SPULNI - Az SP MÁTRIX, avagy a hab a tortán
Az volt az eredeti tervem, hogy kizárólag a Spulni által tervezett és épített Mátrix ládákról és azok tesztjéről írok. Azonban a témában folytatott beszélgetés során rengeteg érdekes és értékes megélt történet hangzott el. Ezeket vétek lenne legalább említés szinten nem megosztani. A diskurzus végén egy fél-mély interjú kerekedett. Nem mellesleg a Spulnival történtek vezettek a Mátrix létrejöttéhez is, ami az elmaradhatatlan hab lett az irománytortán.
Ki az a Spulni és hogyan vált azzá, akivel most beszélgetek?
Most mondd meg, hogy mit meséljek magamról!? Nem hiszek az önfényezésben és az önfrankózásban sem. Pálfi Józsefnek hívnak, én vagyok a Spulni. Foglalkozásomat tekintve road, hangtechnikus és koncert hangmérnök.
A történetem úgy kezdődött, hogy nem akartam bevonulni, ezért a villamossági végzettségemmel az akkori Kelet-Németországba mentem és egy hajógyárban dolgoztam, mint villanyszerelő. Néhány ottani magyar sráccal csináltunk egy zenekart, szóval én is zenéltem. Eleinte basszusgitároztam, mert volt hangszerem, majd kísérő gitáros voltam, mert tini koromban azt tanultam és ugyanott, ahol a Babos is kezdte.
A szólógitáros Erős Attila (Lord), a basszer Rohánszky János, aki később a P.Mobil, P.Box keverő technikusa volt. Végül a külföldi létem utolsó három évében doboltam. Eközben én végig basszusgitárosként gondoltam magamra. Vásároltam egy Marshall 100-as Super Bass erősítőt, én a feketét Póka meg a pirosat, és megvettem a Krokus zenekar bőgősének Fender Preckóját is. Ezt a hangszert néhány éve eladtam.
Aztán úgy alakult, hogy haza kellett jönnöm. Csináltunk itthon is mindenféle zenekart. Ezekben doboltam és basszusgitároztam. Majd minden igyekezetem ellenére sajnos mégis elvittek katonának. Amikor leszereltem a Hobo Blues Band elődjéhez, az Ikarushoz kerültem technikusként, ekkor az öcsém már évek óta a P.Mobil roadja volt, neki köszönhetően kerültem a Kati és a kerek perechez, innen a Pataky elvitt az Eddába. Ahogy az Edda őskorának számító korszak véget ért Nemes meghívott az Omegához, mert hangosító céget akart csinálni. Annyi cuccot építettünk, hogy ketté lehetett bontani. Nemes hangosította a Neotont és a Z’zi Labort én pedig megkaptam tőle az Omegát és az R-Gót. Ez a nyolcvanas években volt.
A kilencvenes évektől öt Népstadiont csináltunk meg a zenekarral és rengeteget jártunk külföldre is. Hatalmas élmény volt, hogy akkor dolgozhattam az Omegával, amikor a legjobban ment nekik. Aztán Baboshoz igazoltam, ezt követően éveken át feleltem a jazz sátor hangjáért a Szigeten. Ezután jött az Ivan and the Parazol aztán Révészék. És meg is érkeztünk a jelenbe. Már negyedik éve dolgozom velük. Nagyon szeretem őket!
Hogy telt az elmúlt másfél év?
Túlzás nélkül mondhatom, hogy mindenféle dolgot megéltem a szakmában töltött negyven év alatt. Bár pandémiás tapasztalatom nem volt, de ahogy korábban, úgy most sem unatkoztam. A kezdetek kezdetétől folyamatosan azon jár az eszem, hogy hogyan lehetne valamilyen más dolgot csinálni, vagy ugyanazt a dolgot másképp, az aktuális igényekre igazítva megoldani, esetleg valamilyen egyébként jó, de rosszul kivitelezett elképzelést jobban megvalósítani, esetleg tovább fejleszteni.
Ahogy bezárult az általunk megszokott világ megjavítottam a meghibásodott eszközeimet, és elkezdtem az évek óta fejemben lévő ötletek megvalósítását. Összeraktam egy saját csöves fülmonitort és szerettem volna építeni egy kisméretű sub kicket. Ehhez az egyik barátom adott is egyből 25 darab hangszórót. Szóval azon kaptam magam, hogy van egy csomó 5”-os tányérom. A mai napig nem tudom, hogy ezek pontosan milyen típusúak. Azt gyanítom, hogy a korai Beag vagy a Videoton HiFi cuccokba szánt új, még soha nem használt lökői lehetnek. Egy ideig nézegettem, és mindenféle módon rendezgettem, aztán kitaláltam, hogy építek belőlük valamit. Így született meg az első Mátrix.
A NAGY ZÖLD MÁTRIX
Miért Mátrix?
