Teréz körút 48.
20 kiemelkedő művész közös összefogásából született meg a Játékszín dala, a „Teréz körút 48.”
Különleges zenei és művészi összefogás eredményeként mutatja be a Játékszín a „Teréz körút 48” című exkluzív produkciót, amelyben húsz népszerű és elismert művész állt egy közös ügy mellé: hogy dalban meséljenek a színház varázsáról, Budapest lüktetéséről és a közös élmények erejéről.
Az ötlet megálmodója a Játékszín igazgatója, producere Bank Tamás, aki egy olyan különleges produkció létrehozását kezdeményezte, amely méltó módon képviseli a színház szellemiségét és közösségteremtő erejét. A dal egyszerre tisztelgés a színházi hagyományok előtt és modern, érzelmes lenyomata annak az összetartozásnak, amely a Játékszínt jellemzi.
Lombos Márton
“Az emberséges intelligenciára építettük a dalt”
A színház nagyon is klasszikus műfaj. Érző emberek találkoznak az élő emberi játékkal, és a nézettségszám növelése helyett - abból adódóan, hogy a férőhelyek száma nagyon is véges - az érzelmek tapinthatósága a cél.
Ezért tartottuk nagyon fontosnak a hétköznapi fordulópontok megfogalmazását a szövegben. Olyan pillanatokat írtam meg, amelyekkel mindenki azonosulni tud, amit mindenki átél, vagy látott már.
Ugyanez volt a szemünk előtt a dal megírásánál is. Klasszikus, érzelmes íveket, szépérzéket megmozgató akkordmenetekből épül fel a dal, ami egyébként megszólalhatott volna 100 évvel ezelőtt is. Ezen felül igazi mesterembereket, művészeket hívtunk el a stúdióba. Kimagasló művészi kifejezőerővel rendelkező zenészeket. Akiket egyébként személyesen is ismertünk, vagyis tisztában voltunk azzal, hogy milyen emóciókkal élik az életet. Ez nem egy online munka volt, igyekeztünk kizárni a folyamatból a digitális teret, így is erősítve azt formátumot, ami a színházra jellemző.
Lépésről lépésre éreztük, ahogy megtelik valódi élettel a dal, amiben kifejezetten törekedtünk a katarzis megfogalmazására.
Arra is figyeltünk, hogy a feléneklésnél egy olyan profi üljön az stúdió instruktori székében, aki a dalban szereplő színészóriásokkal játszi könnyedséggel kapcsolódjon, és szakértelme, személyisége megkérdőjelezhetetlen legyen, ezért kerestük meg Szolnoki Petit, aki azon felül, hogy a Bon-Bon sztárzenekar frontembere, kiváló jazzmuzsikus.
Szóval mondhatom, hogy abszolút az emberséges intelligenciára építettük a dalt.
Hogy elégedettek vagyunk-e? Érzésem szerint nemcsak szép munka született, de a folyamat minden pillanata inspiráló volt, és boldogsággal töltött el... érdemes így dolgozni, ebből az állandó rohanásból néha visszaülni az analóg világba.
A dalt Lombos Márton és Juhász Attila jegyzi, az előadásban pedig húsz művész fogott össze egyetlen közös produkcióban: Falusi Mariann, Gubik Petra, Hernádi Judit, Janza Kata, Kovács Gyopár, Lévay Viktória, Náray Erika, Peller Anna, Szőlőskei Timea, Tóth Enikő, Barabás Kiss Zoltán, Csonka András, Feke Pál, Járai Máté, Kocsis Dénes, Kolovratnik Krisztián, Nagy Sándor, Simon Kornél, Szerednyey Béla, Vadász Gábor és Bank Tamás.
A felvételben közreműködött továbbá Szolnoki Péter, Jász András, Nagy László „Gitano” és Szabó Ádám is, akik tovább gazdagították a dal zenei világát és különleges hangzását.
A „Teréz körút 48.” nem csupán egy dalcím, hanem a Játékszín otthonául szolgáló épület címe is. A dalszöveg Budapest hétköznapi figuráiból és belvárosi hangulataiból indul ki, majd megérkezik abba a világba, ahol minden este életre kel a színház varázsa. A refrén egyik központi gondolata – „este héttől dorombol a belváros” – azt az átalakulást ragadja meg, amikor a hétköznapokból megszületik a csoda.
A produkció egyik legfontosabb üzenete az összefogás: húsz művész, különböző generációk és egyéniségek találkoznak egyetlen közös alkotásban, hogy együtt idézzék meg azt az élményt, amelyet csak a színház tud nyújtani.
Mert a színház varázslatról szól.
2026. május 20. 07:26