Zenész vagy üzletember? A boldog-szomorú hatvanas évek eleje-közepén – a magyar beat és a ma már ősnek nevezett Neoton együttes szárnybontogatásának idején – a kérdés fel sem merülhetett. Mi több, még a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján, az eurodisco hullámaira felkapaszkodott Neoton Família berobbanását követően sem, hiszen a monopolista, állami tulajdonú nagyvállalatok időszakában az akkori törvények szigorúan tiltották a magán-, illetve zenekari menedzselési tevékenységet. Pásztor László, a zenekar alapítója, motorja, gitárosa, szerzője, énekese – egyszóval mindenese – korszakról-korszakra, nehézségeket leküzdve, kapcsolatokat keresve, három és fél évtizeden keresztül egyengette a Neoton pályafutását. A beszélgetésből az is kiderül, hogy lehet valaki – igaz, életpályája utóbbi szakaszában – zenész és üzletember is egyben.
A Neoton sikereihez rendkívüli mértékben járultak hozzá a dalszövegek, amely mindig is kényes kérdést jelentett a magyar beat-, illetve rocktörténetben. Feleséged, Hatvani Emese dalszövegíró megtalálta azt az egyensúlyt, amely mondanivalójában „nem bántott senkit”, nem semmitmondó vagy bugyuta, ellenben tartalmas és a stílushoz illeszkedő. Emellett minden egyes vers kivételes prozódiával rendelkezik. Mennyire volt ez tudatos építkezés?
Én is úgy gondolom, hogy ezek nélkül a szövegek nélkül a Neoton nem lett volna ugyanaz. Először mosolyogtam – divatos – bajuszom alatt, mikor megemlítette, hogy megpróbálkozna a szövegírással, de amikor egy három napos szabolcsi turné után hazatérve mutatott három dalszöveget, amelyeket az otthon hagyott demo kazettáimra írt, a mosolygás elmaradt. Ugyanis kifejezetten jók voltak. Ezek a szövegek jöttek ki belőle. Én úgy mondanám, sokszor kifejezetten elbeszélő jelleggel alkotott, amit pedig sokkal nehezebb megírni, mint a lírait. Azok végét előre lehetett tudni: boldogság, vagy bánat. Csak a szövegíró szókincsétől függ, milyen lesz a végeredmény. Az epikához viszont ötlet kell. (Azért hogy magamat is fényezzem kissé, az énekelhetőségben próbáltam kicsit segíteni).
Hogy élted meg a Neoton háromfelé szakadását? Utólag milyen tanulságok vonhatók le a történésekből?
Mai napig hálás lehetek Évának, Ádámnak és Öcsinek (Baracs János), hogy a Péter halálát követő napon nem jöttek el egy zenekari megbeszélésre. Gyuri, Gyula és én ott voltunk és megértettük az üzenetet. Már tervben volt, de így felgyorsult a cégalapítás, létrejött a Magneoton. Szulák Andival még csináltunk pár sikeres bulit a cég mellett, de Szegeden kirabolták a buszunkat és betelt a pohár. Egy döcögős év után Emese kitalálta a Filmslágerek magyarul projektet, amelyből több mint hatszázezer kazettát adtunk el és egycsapásra sikeres zeneipari vállalkozók lettünk. Egy évre rá megvett minket a Warner.
Két lányod a Neo Tones zenekarban énekesnőként vitte tovább a családi hagyományokat. Hol tartanak ma?
Mindkettőnek jó hangja van, tanultak zenét és egy hirtelen ötlettől vezérelve összehoztuk őket Jakab Gyuri és Bardóczi Gyula fiával. Egy jó kezdet és a második album után nem akarták folytatni, én meg nem erőltettem. Bár nagyon vigyáztam az egyenlő távolságtartásra, sokan úgy gondolták, én, mint a Warner Music Hungary igazgatója, kivételezek velük. Pedig elég komoly összeget fizettem saját zsebből a produkcióra, pont azért, hogy ezt elkerüljem.
Patrícia fitneszedző, Ausztriában él Vendi és Lotti unokáimmal. Ők tizenhat, illetve tizenhárom évesek. Elég sokszor megyünk Klagenfurtba, és néha együtt nyaralunk valamelyik tengerparton, vagy éppen ők jönnek hozzánk nyáron Füredre. Szerencsére a gyerekek, bár osztrák iskolába járnak, osztrákok a barátaik, tökéletesen beszélnek magyarul.
Noémi Virág élete az apjáét követi. A Neo Tones és egy szóló lemez után belevágott a zeneiparba. Jelenleg ő a Magneoton egyik operatív vezetője. Ott szintén két unoka van: Zazi négy, Bebi kettő éves. Kislány és kisfiú. Bázisukat a Covid óta Balatonakarattyára helyezték, home office-ban dolgoznak, alapvetően a gyerekek miatt és mellett.
Mikor döntöttél úgy, hogy felhagysz az aktív zenéléssel?
A 2005. júniusi Népstadion koncert után. Egyrészt nem éreztem, hogy van feljebb, másrészt hatvan évesen már húzta a nyakamat a gitár…
Milyen ma a viszony a régi tagokkal, beleértve a Neoton Família Sztárjait is?
Talán leginkább kiegyensúlyozottnak mondanám. Évával beszélek a legtöbbször, pláne, hogy az Operett színházi Szép nyári nap miatt együtt dolgoztunk és a januári életmű koncertjét is mi jelentettük meg. Azt hiszem, Gyulával (Bardóczi Gyula dobos – H.I.) beszéltem a legrégebben.
Mivel töltöd a napjaidat mostanában?
Anyósom – Isten nyugosztalja – azt mondta egyszer: Lacikám, állítólag minden kornak meg van a maga szépsége. Hát az öregségnek nincs! Ezt cáfolom! Itt vannak az unokáim, jó nézni, ahogy felcseperednek. Mai napig rajta vagyok a Magneoton levelezéseken, látom, hogy rendben mennek a dolgok.
Ezzel a páratlan életúttal a hátad mögött boldog ember vagy?
Szerencsére van mire emlékeznem. Úgyis, mint zenész és úgyis, mint üzletember. Emesével beszéltük minap, nem is tudjuk, hogy fért bele ennyi minden az életünkbe. Utazgatunk Budapest, Akarattya, Füred és Klagenfurt között, és próbáljuk mindenütt jól érezni magunkat.
(Vége)
Hegedűs István
2024. július 16. 05:03