Azt találtam ki, hogy a Line Array hatás elvét nem csak vertikálisan, hanem horizontálisan is alkalmazom. Ez azt jelenti, hogy a 4x4 hangszóróval szerelt láda esetében nem csak függőlegesen, hanem vízszintesen is 2 dB dinamikatöbblet jöhet létre a hangszórók ideális pozícionálásával. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a 16 darab nagyjából 15-20 Wattos hangszóró névleges összteljesítménye 4 Ohmon 200 Watt. De ez hangerőérzetben persze több. Fontos ugyanakkor azt is elmondani, hogy az elsődleges cél nem a nagy hangerő elérése volt, hanem a csöves erősítők hatalmas dinamikaváltozásainak lehető legjobb lekövetése.
Megmértem a hangszórókat és kiderült, hogy 200Hz és 12KHz között teljesen lineárisan üzemelnek, De jól tudom, hogy a gitárosoknak szüksége van az ennél mélyebb frekvenciatartományra is, ezért elkezdtem lefelé hangolni a sok kísérletezés után rétegelt nyírből megépített ládát. Így került reflex nyílás a hangszórók melletti részre. Ezzel nagyjából 120Hz-ig sikerült lefelé bővítenem a hangképet emellett ez a változtatás csillapítottabbá és teltebbé is tette a soundot. A nyílásnak köszönhetően megszűnt a nemkívánatos visszaverődések jelentős része is. A maradékot belső szigeteléssel semlegesítettem.
A hangszórók további vizsgálatakor az is kiderült, hogy relatíve érzéketlenek, vagyis elég nagy teljesítményt igényel a megszólaltatásuk. Ezt azért nem bánom, mert az az észrevételem, hogy az ehhez szükséges teljesítmény elérésekor a csöves erősítők is optimális módon vannak beállítva. Ugyanakkor így válik a láda hangképe is igazán kerekké.
Hogyan kell elképzelni egy ilyen fejlesztési periódust?
Azért kísérletezek ezzel a hangfallal, mert a szerzett tapasztalataim ráébresztettek valamire, ami megvalósítható. Valamennyire értek hozzá, mert a gyári és épített ládákkal, hangszórókkal kísérletezés több évtizede tartó folyamat. Ez idő alatt nagyjából minden létező méretben és hangszerhez építettem már. Csak az ismertebbeket említve: Mihály Tamás és Elefánt igényei szerint is.
Most ott tartok, hogy egy hangdoboz építésekor nincsenek indiferens pontok. Minden számít. A faanyagok minősége, vastagsága, a belső méretek, a belső csillapítás, stb., stb. Ezen impressziók összegzett eredménye a Mátrix.
Az első ötletem az volt, hogy egy 32 hangszórós ládát készítek. Méretét tekintve az sem lenne nagyobb, mint egy 2x12-es kabinet, de végül kompaktsága miatt a 16-os mellett döntöttem. Hetente 2-3 napot töltöttem fél éven át a prototípus finomításával. Faanyagokkal próbálkoztam, újra és újra átszámoltam és megépítettem. Nem gondolom, hogy a jelenlegi állapotú Mátrix a kész végtermék, de a ládák éles tesztelése már folyik. A tesztelőktől arra a kérdésre várom a választ, hogy használható-e ez a konstrukció élőben és/vagy stúdióban gitárládaként? Vagyis várom, hogy kiderüljön az elképzelésem létjogosultsága.
Köszönöm, hogy én is a tesztelők és véleményt mondók között lehetek!
Kipróbálásra a 16 hangszórós Mátrixot kaptam tőled, amit koncertkörülményeket szimulálva, de házi stúdióban, reampolva hallgattam meg. A célom az volt, hogy az előre kikísérletezett hangszínemet – mert elvileg az ember nagyjából így érkezik fellépni -, a lehető leggyorsabban szólaltassam meg bemikrofonozva a PA-n és a zenekari szövetben, vagyis ebben az esetben a stúdió monitorokon, az egyik koncertünkön rögzített hangsávokat használva. Természetesen a korábbi gitársávokat némítva, a teljes beállításra a dal hosszát, vagyis nagyjából 3 percet szántam, mert általában egy fesztiválon is ennyi idő jut egy-egy hangszerre. Az erősítő egy Peavey Invective 120 90 százalékra kitekerve. Ez számomra érdekes tapasztalat volt, mert eddig sosem merült fel igény ennyire kihajtott cuccra. Kifejezetten kellemes, gyakori ismétlést kívánó élmény!
A teljesség igényét szem előtt tartva fontos elmondanom, hogy Home Office csinálta hangmérnök vagyok. Ez azt jelenti, hogy nálam például a gitárláda mikrofonozásnál használt alap mikrofonok, a tutik, a Mátrix esetében azonnal kiestek, mert túl sok időt vett igénybe a pozicionálásuk és a teljes EQ beállításuk. Egy gyakorló hangmérnök valószínűleg pillanatok alatt komoly soundot tudott volna velük tekerni. Nekem nagyjából 10 percig tartott az igényeimnek nagyjából megfelelő sound elérése. Tehát az Shure SM57, Beta57A, vagy a Sennheiser e906 és e609 és 421 sem vált be. Pedig nagyon kedvelem ezen mikrofonok mindegyikét. Viszont nagyon meglepő módon a nálam épp szintén teszten lévő Neumann TLM-102 és Sennheiser MD441 teljesen bámulatos, a zenében nagyon jól élő, kellemes textúrájú, jól lélegző gitársoundot adott már az első pillanatokban.
