Tájékozódás a labirintusban
Nagyon sok filmben és tudományos műsorban fejtegették már, hogy mi történne, ha a világ összes tudása felfogható lenne az emberi agy számára. A számos kérdéses, illetve bizonyos negatívumok mellett meglenne az az előnye is, hogy a számunkra ismeretlen szakmai területeken nem kellene napokat, heteket, vagy akár hosszú hónapokat töltenünk egy bizonyos eszköz, vagy technika működésének és használatának megismerésével, mielőtt megvásárolnánk azt. Az interneten rákeresve végtelennél is több cikket, elemzést, tesztet, és összehasonlítást találunk szinte bármilyen termékről, a szakmai lapokban akár különböző, ha épp nem egymásnak teljesen ellentmondó dolgokat is olvashatunk. Rendkívüli mértékű túlkínálat van a világpiacon, és szinte napi rutinná vált, hogy a világ másik feléről rendeljünk valamit, amit előtte csak képeken láttunk.
Ha kiválasztunk 3 tetszőleges terméket, mindnek lesz legalább 6*1023 silányabb minőségű koppintása, melyek - sok esetben - első ránézésre nehezen különböztethetők meg az eredetitől. Tehát döntésünket nemcsak a szakmai tudás hiánya, hanem az árudömping is megnehezíti. Normál esetben egy vásárlást alapos átgondolás és utánjárás előz meg, amely előkészületekre ebben - a normálistól jelentősen eltérő - helyzetben nincs mindig lehetőség. Ha például az elsődleges szempont a munkánk végzéséhez, vagy megtartásához, hogy tudjunk videokonferencián részt venni, vagy rögzíteni egy beszélgetést - nem fogunk sok időt fordítani az utánjárásra. Megpróbáljuk ugyan összeszedni minden ezzel a területtel kapcsolatos emlékünket, mint az általános iskolás élmények, amikor a gondnok, vagy egy lelkes apuka összetákolta a legalább 30 éves iskolai hangrendszert, és hallgattuk a tanárok és előadók folyamatosan gerjedő és egyébként is sistergős beszédét, de ez persze nem sokat segít a döntésben. A hirdetés-hegyek közül így kiválasztjuk a legszimpatikusabbat (és sok esetben persze a legolcsóbbat), majd rohanunk is az online kasszához. Végre megvan az eszköz, amivel valahogy el tudjuk látni a mindennapi munkánkat. Hogy a termék valójában mire is jó, és még mi mindenre használható az általunk eszközölt felhasználáson kívül, nem biztos, hogy tudjuk, de a lényeg, hogy működik. Egy mikrofonnak, vagy fejhallgatónak persze számos felhasználási módja van, így szinte lehetetlen egyetlen cikkben összefoglalni mindent, hisz akkor már egy szakmai könyvet olvasgatnánk. Szerencsére a túlkínálat azt is jelenti, hogy szinte mindenre van jó megoldás, így egy kevés tudással is nagyjából el tudunk igazodni a rengetegben. Néhány termék és a rájuk épített példák segítségével megpróbálom bemutatni a sokoldalú felhasználás nem is olyan bonyolult módjait.
A legegyszerűbb mikrofon az Audio-Technica ATR3350x, mely egy 3,5 mm-es jack csatlakozóval ellátott kitűzőmikrofon, melyet a telefon, laptop, tablet, vagy bármely eszköz mikrofon, vagy kombinált csatlakozójába dugva használhatunk meetingekhez, riportokhoz, telefonbeszélgetésekhez. Az ATR3350xIS verziójához egy kombináló adapter is tartozik mely a 4 pines 3,5 mm-es jack csatlakozót szétbontja egy fejhallgató kimenetre, valamint egy mikrofon bemenetre, ezáltal a kombinált csatlakozóval ellátott eszközeinken is egyszerre tudjuk használni a fejhallgatót és mikrofont.
A technika és technológia észt vesztő fejlődésének köszönhetően egyre több az olyan eszköz, amin már nincs 3,5 mm-es jack csatlakozó, mely változás fogadtatása megosztó volt a felhasználók számára. Ebben az esetben keresnünk kell más csatlakozási megoldást. Szerencsére ez a rohamos fejlődés a legtöbb iparágra érvényes, így már USB csatlakozóval ellátott mikrofonok is elérhetők a piacon. Az Audio-Technica ATR sorozatában helyet foglaló mikrofonok közt olyan határfelület, asztali hattyúnyak, vagy kitűzőmikrofonok is találhatók, melyek USB A csatlakozóval vannak szerelve és USB C átalakító jár hozzájuk, így mind a számítógépekhez, mind a kompatibilis telefonokhoz, tabletekhez lehet csatlakoztatni. Ezek szintúgy alkalmasak internetes megbeszélések, telefonhívások, interjúk és egyéb események hangjának rögzítésére, továbbítására. Ebbe a csatlakozási kategóriába tartoznak még az USB csatlakozós stúdiómikrofonok is, melyekkel már komolyabb minőségben lehet podcast adásokat, vagy kisebb rádióállomásokat kialakítani. Ilyen például az Audio-Technica ATR sorozatának ATR2500x-USB, vagy 20-as sorozatának AT2020USB+, vagy AT2020USBI mikrofonja is.
Ezen a ponton már sok mindent megoldottunk, pedig még mindig csak egy-egy eszköz használatáról esett szó. Amennyiben kettőnél több résztvevő, vagy netán hangszerek is bekerülnek a képbe, már nem ússzuk meg ennyivel. Itt már kicsit bele kell nyúlnunk a professzionális felhasználás rejtelmeibe. Komolyabb rendszereknél már a szakmában leginkább elterjedt 3 pines XLR csatlakozóval ellátott mikrofonokat alkalmazzák, így ezek mellé be kell szerezzünk egy külső hangkártyát is, mely USB, firewire, thunderbolt, vagy egyéb digitális úton kapcsolódik számítástechnikai eszközünkhöz. Ilyen például a Tascam US4x4, vagy a SERIES102I. Legtöbb esetben ezek a hangkártyák XLR-6.3 mm-es jack kombinált csatlakozóval vannak ellátva, így mikrofont, gitárt, zongorát, vagy egyéb hangszereket is csatlakoztathatunk hozzájuk. A fejhallgató kimenet(ek) segítségével lehallgathatunk bármit a csatlakoztatott számítástechnikai eszközről, vagy azt, amit épp csinálunk. Ezek az ezközök mind a ki-, bementi csatornaszámban, mind pedig felbontásban (ami a részletgazdag hangzást segíti elő) eltérőek lehetnek, így akár 20 mikrofont vagy hangszert is tudunk egyidőben rögzíteni, illetve streamelni, és legalább ennyi helyre el is tudjuk küldeni a felvett hangokat a kimeneteken keresztül.
Így tehát kicsitől a nagyig, egy eszköztől a home-stúdió eszközparkig láthattuk, milyen átmenetek vannak a különböző kategóriájú eszközök között, ami talán jelent egy kis segítséget, ha majd a „nagy döntés” előtt állunk. Legtöbb esetben, egy szaküzletben is megkapjuk ezeket az információkat a saját igényeinkre szabva, ahol jó eséllyel még az eszközök kipróbálására is lehetőségünk nyílik.
Hunyad Attila
Audmax Kft.
2020. augusztus 29. 07:43