Paddy & the Rats: Európai portya
Hetek óta vártam, hogy a Paddy & the Rats hazaérjen európai turnéjáról. December vége felé aztán sikerült Paddy O'Reilly (Oravecz Kristóf) dalszerző-énekessel egy interjút összehoznom, hogy mesélje a kinti tapasztalatairól. Zenekara egyébként elég elkötelezetten menetel előre a 2008-as megalakulása óta, 2010-ben jelent meg első albumuk, a Rats on Board, ami nem csak Magyarországon, hanem külföldön is sikert aratott. A Celtic Rock kelta-rock portálon például dobogós helyen végeztek az év zenekara és lemeze szavazásán is, ugyanebben az évben ők voltak a legtöbbet letöltött magyar zenekar az iTunes-on! Legutóbbi lemezük Lonely Hearts' Boulevard címen jelent meg 2015 őszén. Működésük nyolc éve alatt gyakorlatilag felléptek minden komolyabb hazai fesztiválon és az ország nevesebb klubjaiban is visszatérő felforgatók. A külföld sem maradt ki a szórásból, azonban most egy lépcsőfokkal fentebb léptek.
Az Ignite-al koncerteztetek Európában, ők egy amerikai zenekar, magyar származású énekessel, aki azért a hazai médiában is ismert, zenész körökben meg pláne. Hogy jött ez az összeborulás?
Ez így van. A kapcsolatunk úgy jött, hogy Pintér Norbi, a turné managerünk az Ignite-nak is a turné managare. Ez már egy régebbi kapcsolat neki az Ignite-al, így rajta keresztül kapcsolódtunk össze, mikor jött az ötlet, hogy milyen jó lenne, ha együtt koncerteznénk egy európai túrán. Gondolom, neki anyagi megfontoltságból jött ez az ötlet, hogy milyen jó, hogy két zenekar is fizet a turné managerkedésért. De a viccet félretéve, igazából már agyalgattunk régóta azon, hogy szeretnénk valakivel egy ilyen nagyobb szabású európai körutat csinálni. Korábban önállóan is voltak már kisebb európai túráink, a leghosszabb az egy 10 napos német turné volt. Azért az tök más volt, mint a mostani! Tudod, a Paddy-nek a nagyobb városokban - Párizs, Berlin, Moszkva stb.- azért van egy ilyen 150-200 fős közönsége, de kisebb városokban beleszaladtunk már olyanba is, hogy voltak vagy negyvenen... Egy saját finanszírozású turné nem túl költséghatékony a mi szintünkön, nem túl jó élmény egy ilyennel szembesülni, mint a fenti példa. Úgy voltunk vele, hogy eredményesebb lenne, hogyha csinálnánk egy nagyobb szabású koncertsorozatot előzenekarként, ahol amúgy is ott van több száz ember, és akkor egyrészt tudnánk bővíteni a rajongó táborunkat is és kipróbálnánk magunkat egy ilyen utazóbuszos témában. Tudod, egy ilyen nightliner busz, amiben kényelmesen lehet utazni városról-városra.
Szóval Norbin keresztül jött az infó az Ignite-ról, hogy ők most futnak egy kört év végén Európában az új lemezükkel. Aztán még nyár elején találkoztunk Téglás Zolival Magyarországon, leültünk, elmondtuk, hogy mit szeretnénk, elmondtuk, hogy mit tudunk, hogy nekünk is van közönségünk és tök jól működhetne együtt ez a két zenekar. Azt mondta, hogy neki is nagyon tetszik az ötlet, meg ő szereti a magyarokat segíteni, támogatni. Mert ugye, ahogy mondtad, magyar származású és nagyon erősen magyar érzelmű. Így minden összeállt és eljutottunk ide, hogy ez meg is tudott valósulni. Természetesen nagyon nagy élmény volt, és tök jól sikerült...
Na, akkor mesélj, hogy hozzávetőleg hol, milyen helyeken jártatok, hány országot, várost tudtatok érinteni!?
Ez egy elég sűrű kör volt, november közepétől 25 nap alatt 22 koncertet adtunk, a nagyobb részét Németországban, de felléptünk Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában, Szlovéniában, Lengyelországban, Csehországban is. A két utolsó állomás már itthon volt, Székesfehérváron és Debrecenben. De sajnos volt egy olyan történés, hogy Lengyelország és Szlovákia volt az utolsó két külföldi állomás, de mikor előtte Bécsben játszottunk december 7-én - Pozsony és egy Krakkó volt még hátra- felhívták Joey-t, a gitárosunkat telefonon, hogy az anyukája nincs túl jól, így haza kellett jönnie, úgyhogy emiatt nélküle nem tudtuk megcsinálni azt a két koncertet. De ettől függetlenül nagyon jó kis turné volt.
