P. Mobil: Játszunk, amíg élünk és kész!
Ötven év küzdelem, kitartás, elhivatottság – ezek már legenda státuszba emelkednek. De jó, hogy van nekünk ilyenünk, van miből tanulnunk, okulnunk. Pedig mi csak kívülről szemléljük, halljuk, olvassuk a történteket, voltak, akik ezt megélték, túlélték. És voltak, akik nem… Néha kell a széllel szemben is pisilni! Falakat ostromolni, bontani, hol kisebb, hol nagyobb hangzavarral. Illúziók nélkül, szembesülve a magyar valósággal, tenni, amit az ész, meg a szív diktál.
A P. Mobil Aranylakodalom turnéja május 4-én indul Miskolcon, ennek apropóján beszélgettem Schuster Lóránt zenekarvezetővel.
50 év …
Gondolj bele, aki 14 éves korában ott volt az első Gesarol bulin, az most 64 éves. Messzire vezetnek a szálak. Az egyik leggyakoribb kérdés az, hogyan lehet az, hogy 1973. június 10-én a DVTK stadionban játszottunk először P.Mobil néven, és idén meg már 50 éves a zenekar. Az a hiányzó 4 év abból adódik, hogy Gesarol néven játszottunk 1969-től – ugye, ez az egykori rovarirtó szer, a DDT volt-, de ezt a nevet az akkori hatalom egész egyszerűen betiltotta és nem engedett minket ezen a néven tovább játszani. Akkor választottuk a ma is használt nevet és az első fellépésünk tényleg a Diósgyőri Popfesztiválon volt, Miskolcon. Itt már kanyarodhatunk is a mostani bulihoz, 50 év az nagyon nagy idő! Most, hogy ha csak a saját életemet veszem alapul, én most töltöm be nemsokára a hetvenediket, tehát gyakorlatilag a megélt 70 évemből 50-et a P. Mobil…
Szolgálatában töltöttél…
Igen, gyakorlatilag ezzel foglalkoztam. Azért választottuk az Aranylakodalom turnécímet, mert nem akartuk azt csinálni, amit mostanában sokan, hogy az évszámok mizériájában élnek és majdnem minden évre kitalálnak valami aktualitást. Hogy a nagymamám az 18 éves korában vett egy kutyát, aki most 6 éves, és a gitárom meg 3 éves, és akkor így együtt csináljunk erre egy jubileumot!
Összeadva az éveket…
Igen, ez most már teljesen súlyos. Mi nem ezt a vonalat követjük, és tudok azért példát mondani erre, a nemzetközi rock mezőnyből. Például a Deep Purple is azt mondta, hogy nem ünnepelnek, játszanak és kész, nem fognak ezzel külön foglalkozni. Mi is játszunk, amíg élünk és kész! Vagy ameddig bírjuk. De visszatérve, azért választottuk az Aranylakodalmat, mert 50 éve kötöttük össze az életünket a közönséggel, és most az Aranylakodalom turnén, mint ahogy az igazi aranylakodalomnál is, megerősítjük ezt a kapcsolatot a régi és új mobilosokkal, a rockzenét szeretőkkel. De nem az a lényeg, hogy 50 éves a zenekar - mert ugye, nagyon sok változás volt ennyi idő alatt a csapatban-, inkább az a lényeg, hogy a zenekar még mindig játszik és nem abból él, mint egy-két banda. Itt a név most nem lényeges, olyan zenekarokról beszélek, akik ugyanazt játsszák évtizedek óta.
Tehát, nálatok elmondhatjuk, hogy éltek és alkottok.
Folyamatosan, és jönnek az újabb és újabb kiadványok.
Ezt majd külön tárgyaljuk. Még a turnéról mesélj! Május 4-én visszatértek egy ősrégi legendás helyszínre a turnényitón, a Gárdonyiban parkba. Ott a ’70-es évek közepén egy időszakban hetente játszottatok.
Ez a lényeg, mivel végül is Miskolcon kezdtünk P.Mobil néven, pontosabban Diósgyőrben. Május 4-én Miskolcon indul a turné és ez egy jó érzés, ráadásul egy olyan helyen, amit - mint most hallottam- felújítottak és rendbe raktak. Szerencsére vannak emberek, akik foglalkoznak vele. Szóval a Gárdonyi Művelődési Ház udvarán, a néhai ifjúsági parkban lesz ez a koncert. Ez egy nagy dolog, hogy az ember koncertet tud csinálni évtizedekkel később, visszatérve a régi fellépéseinek helyszínére. Ehhez hasonló talán csak egy buli volt, amit tavalyelőtt tartottunk a Budai Ifjúsági Parkban, ahol a Mini - P. Mobil közös bulit csináltuk meg, 37 év után.
