Róka Lánya – Hatékony létszámbővítés
Ezzel a produkcióval már a 2017-es elindulásakor is foglalkoztam a helyi médiában. Teltek az évek, egyre többen „szivárogtak be” a zenekarba, megjelent az „elektromosság”is, majd eljött az idei Öröm a zene miskolci tehetségkutatója. A Helyfoglaló nyári fordulóján a srácok rendesen kilógtak a sorból és talán ez vált az előnyükre. A többségtől merőben eltérő zenei megközelítéssel, stílussal eredményesen szerepeltek a versenyben. A részletekről Fehér Sándor alapítóval és a formációhoz később csatlakozó Kurucz Attilával beszélgettem.
A 2017-es megalakulás előtt már zenéltetek más formációkban. Pár mondatban vázolnád az előzményeket? Illetve részletezd a megalakulás körülményeit!
Fehér Sándor: - Mindegyikünk mögött áll jó néhány "zenekari" esztendő. Kiváló, országosan is ismert zenészekkel is összehozta némelyikünket a sors. Én is szenzációs miskolci zenészekkel dolgozhattam együtt a pályafutásom során, csak pár név: Kerékgyártó Füles István – aki Török Ádám zenekarában kötött ki-, Fukk Attila, Nagy Feri, Tímár Krisztián, Bányai Kriszta, Kelemen Zsolt, ő később a Benkó Dixielandben bőgőzött, Czomba Imi, aki pedig Zoránhoz ment játszani. Én dalszerzőként és ritmusgitárosként tevékenykedtem a zenekarokban, például: AD Csoport, Scarabeus, Stáb, Ragadozók. Idővel befejeztem ezt a rock n’ rollos tevékenységet, de a zenélés megmaradt az életemben, valamint a bábszínház is betársult a tevékenységeim közé. Versmegzenésítésekkel 1997-től foglalkozom, egy galériás felkérésre készült először egy Ady centenáriumi műsor – elég sajátos felfogásban. Ezt követően a Másképp csoporttal készítettünk további versmegzenésítéseket a 2000-es évek elején. Ennek a formációnak a megszűnése után keresett meg Szabó Zoli a Kóborlovagokból, hogy csináljuk meg Magyar György legendáját! Megírtam a komplett anyagot, az elképzelések szerint a Kóborlovagok harcoltak-bemutatóztak volna az előadás közben, de sajnos bemutatóra nem került még sor. A dalokat nem akartam veszni hagyni, így néhányat ebből a műsorból kiemeltem és elindítottam egy akusztikus duót Róka Lánya néven, melyben Pletenyik Dóra énekessel léptünk föl a kezdetekkor.
Talán a fent emlegetett előzményeknek is köszönhető, hogy így őszülő halántékkal, hangszereket a vállunkon cipelve, lelkesen megyünk próbálni. Régebben az volt a cél, hogy megmutassuk magunkat, most az a fontos, hogy van valami az életünkben, amit szívvel-lélekkel csinálhatunk.
Az elképzeléseket, kitűzött célokat, esetleg a zenei-szövegi arculat kialakulásának lépcsőfokait vázolnátok? Duóból hogy lett a jelenlegi, hattagú formáció?
F.S.: - Elég érdekesen alakult úgymond a művészi életem. Bábos-mesemondó-alakoskodó-színész a kenyérkeresetem, a zenekar pedig amolyan hobbi tevékenység. Régebben én is azt hittem, hogy kellenek azok a bizonyos célkitűzések. Ma már úgy gondolom, hogy az a legfontosabb, hogy örömet adjon és kapjon az ember. Persze azért nagyon meg kell dolgozni, hogy másnak is öröme teljék a munkádtól, ne csak neked.
Kurucz Attila: - A duó később kvartetté bővült, csatlakozott Sólyom Ágota, aki hegedűn és vokállal gazdagítja a hangzást, valamint Árvai László, aki cajonon és egyéb ütögetős hangszeren adja a ritmust. A csapat ekkor még mindig az akusztikus vonalon mozgott. A békés akusztikus világ alapjaiban rengett meg, amikor 2018 decemberében a Miskolci Zenész Klubban megismerkedtünk Sanyival. Engem, mint gitárost, elhívott egy próbára. Én a blues és rock világából érkeztem, zenekaraim: Kiss Csaba és barátai, Sztrapacska Blues Band, B3 Blues Project. Szóval, nem is tagadtam meg önmagam, és nem átallottam elektromos gitárral, pedálokkal érkezni a próbákra. A zenekar legnagyobb döbbenetére nem is féltem őket használni…
Az izmosabb hangzás szinte követelte, hogy a zenei spektrum alsóbb régióiban is bővítsünk, így került sor Szűcs Máté leigazolására, aki korábban a Hellómivan nevű kiváló blues-rock formációban énekelt és gitározott. Máté egyébként remek gitáros és énekes, de itt nálunk basszus hangszerre volt szükség, így ő basszusgitározik a zenekarban, mint kiderült, az is magas fokon. Egyébként másfél éve van együtt ez a felállás.
Mi, mint „villanygitárosok” hoztuk magunkkal a saját zenei műfajunk egyedi hangzását, így kialakulhatott a jelenlegi, sajátos „rókalányás” hangzás, amit már nem lehet besorolni semmilyen kategóriába. Az akusztikus, népzenei alapok blues és időnként rockos fűszerezéssel szólalnak meg, kiegészítve mindezt improvizatív elemekkel – ez a Róka Lánya.