Mekkora helyeken tudtatok játszani?
Az átlag ilyen 500 és 800 fő között volt, voltak kisebb helyek is, meg a vasárnapok nyilván külföldön is kevésbé pörögnek, meg a hétfők... Bár, Hamburgban hétfőn játszottunk! Az egy ilyen 500 férőhelyes helyszín volt és teltház... Tehát azért a nagyobb városokban működik ez a nap is. De volt, ahol ilyen 200 főbe futottunk bele, de az sem rossz egy vasárnapra. A legkiemelkedőbb az volt, ahol 1000 ember is bejött... Elégedettek voltunk a látogatottsággal és tök jól működött az egész. Nyilván azért a közönség nagyobb része alapvetően az Ignite-ra jött, de az jól sült el, hogy amikor nyomtuk a bulinkat, voltak Paddy pólós emberek is! Nyomták a szövegeinket is, tehát páran voltak, akik direkt ránk jöttek... Ez tök jó érzés volt, viszont ami még jobb volt, hogy utána mindig kimentünk a közönség soraiba és tényleg rengetegen gratuláltak, hogy mennyire jó koncert volt, milyen szuper bulit csináltunk. Úgyhogy én azt látom, hogy ez így tökre megállta a helyét, ennél a közönségnél is, még ha egy picit más is a műfaj. Az Ignite azért egy keményebb műfajt képvisel, hard-core punk. Mindenhol táncoltak a zenénkre és a végére énekeltek is, tehát jó hangulatot tudtunk csinálni. Mindenképpen pozitív volt ez az egész dolog és hát rutint is szereztünk ebben a hosszú ámokfutásban, mert ez tök más, mint itthon koncertezni. Tudod, amit itt más bandák is csinálnak, péntek-szombat koncert és kész. Azért az úgy nyugisabb... Hétvégén koncertezel, bulizol, berúgsz és akkor a heted az igazából ilyen szempontból szabadabb, meg nyugisabb. Itt meg az volt, hogy minden nap koncert! Tehát lement az egyik este, be a buszba, elindultunk, akkor ott volt egy kis bulizás, de nyilván nem is minden este. Megérkezel valahova, akkor kipakolás, kis kaja, meg nem tudom és akkor minden nap rutinszerűen így történik napról-napra. Azért ez sokkal-sokkal melósabb dolog, mint itthon megcsinálni egy héten 2-3 koncertet. Meg tök más, hogy itthon hazajössz és a saját ágyadban alszol... Tehát ilyen szempontból nyilván kényelmesebb az itthoni koncertezős élet, viszont azért messze nem tudsz akkora sikereket és annyi embert elérni, mint mondjuk egy ilyen hosszú túrán.
Tehát ilyen rövidtávon hatékony tud lenni ez a dolog...
Abszolút, főleg egy olyan zenekarnak, mint az Ignite, akik Amerikából jöttek, mert nyilván Amerikából nem is tudnak átszökkenni Európába minden hétvégén. Tehát, nekik ez így célszerű. De nekünk Magyarországról anyagilag is sokkal hatékonyabb, hogyha az ember egy ilyen turnét tud csinálni Európában. Nyilván Magyarország nem egy nagy ország, tehát az, ami van, az hétvégén történik, hétköznap szerintem Budapesten kívül nem nagyon járnak el koncertekre...
Vidék az halott hétköznap - koncert szempontjából. Miskolcon is néha van kísérlet csütörtökön, de olyan nyolcan szoktunk lenni, plusz két pultos...
De te mindig ott vagy! – nevet.
Én ott vagyok, sportszakmailag nekem ott kell lennem, hogy képben legyek.
Nyilván!
Nem akarok a zsebetekben turkálni, de ugye vannak ilyen legendák, hogy az előzenekar mennyit fizet a főbandának stb. stb. Nektek ez a kör anyagilag mennyire érte meg vagy ti úgy voltatok ezzel, hogy inkább érjetek el egy nagyobb közönségréteget, amit később kamatoztatni tudtok?