Csak azt kicsit már „átbombázták”, de a helyszín az persze földrajzilag az.
Ugyanaz, csak most nem a bal oldalon volt a buli, hanem a jobb oldalon.
A Gárdonyiban ti mikor kezdtetek heti szinten fellépni? 1975-ös plakátot már láttam.
Ezt nem tudom megmondani pontosan. Azt tudom, hogy Bencsik Samuékkal már jártunk oda, tehát Vikidál, Bencsik felállás már volt a Gárdonyiban. Nagyon korán... Nekünk az volt a szerencsénk, hogy ’73-ban a délutáni műsorban léptünk fel a stadionban, és így a környékbeliek megismerték a zenekart.
Aki akarta, aki nem, ugye?
Igen-igen. Aztán meg azért volt könnyebb a dolgunk, mert a Halász Jozsó (ex-ősEdda dobos) meg a felesége, Rózsa, rengeteget bulit szervezett abban a két-három megyében. Úgyhogy mi elmondhatjuk, hogy nem nagyon volt olyan borsodi település, ahol nem játszottunk. Szóval mindenhol voltunk. Jó, más viszonyok voltak akkoriban.
Akkor ismeritek BAZ megyét.
Abszolút! De Miskolcon felléptünk az összes művelődési házban, a Vörösmartyban, az Adyban, a Bartókban, a Vasasban.
Meg voltatok a Vasas ifjúsági parkban is.
Ott is voltunk. Akkor voltunk a Rónai Művelődési Házban is. Felsőzsolcán nem engedtek fellépni, ezért közönségtalálkozót tartottunk, ülve. Ami azt jelentette, hogy a számok között meséltem és aztán eljátszottunk egy számot ülve, aztán folytattuk ezt a szisztémát. Így ment le az egész műsor. De nagyon jó volt. Még mondhatnám neked a 10 éves évfordulós bulit, a ’73-as fesztiválét, ami a Volán pályán volt 1983-ban. Az a lényeg, hogy nagyon sok emlék van Miskolccal kapcsolatban.
A Volán pályás fellépés előtt - szombaton volt a buli- Mareczky szerdán telefonált a muterjának Pestre, hogy szóljon Kékesinek - mert nekik volt telefonjuk-, hogy Münchenben van és nem jön haza, kint marad. Bajnok meg rohant hozzám, hogy a Toto Münchenben van és… De felléptünk! Szeretünk Miskolcra járni.
A mostani turné merre megy, mennyit tudsz már belőle?
Pillanatnyilag 40 előadás van lekötve, de minden héten jönnek újabb dátumok, jellemzően a nagyobb városokban leszünk, és Budapesten is. Van egy csomó olyan helyszín, ahol még nem jártunk, van olyan is, ahol rendszeresen fellépünk. Nézd, az a helyzet, hogy egy kis településen - ahol ott van 1500-2000 vagy 3000 ember, és játszunk két órát vagy esetleg többet- jobb fellépni, minthogy egy fesztiválon nyomjunk egy órát délután, egy sátorban, gombokért. Ennek semmi értelme nincsen. Minket nem nagyon látsz fesztiválon fellépni.
Pesten lesz egy nagyobb kiemelt koncert?
Persze, a Barba Negra Track-ben, augusztus 10-én.
Akkor nézzük a kiadványokat! Mi jelenik meg mostanában?
A feldolgozásokat tartalmazó CD, és a Csiríz - a Kaptafa könyv 2. kötete- a budapesti koncertre fog megjelenni. Ami már biztos, az az, hogy ma megy el a technikus srác az új trikókért, mert elkészült az Aranylakodalom póló. De az csak Miskolcon lesz elővéve, tehát addig nem áruljuk! Ott lesz először kapható, addig el lesz zárva!