Miskolcon, az Avasi Közösségi Kávézó a zenekar kiindulási pontja, és jelenleg is a bázisa…
F.S.:- A rocklegendákon nőttem fel. Akkoriban szájról szájra járt, hogy az egyes bandák hogyan hódították meg a világot - a füstös, zsúfolt klubokból kiindulva. A kluboknak ugyanaz a varázsuk, mint a pódiumszínpadoknak, amikor a közönség "testközelbe" kerül az előadókkal. Volt időszak, hogy havonta kétszer is játszottunk Miskolcon, az Avasi Közösségi Kávézóban, ami egy közösségi tér tulajdonképpen. A klubkoncertek mellett előadóesteket, képzőművészeti bemutatókat is tartottunk itt, de sokszor hívunk vendégzenekarokat is.
K.A.: - A kávézónak nagyon sokat köszönhetünk, rengeteg támogatást kapunk tőlük. Többek között ott is tudunk próbálni - kultúrált körülmények között-, ami megfizethetetlen segítség egy zenekar számára.
A név honnan, és miért?
F.S.: - Az egyik számunk a "Róka lánya" - aztán lehet találgatni, hogy mit is jelent ez tulajdonképpen. Azon szoktam mosolyogni, amikor hallom, hogy miért is róka lánya, a róka lánya.
K.A.: - Minden zenekarnak szüksége van egy névre. Nálunk egyértelmű volt, hogy csak magyar neve lehet a csapatnak. A Róka Lánya elég meghökkentő ahhoz, hogy az emberek felfigyeljenek rá és megjegyezzék. Semmilyen más ideológiát nem érdemes keresni mögötte.
Hol tudtok koncertezni?
F.S.: - A klubunkban rendszeresen felléptünk, aztán jöttek más miskolci klubok és különböző rendezvények, mint például a tavalyi Múzeumok éjszakája, Ünnepi Könyvhét, Avasi Borangolás. Ebben az évben lett volna pár komolyabb fellépés is, de így alakult az év, ahogy...
- Zeneszerzésnek, szövegírásnak mi a menete?
F.S.: - Hogyan lesz egy zenekarnak arculata? Talán éppen attól lesz valami más, ha nem akarunk mások lenni, csak engedjük, hogy a bennünk lévő érzések előjöjjenek. Úgy hiszem, hogy a jó dalok - mint a népdalok is- zenei kíséret nélkül is élvezetesek. Nálunk is a dal az alap, aztán a hangszerekkel elkezdődik ennek a formálása. Mindenki hozzáadja azt, amit az alapötletből érez. Ez egy nagyon izgalmas játék: hogyan alakul próbáról próbára a dal, mire egyszer csak megtalálja színpadi formáját.
Vannak rock, blues, folk alapú dalaink is, aztán ha megkérdezzük a hallgatóságot, hogyan tetszett ez vagy az, azt szokták mondani: "olyan rókalányos"
Az Öröm a zene miskolci állomásán indultatok a tehetségkutatón. Milyen meglátásaid vannak a rendezvénnyel kapcsolatban?
F.S.: - Az "Öröm a zene" fórum számomra inkább meghallgatásnak tűnt, mint tehetségkutatónak. Szerencsére itt nem a zsűri "alakoskodása" volt a fontos, mint a tévés, és hasonló jellegű show műsorokban. Ez egy felmérés, hogy hol is tart ma kis hazánk a könnyűzenei utánpótlásban. Andrásik Remo igazi missziós munkát végez. Úgy éreztem, hogy valóban szívén viseli a magyar kultúra ezen ágát és keményen dolgozik azon, hogy az érdemesek reflektorfényt kapjanak.
Milyen eredménnyel zártátok?
F.S.: - A legnagyobb meglepetésünkre, felkerültünk a dobogóra, harmadik helyezettként. Az énekesünk, Pletenyik Dóra, megkapta a forduló legjobb előadójának járó díjat – Ujfalusi Gábor díj. Jómagam pedig egy Cort akusztikus gitárt, ami azóta a "szolgálati" hangszerem a bábszínházban.
Nyertetek támogatást is a Hangfoglaló pályázat megírásához. Fejlemények?
F.S.: - Igen, kaptunk egy névjegyet az egyik zsűritagtól , azaz egy pályázati lehetőséget, aminek megírásában ő több csapatnak is a segít – ha igénylik. Ezt reméljük, be is tudjuk váltani egy nyereményre! Szerencsére működik a csapatmunka, a gitárosuk, Attila beadta a pályázatot, amit el is fogadtak. Aztán majd meglátjuk mi lesz az eredmény...
További tervek?
F.S.: - A pandémia írja jelenleg a történelmet. Elméletileg mehetnek a fellépések, a gyakorlatban viszont lemondták az ez évi előadásainkat. Minden lehetőségnek nagyon örülök – örülnék-, ami munkára sarkall.
K.A.: - A zenekar életében most, egy jó minőségű hang és video anyag megalkotása a legfontosabb. Ki kell lépni a mobiltelefonos homevideo kategóriából, és létrehozni egy olyan referencia audio-video anyagot, amivel bátran el lehet indulni „házalni” a rendezvényszervezőknél, legyen az határon innen vagy túl. Nagyon fontosnak tartjuk a határon túli magyarsággal történő kapcsolattartást, mindenképp szeretnénk ebbe az irányba is elmozdulni.
A korábban említett NKA pályázat ezekben a tervekben tudna nagyon nagy segítséget nyújtani, úgyhogy nagyon szorítunk a pályázatunk sikerének!
PAYA
.jpg)
2020. október 3. 07:30