Kifejezetten tetsző sound jött az M/S-be állított Sennheiser e914 párból is. Ezek a mikrofonok azért estek ki mégis, mert egy koncerten nem életszerű egy pár a ládától 50-70 centiméterre a padlóra elhelyezett mikrofon. Ugyanakkor stúdiókörülmények között egy ilyen beállítás esetén nagyon jól érvényesül a 16 hangszóró Mátrix hatása.
Szóval a Mátrix nagyon jó és mással össze nem téveszthető hangkaraktert biztosít, de csak úgy, hogy a használatakor el kellett engednem a korábbi gitáros-hangmérnök berögződéseimet. Cserébe élőben és stúdiókörülmények között is egy igazán kerek, nagyon élő, jól használható hangkaraktert kaptam.
„Azt azért a korrektség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy már létezik a piacon az enyémhez hasonló rendszer, de azt basszusgitárosoknak szánták. Ott az enyémmel ellentétben minden hangszóró külön kamrában van elhelyezve, tehát a hasonló méretű hangszórókkal való kísérletezés nem csak nekem jutott az eszembe.”
Ha minden visszajelzés pozitív, akkor kereskedelmi forgalomban is elérhető lesz a Mátrix? Eddig milyen kiszerelésben készültek?
Egyelőre úgy gondolom, hogy Custom Shop, tehát csak egyedi rendelésre és egyedi igények szerint gyártanék ilyet, mert nagyon sokféleképpen alakítható a rendszer. Már létezik 2, 8, 16, de készítettem 16 hangszórós sztereó ládát is. Ezek mindegyike 4 vagy 8 Ohmos. Próbálkoztam 16 Ohmossal, de a 100 Wattos erősítőben nem volt elegendő erő, hogy ezeket a hangszórókat ilyen Ohmszám mellett élvezhetően meghajtsa. Az egyedi gyártás további előnye, hogy igényesebb faanyagok, illetve a célra alkalmasabb hangszórók is felhasználhatók. Előbb-utóbb szükség is lehet rá, mert a mostani hangszórók tudtommal csak korlátozott mennyiségben érhetők el. De természetesen, ha kereslet van rá, lehet gyártatni ilyet is.
Miben különbözik a Mátrix a megszokott gitárládáktól?
Arra törekedtem, hogy csak a gitárra jellemző frekvenciamenet szólaljon meg. Ezért aki hörgő mélyeket szeretne hallani a játéka közben, az ebben a ládában azt nem fogja megtalálni. És ezen felül nagyjából mindenben eltér a hagyományostól. A 16 hangszórót egy 52x48x21 cm-es ládában helyeztem el. Az igazság az, hogy az akusztikai számítások egy ennél jóval kisebb literszámú láda számait hozták ki eredményül, de ki szerettem volna emelni egy bizonyos frekvenciát ezért a korábban említett méreteket választottam. A súlya így is csak 8-9 kiló.
Mi a terved erre az évre?
Tennivaló van bőven, hiszen én vagyok az MPRT – Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság -, elnöke. Ebbe a pandémia alatt és jelenleg is nagyon sok energiát fektetek, mert ahhoz, hogy komolyan vegyenek bennünket a szektor egységességére van szükségünk. Az elmúlt időszakban a kikapcsolódást a Mátrix rendszer tökéletesítése jelentette számomra. Mondhatnám, hogy hobbi, de annál sokkal komolyabban vettem. Ezt szeretném az idén befejezni és emellett a lehető legtöbb helyszínen megjelenni a zenekarommal.
Korábban a társaddal foglalkoztatok erősítők építésével is. Ez most is aktuális?
Nem, már csak javítunk. Az általunk gyártott Custom Shop SP Ampokból egy elég komoly garnitúrát készítettünk néhány éve, ezek szinte mind külföldön találtak gazdára. A készlet kimerülésekor pedig nem mutatkozott olyan vásárlóerő, ami indokolttá tette volna a gyártás újbóli beindítását. Ez egy nagyon költséges és időigényes folyamat, ezért egyelőre azt gondolom, hogy még jó ideig nem lesznek elérhető SP Ampok.
De javítok és építek mindenféle zenével kapcsolatos egyéb eszközt is. Hiszen ha az ember hangtechnikusként dolgozik a zenekaroknál felmerülő mindenféle problémát meg kell tudni oldani.
A fotózáshoz a mikrofonokat és a kiegészítőket az Fxaudio Kft. biztosította
Írta, tesztelte és fotózta: Tari Botond
2021. szeptember 7. 12:36