Tehát jön a Kaptafa könyv folytatása, viszont a nyomda, amelyik csinálta az előző nyomást, az közben tönkrement. Úgyhogy most kellett keresni egy másik nyomdát, szóval mindig van valami, és már a harmadik kötetből is – Faszög- száz-százhúsz oldalnyi anyag készen van! A lényeg az, hogy az Aranylakodalom CD is érkezik majd és ezen kívül olyan kiadványok jönnek még, mint az Élve vagy halva DVD bővített kiadása. Most hozzájön egy másfél órányi anyag, a teljes diszkográfiát, videográfiát is hozzátesszük. Két dupla DVD jön ki, tehát 8 órányi P. Mobil koncertanyag, de lesznek különböző ritka felvételek, plusz ez a kiskönyv. A Fradi pályás anyag is megjelenik DVD-n úgy, hogy azon is lesz közel egy órányi bónusz anyag, a VHS-hez képest. Be van tárazva egy csomó dolog. Ez az Aranylakodalom turné eltart legalább egy-másfél évig és a kiadványok is ez idő alatt futnak ki. Folyamatosan adjuk ki azokat az anyagokat, amiket még mindig fontosnak tartunk. Hogy utána mi lesz, a f@szom tudja! Ha-ha! Megvan az utolsó kondorkeselyű története?!
Nem rémlik.
Eszembe jutott ez a történet, hogy az utolsó kondorkeselyű 2000-2500 méter magasan repül az Andok sziklái fölött, és egy kis veréb fölküzdi magát ebbe az irtózatos magasságba. Légszomja van, de közel repül a keselyűhöz, és mondja: Madarak királya, királyok madara, áruld el, hogy hova tartasz, merre repülsz!? Oda se néz a kondor, csak szeli tovább az eget. A kis veréb még közelebb repül: Nem bírom már sokáig, mondj már valamit, hova tartasz, merre repülsz? Megszánja a kondorkeselyű, ránéz, és azt mondja: Tudja a f@szom... Körülbelül ez a mostani történetünk. Idén betöltöm a 70-et, csináljuk a dolgainkat, most az az egy lényeges szempont, hogy az adott esti koncerten kell bizonyítanunk, hogy a P. Mobil létező és jól játszó zenekar! Hogy kell-e még ezen kívül valamit is bizonyítanunk? Nem hiszem. Az a lényeges, hogy működik a csapat. Az utóbbi időszak dalai is! Itt van a Farkasok völgye, vagy a Csoda történt, vagy a Mivel szeretnél… Föl tudok sorolni legalább 8-10 számot, ami simán bepattant a klasszikusok közé a műsorba úgy, hogy szereti a közönség.
Kérdezni akartalak a műsorról is. A turné a műsoráról. Mi a koncepció, vagy mit találtál ki?
Az egyik lényeges dolog, hogy a műsor gerincét a most megjelenő Babolcsai néni lemez adja. Amiből egyébként is játszottunk meg játszani is fogunk. És természetesen azok a dalok, amiket nem lehet kihagyni. Vagy, amelyek egy adott korszakban klasszikusai lettek. Tehát gyakorlatilag egy kétórás színe-java anyag lesz a turnén, amiben benne lesz minden olyan, amit szeretünk, és a közönség is szeret. Lesznek meglepetések, show-elemek, de ezeket nem akarom előre elárulni.
Ha most durván összeszámolom a P. Mobil dalokat, akkor van közel 100 saját szerzemény, 12 feldolgozás szám, és van legalább 20 nóta, amit angol-amerikai klasszikusból megcsináltunk. Tehát elvileg semmiből nem áll az, hogy műsor közben azt mondom, hogy na, most akkor eljátsszuk a Felkelő nap házát vagy akármelyik másikat. Persze ez annyiban igaz csak, hogy előtte azért el szoktuk próbálni ezeket a nótákat, de gyakorlatilag minden további nélkül össze tudnánk állítani három teljes kétórás műsort a repertoárunkból!
Tehát akár turné közben is cserélgethettek x számot.
Vannak ilyen modulok, amiket be lehet tenni. Azt mondom, hogy feldolgozás, akkor az azt jelenti, a hét, most rögzített feldolgozás dalból lehet, hogy az egyik alkalommal egy Omegát játszunk, a másik alkalommal egy TRB-t, a harmadiknál az Echo-t. Szóval a zenekar felkészült és lejátssza minden további nélkül bármelyiket.
Van még valami fontos információ? Amit közölnél az olvasókkal.