Figyelj, ez az út nekünk abszolút ilyen promóciós jelleggel futott. Tényleg az volt, amit te is mondasz, hogy minél több embert érjünk el, találkozzunk minél több promóterrel és nem feltétlenül a pénzkereset az első szempont. Itt nem ez volt a lényeg. Meg hál’ Istennek máshol tudunk azért pénzt keresni, és mondjuk azt meg kell említenem, hogy pályáztunk erre az egészre, mert most vannak jó kis pályázatok a Cseh Tamás Program keretén belül. Mi nyertünk pénzt/támogatást, úgyhogy részint azért ez ezen a támogatáson keresztül tudott megvalósulni. Nekünk tényleg semmibe nem fájt, a CD, póló eladásból meg jól kerestünk, úgyhogy ilyen szempontból végül is tök jól sült el. A lényeg az, hogy a promóciós érték volt a legfontosabb, mert az tök jó, hogy például Prágában az egyik legnagyobb cseh fesztivál promótere lent volt a koncerten és annyira tetszett neki a műsorunk, hogy meghívott bennünket a fesztiváljára játszani, ugyan ez Szlovéniában! Tehát már van kézzelfogható eredmény is... Nagyon jó, hogy rengeteg olyan ember látott minket, akikkel azért ritkán lehet összefutni, és nyilván azért az Ignite-nak elég nagy neve van Európában és az egy elég jó referencia nekünk is, hogy velük turnéztunk. Nyílván ők se visznek magukkal bárkit, tehát aki velük játszik, azokra már odafigyelnek és szerintem ez tényleg egy lépcsőfok tud lenni nekünk vagy bárkinek. Európai szinten azért a Paddy megy, önállóan is játszunk, de beragadtunk egy picit ebbe a folk-punk közegbe. Tudod, főleg ilyen különböző ír, meg folk-punk fesztiválokon játszunk, ami tök jó, csak szeretnénk ebből picit kilépni, mert én úgy gondolom, hogy a mi zenénk azért megállja a helyét úgy, ahogy Magyarországon a Volt nagyszínpadon is. Ott játszottunk idén és működött a dolog és szerintem ugyan úgy külföldön is meg tudjuk magunkat mutatni és igenis helyt tudunk állni - akár egy hagyományos rockfesztiválon is...
Ti gyakorlatilag olyan hangulatot tudtok teremteni, amit bárhol örömmel fogadnak - a közönség is, meg a szervezők is.
Hál’ Istennek igen! A szervezőknek azért jó, mert itatjuk az embereket folyamatosan, legalábbis arra buzdítjuk a népet, meg a közönség is jól érzi magát. Szerintem az a legfontosabb, hogy ha az ember eljön egy koncertre, ki tud kapcsolódni, és jól érzi magát. Tényleg olyan zenét hall, olyan műsort lát tőlünk, amire tud táncolni, tud bulizni, tud kikapcsolódni, felszabadulni, a mi zenénk abszolút ezt biztosítja, ezt adja.
Szóval ez egy nagyon fontos mérföldkő volt most a zenekar életében, legalább is a külföldi terjeszkedésünk szempontjából. Talán most már el tudunk rugaszkodni egy másik irányba is. Az látszik is, hogy több fesztiválfelkérést kaptunk amellett, hogy jól éreztük magunkat és tapasztalatot gyűjtöttünk – sokat! És tényleg jó buli is volt!
A turné során az Ignite-al volt valami közös produkció is a színpadon, ha jól tudom. Esetleg terveztek-e később valami közös dolgot még?
Volt közös szereplés. Zoli felkért engem még a turné előtt, hogy az egyik új dalukat, a Nothing Can Stop Me című nótát énekeljük közösen. Nagyon jó fej volt, nyilván ez nekünk volt inkább fontos... Tök aranyos volt, hogy felhívott a színpadra és akkor ezt így - mikor úgy eszében volt- elég sokat elnyomtunk, meg természetesen az itthoni helyszíneken is, úgyhogy én énekeltem velük ezt a dalt. Agyaltunk rajta természetesen, hogy Zolit meghívjuk vendég énekelni a következő lemezünkre, de ez még odébb van... De lehet, hogy Zoli énekelni fog a következő Paddy lemezen valami duettet velem, de még sok mindenen agyalgatunk. Nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk és tényleg nagyon aranyosak voltak a srácok, tök segítőkészek és jó fejek, mondhatom azt, hogy jó barátság alakult ki a két zenekar tagjai között a három hét alatt. Valami folytatás mindenképpen lesz...
