcz Andrissal! A Paksi Blues Fesztiválon. Az egyik évben csináltunk egy érdekes variációt, perka, cselló, hegedű meg elektromos gitár. Aztán mikor megkóstoltuk így egymást, utána az volt, hogy jó lenne együtt muzsikálni, a vonósnégyessel is. Egy évvel későbbre már aztán kitaláltuk, hogy milyen nótákat, hogyan kéne megcsinálni. Nekem is voltak elképzeléseim, mondogattam Andrisnak dolgokat, aztán ő áttette vonósnégyesre azt, hogy hogy kell szétosztani a szólamokat. Ez azért nem akármilyen zenekar! Al Di Meola 10 évig játszott ezzel a vonósnégyessel. Pedig azért ott nagyon komoly mutatvány és feladat van. Ők mentek mindenhova Meolaval, külföldre is. DVD-t is kiadtak együtt. Japántól Spanyolországig minden volt, a fél világot beutazták. Nagyon jó velük a viszony, és hát hihetetlenül élvezem, amikor van rá lehetőség, meg anyagi keret, hogy együtt muzsikáljunk.
Meghívod őket is.
Persze, hát hogyne! Óriási, hogy azokat a dolgokat, amit én kitaláltam, megírtam, velük együtt eljátszhatom. Zseniális.
Kézdy Luca már állandó vendég?
Igen, tulajdonképpen Luca 2011 óta van velünk. Az egy komoly idő már. Nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy lesz egy csomó külföldi buli, de a jó Isten valamiért úgy akarta, hogy ez ne jöjjön össze. Egy-két külföld volt. Adódott pár teljesen irreális történet is, úgy nézett ki, hogy megyünk La Corunába, egy progresszív rock fesztiválra. Óriás plakátokkal volt tele a spanyol város, és amikor már ennyire meg volt reklámozva, akkor ott nem tudom mi történt, de lemondták a bulit, öt nappal előtte. Valaki megfúrta, valami lóvé állítólag nem érkezett meg, amit beígértek, így nem tudtunk elmenni. Azt már nem is akarom mondani, hogy egy East koncert is ugrott emiatt, ami a debreceni Kölcsey Központban lett volna.
A Solaris az volt is kint Mexikóban egy hasonló fesztiválon…
Tudom, persze. Az After Craying is, és a Solaris is, ők megjárták ezt a lehetőséget. Nekünk nem sikerült, de már nem számít! Egy a lényeg, hogy az a zenekar, az a formáció, ami most megy Miskolcra, az egy nagyon fullos zenekar. Vonósnégyes nem lesz, de Nagy Zsolt Liszt szintivel bejátssza, jó vastagon azokat a vonós hangokat, amiket a vonósnégyes is szokott hozni. Szóval mindent megteszünk azért, hogy maximális megszólalást produkáljunk, és tényleg egy olyan programot viszek, ami ütni fog és ami két óra hosszú lesz.
Voltatok külföldön is, ezekből néhányat megemlítenél? Meg a jelentősebb hazai koncertjeiteket.
Persze. Ami nagyon jó koncert volt, az a Roayan nevű helyen, Franciaországban volt, szintén egy ilyen progresszív rock fesztivál. Ez még a történetünk elején volt, 2001-ben. Akkor még Lengyel Zoli, az After Craying billentyűse volt velünk - őt hívtam el akkor a lemezre is, a szólókat felrakni. Ő még Liszt előtt volt, mert ő 2002 körül jött, de a kettes lemezen még Nagy Szabi játszett velünk. Ami fontos és lényeges, hogy ezen a Roayan-i fesztiválon sok zenekar volt, mexikói, német, angol, francia - több is-, lengyel… Büszke vagyok, mert egyedül minket tapsoltak vissza! Kizárólag. Oda később már nem lehetett visszamenni, mert állandóan cserélik a szereplőket. Ahol még voltunk külföldön a projecttel, az Szlovákia és Szlovéniában volt. Szlovákiában az volt az érdekes, hogy egy blues fesztiválra hívtak minket. De belefért a zenekar a zenei programba, ott akkor nem is volt billentyűs, de Luca szerepelt. Az itthoni nagyobb koncertek közül azt emelném ki, hogy a Toto előzenekara lehettünk a Petőfi Csarnokban. Az egy érdekes dolog volt, mert egyszer csak ideszóltak nekünk a szervezők, hogy van egy ilyen lehetőség, hogy kéne lemezanyagot küldeni. Bogdánt ismertem, gondoltam a 2. és 3. lemez jó lehet, az Elixír ugye az már ilyen perkás és world musicba hajló, a 2-es inkább progrock anyag. Kiküldtük mind a kettőt, aztán hamar visszajött a válasz is, nem sokkal azután, hogy meghallgatták az anyagokat, a 2-es albumot választották, hogy ilyen stílusú zenét kérnek. Úgyhogy azokat a nótákat játszottuk, meg volt még egy pár olyan szerzemény, ami nem szerepelt lemezen.Az egy nagyon komoly dolog volt, ott, a Toto közönség előtt, azon a cuccon megszólalni… Egyébként pedig el tudom mondani, hogy a Sziget Fesztiváltól a Kalákáig, Gastroblues Fesztiválon nagyon sokszor megfordultunk, több formációval is. De a Szegedi Jazz Fesztiválon, Székesfehérváron az Alba Regia Jazz Fesztiválon is felléptünk, tehát sok komoly helyen.
Miskolcon még nem voltatok a VJP-vel.
Nem, sajnos nem voltunk…
A ’73-as Diósgyőri Popfesztivál valamelyik jubileumi műsorában szerepeltetek a sportcsarnokban egy másik zenekarral.
Nem rémlik… De egyszer valóban játszottam Miskolcon, méghozzá a Gidóék előtti időszakban, először Király István Rezső - akivel együtt játszunk a projectben- dobolt, és a Margit József basszusozott, aki a Kormoránban volt énekes anno. Velük csináltam meg először ezt a ZZ Top-os dolgot, és akkor játszottunk együtt. De rémlik, hogy Uriah Heep turné is volt Magyarországon és akkor több helyszínen előzenekar voltunk ezzel a Kyru-féle Zig-Zag Companyval, ezt már majdnem elfelejtettem. Az is, nagyon jó volt! Az az emlékem, hogy az első buli, egy motoros találkozón volt, a Harley-Davidson-os alsóősin. Elkezdtünk játszani, egyszer csak megjelent a Uriah Heep zenekar a színpad előtt. Akkor belenéztek a műsorunkba, mert fölmerült, hogy később lenne egy rövidebb turné velük, néhány nagyvárosban, és akkor eldőlt, hogy elviszik a zenekart. Rábólintottak az arcok, hogy oké minden. Így, ezzel, tényleg voltunk Miskolcon, meg Szegeden és talán Nyíregyházán. És természetesen a Gárdonyi parkban koncerteztünk anno az East-el, a 80-as évek legelején.
PAYA
2019. április 16. 18:14