Ez a zene nem létezik a közönség nélkül, és remélem, hogy azok az emberek, akik rendszeresen jártak P. Mobilra, fölemelik a hátsójukat és eljönnek a bulira. Mert a mostani közönségünk az eljön, de én azokat is várom, akik az elmúlt évtizedekben jártak a koncertjeinkre és most már meglett, tisztes ősz emberek, vagy családanyák, vagy nagymamák. Szóval, senki ne gondolja azt, hogy a zenét csak a tizenévesek szerethetik, ugyanúgy el lehet járni koncertekre a régi generációknak is. Nekem már most van jegyem Mark Knopfler pesti bulijára, vagy az Eric Burdon-re, aki utoljára jön át Európába. Megvan a müncheni koncertre a zsugám! Ezek a „gyalogok” fönntartják a műfajt azzal, hogy szeretik a zenekarokat, eljárnak élő koncertekre, megveszik a kiadványokat. Ők tartják életben a műfajt.
Ez így van. Meg ugye, ki tudja, meddig mehetünk még bárkit megnézni…
Hát, ez így van, és ki kell ezt használni. Lehet, hogy holnap földobom a talpamat, és akkor ennyi volt és kész. Na, de most ne azért jöjjenek, hogy: még megnézzük a Lórántot, hogyan leheli ki a lelkét! Vagy mit tudom én, mikor vált át járókeretre... Szóval nem ezért, hanem egyszerűen a zene miatt, a közösség miatt.
Időnként olyanok is megjelennek a koncerteken, akik már nagyon régen voltak. Van, akiknek nincs alkalmuk eljönni, vagy nem nagyon van arra pénzük, hogy Pestre följöjjenek minket megnézni. De, ha mondjuk, a közelükben játszunk és eljönnek, örömmel mondják, hogy: fúúú, te, találkoztam ma a Marcsival, akit nem láttam évek óta, meg a Béla is itt volt, sajnos a Jani már nem él... Tehát, ezeken a bulikon - főleg egy ilyen zenekarnál, amelyik 50 évet tudhat a háta mögött- rengeteg minden történt-történik velünk és rengeteg közös élmény van. Talán neked meséltem már, hogy Eric Burdon - az én nagy példaképem- mesélte azt, hogy ha egy koncerten csinál az ember képet oldalról, akkor látja bal oldalról a színpad, ott játszik a zenekar, jobb oldalt a közönség, ott meg kiabálnak, tapsolnak, táncolnak, jól érzik magukat. De ami nem látszik a képen, az, hogy a közönséget és a zenekart millió szál köti össze. Amikor megszólal egy szám a hangfalakból, akkor az megszólal a közönség szívében, agyában, lelkében is.
Még nem mesélted, de jó és igaz.
A közönség egy része úgy van, mint a csajok az emlékkönyvükkel, hogy ha az utolsó oldal betelik, akkor összedőlhet már a világ, őket már nem érdekli semmi. Sokan mondják, hogy: mert az volt az igazi, amikor Losó énekelt, vagy mikor Vikidál énekelt, aztán Tunyogi és akkor így sorban… És persze volt olyan mobilos, aki később már bánta, hogy azért nem járt évekig a P. Mobilra, mert Vikidál elment. Aztán rájött, hogy Tunyó nagyon jó énekes, akkor már bánta, hogy nem jött, csak közben elment három év! És ez érvényes a mai napig, Baranyi Laciért 10 évvel ezelőtt sokan nem adtak volna két forintot sem. Most meg ott tartunk, hogy nagyon kevés olyan ember, torok van, amelyikhez lehetne hasonlítani, mert olyan kurva jól énekel.
Hát, meg egyéb munkákat is ellát, amiket ő hozzá tud tenni a zenekarhoz.
Hát persze! A stúdiómunka is az övé, meg sok minden. Most is dolgozik az új anyagon. És nagyon megbízható. Eleinte tényleg nem volt ilyen jó, de hát meg kell adni a lehetőséget. Ő élt is ezzel. Teljesen mindegy, hogy Miskolcról jön valaki vagy máshonnan. Például Szabó Peti, a billentyűsünk jelent pillanatban Győrzámolyban él. És akkor mi van?! Ha fölmegyünk a színpadra, akkor mi vagyunk a P. Mobil, és teljesen mindegy, hogy ki honnan jön, mit csinált. A lényeg - és a legfontosabb dolog- maga a zene, meg az a közös dolog, ami összeköt minket. Persze, van más is, de a leglényegesebb a zene!
Na jó, nekem ez zárszónak így tökéletes lesz.
PAYA
2019. április 24. 14:24