Mennyire volt kalandos ez a turné, volt- e valami olyan sztori, amit még elmesélhetsz, és jól sült el?
Hát, ilyen hirtelen nem ugrik be... Pláne, amit közölhetek, olyat nem nagyon... –nevet.
Csak olyan volt, amit nem lehet közölni...
Amit nem, olyan sok...
No, hogy emlegetted a lemezeteket, tudtommal már készülnek dalok és valamikor jövőre veszitek föl az anyagot, hogy áll ez most?
Májusban mindenképpen meg szeretnénk jelentetni, úgyhogy tavasszal... Az a terv, hogy most januárban pihenünk egyet, mert ez az ősz-nyár elég húzós volt, nagyon sokat mentünk, így januárra nem vállaltunk semmilyen koncertet. Most egy hónapig kicsit pihizünk, meg persze dolgozgatunk a dalokon, utána még csinálunk egy februári-márciusi kis turnét. Ez nagyrészt Magyarországon fut majd, megyünk minden hétvégén azokba a városokba, amik tavaly kimaradtak. Ezt követően a március második fele és az április szinte egészében azzal fog telni, hogy ott már nem koncertezünk, hanem stúdióba vonulunk és megpróbáljuk összerakni a teljes lemezanyagot. Akkor májusban meg tud majd jelenni. A dalok nagy része már készen van, tehát viszonylag jól állunk, csak nyilván fel kell őket játszani, meg agyalgatni kell azért a hangszereléseken, meg a finomságokon. Van legalább 20 dalunk, majd ezekből szemezgetünk.
Joey a turné folyamán elkezdett egy blogot írni, megmondom őszintén nem volt időm végig olvasni, csak bele-bele kaptam, de úgy néztem, hogy kicsit ilyen gasztronómiai jellegre törekedett. Te olvastad vagy mit tudsz erről elmondani?
Hát, Joey nagyon szeret sütni-főzni-enni, tehát ezt így mindig megemlíti nyilván. Szerintem ez itt a dolog lényege, nyilván próbálta teljesen a saját szemszögéből megírni és nem feltétlenül úgy, hogy ez egy zenekari blog. Ez nem a Paddy & the Rats blogja, hanem az övé, teljesen szubjektív dolog, és hát neki ez az egyik legfontosabb téma, hogy jó kaják legyenek!
Sajnálom, hogy az Ignite-ot nem hoztátok több magyarországi helyszínre. Nálatok mi szerepel a koncertprogramban a téli szezonban?
Hát figyelj! Igazából még itthon az előző lemez, a Lonely Hearts' Boulevard-hoz kapcsolódva zajlik ez a turné, úgyhogy annak hozzuk a dalait, de azért a régieket is játsszuk, úgyhogy ez most még ennek a kapcsán fog futni. A karácsonyi buli azért Miskolcon az mindig egy kiemelt dolog, és ez így tök jó, hogy miskolci zenekar vagyunk/voltunk és akkor így karácsonyra nagyon sok ismerősünk jön el a koncertünkre. Mert ugye mi is keveset járunk haza, karácsonykor nyilván itt vagyunk, és akkor ez ilyen családias jellegű buli szokott lenni... Nyilván jó a hangulat, ünnep van, már mi se rohanunk tovább, nagyon sok emberrel tudunk találkozni itt a koncert előtt, de leginkább utána, akkor már nyugodtan meg tudunk inni egy-két italt és...
Pont ezt akartam mondani, hogy koncert előtt veszélyes...
Igen, ez a veszélye ennek a karácsonyi koncertnek. Azért ott mindig kicsit illumináltabbak vagyunk... De hát ez ilyen, ez a szépsége, jól szokott elsülni, van hangulat rendesen!
Miskolci zenekarként indultatok, én most nem tudom követni, lakik még valaki Miskolcon?
Hát, most már senki... Ugye Vince, a basszusgitárosunk, ő ott élt még egy fél évvel ezelőtt, most elköltözött Egerbe, aminek igazából semmi értelme, mert az összes többi zenekari tag Pesten él...
Sajátos megoldást választott...
Legalább kicsit közelebb van hozzánk, úgyhogy ennyi.
Paddy, köszönöm, hogy a rendelkezésünkre álltál, sok sikert Európa meghódításához!
Paya
2017. január 10. 20:03