MOLNÁR TAMÁS: “Folyamatosan kell tudni jól improvizálni”
Régóta nem titkolom, hogy szerintem korosztályom legjobb szerzőjét Molnár Tamásnak hívják. Rock, elektropop, akusztik, kamara, ‘80-as évek hangszerelése? Neki minden megy. A témákat tekintve egyszerre képes úgy foglalkozni globális dolgokkal, hogy az eredmény valóban megragadó, megindító legyen, de egyesszám első személyben is képes lemenni a mélyre. Minden év végén összeállítok magamnak egy listát a top bulikról, amelynek Tamás állandó szereplője, legyen szó az AFC, a JETLAG, újabban pedig a saját nevén futó produkciója koncertjeiről.
Amikor először kértelek fel erre az interjúra, éppen Californiába tartottál a pároddal, így az én javaslatomra inkább toltunk a beszélgetésen. Közös életetek legkalandosabb utazásaként írtatok róla az Instagramon. Miért?
Azért volt kalandos, mert alapvetően is hosszú utazást terveztünk magunknak, amely során négy államot érintettünk Amerikában. Jártunk városokban, valamint nemzeti parkokban is, összességében nagyon durva élmény volt az egész. Érzelmi szempontból pedig azért volt mérföldkő, mert itt kértem meg a menyasszonyom, Cinti kezét. Jó, hogy ilyen hosszú útra mentünk, mert ez új dimenziókat nyitott meg előttünk. A második héten például már elkezdtek hiányozni az itthoni dolgok, a harmadik hétre pedig reálisan láttunk mindent a kontinensen. Jó, tanulságos volt látni a fényes, valamint a sötét oldalt is.
Többek között azért is csodállak, mert többedjére is mertél váltani, változtatni. Kiadtad az első szólólemezed “Szív utca” címmel, amelyben szerintem minden korábbinál mélyebbre ástál önmagadban. Miért most jött el ennek az ideje? Honnan merítesz ezekhez a váltásokhoz erőt?
A korábbi lemezek a különböző korszakaim lenyomatai voltak. Megbékéltem ezekkel az időszakokkal és azzal is, hogy én nem az az előadó vagyok, aki zenekarnevek mögé bújva alkot egy életen át. Szabadnak érzem magam, mindenféle korlát, szabályrendszer, brand nélkül mutathatom meg, hogy ki vagyok. Félreértés ne essék, az AFC-ben, valamint a JETLAG-ben is az tudtam lenni, aki vagyok, de szólóban talán még leplezetlenebbül élhetem meg ezt. A koncertjeimen persze színpadra viszem korábbi zenekaraim mérföldköveit is, elvégre az is én vagyok.
Az is nagy bátorságról tanúskodik, hogy 5 évvel ezelőtt őszintén vállaltad, hogy korábban nem vetetted meg a szórakozás semmilyen formáját, sőt függővé is váltál. A tiszta élet mellett nyilván önmagad miatt döntöttél, de miért tartottad fontosnak, hogy nyilvánosan is hangot adj ennek? Ez is a gyógyulásod része volt?
Egy éve voltam tiszta, amikor úgy, olyan mértékű változásokat éreztem az életemben, hogy egyszerűen nem lehetett nem megosztani őket. Ennél sokkal kisebb dolgokat is kirakunk mindenfelé, akkor ezt miért ne? Azt hiszem, nem csak a közvetlen környezetemnek volt szembetűnő a változás, amin keresztül mentem. Ugyanannyira lett az életem része a józanság, mint azelőtt az alkohol vagy a drogok, így nem volt kérdés, hogy beszélnem kell a magam mögött hagyott útról, de főleg az tiszta életemben megtapasztalt új dimenziókról. Később ez a személyes történetemmé vált és összeforrt a nevemmel.
A témák igen széles skáláján mozognak mind a saját dalaid, mind a másoknak szerzett anyagok. Volt már, hogy teljesen máshogy értelmezték a szerzeményed, mint amiről te írtál?
Sosem volt célom, hogy mindenki ugyanazt értse, érezze az adott dalban, mint én. Mindenki maga értelmezi őket, engem nem zavar az, ha valaki teljesen mást hall ki a dalaimból.
Idén 20 éve, hogy aktív vagy ezen a pályán. Szoktál még izgulni a dalok kiadása, a megjelenések előtt?
A megjelenések előtt mindig izgatott vagyok. Amikor megjelenik egy dal, akkor érzem azt, hogy le van zárva. Most is vannak számok, amik még várakoznak, így azokon még mindig van lehetőségem változtatni. A megjelenés egy feloldozás a számomra, amikor már nem tudok tovább formálni, vége van a munkának.
Szóba hoztam már az első szólólemezed, a “Szív utca”-t, ami szerintem az egyik legerősebb idei album. Mi jut eszedbe a korong darabjairól?
MELLETTED: Ezzel a dallal ágyaztam meg az albumnak egy melankólikus ballada formájában.
NEM MEGYEK VISSZA: A függőségeinktől való megszabadulást írtam le benne. Ez volt az utolsó dal, ami elkészült a lemezre. Talán az album legerősebb pillanata.
SZÍV UTCA: Hiszek a lassú építkezésben, az egyszerű akkordokban, és az őszinte kitárulkozásban.
MONDD: Ez egy vallomás egy olyan emberhez, akivel a kapcsolatunk valós érzelmeken nyugszik.
ÍGY VAGY TÖKÉLETES: Ezt a dalt az azonos című filmhez írtam, amihez dalszövegíróként kértek fel. Nem tudtam, hogy ki lesz az előadója, így magamra hangolva raktam össze. Végül készítettünk egy akusztikus átiratot hozzá, valamint USA-ban forgattunk rá klipet is.
ELFELEJTEK SZERETNI: Egy veszekedés után írtam meg, amikor teljesen kilátástalannak láttam a kapcsolatunkat.
MINDENT ELBASZOK: Nagyjából 15 perc alatt íródott. Amikor úgy döntöttem, hogy józan életet folytatok, az előző életemből visszaköszöntek olyan kudarcok, amikkel azt hittem, már sosem kell szembenéznem. Csak azt felejtettem el, hogy 10 évig voltam ebben a másik életben. Ha leállsz, attól még a múlt nem szűnik meg azonnal, kikerülnek a csontvázak a szekrényből. Ezeket a nehézségeket foglaltam össze a dalban, elég nyíltan.
ITTAM: Ez egy 8 soros összefoglalója annak, hogy hogyan éltem 10 éven át.
Bizonyos időközönként sor kerül különböző alkotótáborokra, ahol másokkal írhatsz közösen dalokat. Mit tanultál ezeken az alkalmakon? Mivel lettél több?
Hihetetlenül feltöltenek ezek a táborok. Felidézik a közös alkotás erejét, új perspektívákat, új kapcsolatokat teremtenek. Általában úgy jövök haza, mintha egy teljesen másik ember volnék. Sokkal energikusabbnak, tettrekészebbnek érzem magam.
Saját stúdiód van. Mikor érezted, hogy szeretnél majd egyet?
Amikor összeköltöztünk Cintivel. A korábbi kapcsolataimban otthon alkottam. A Cintivel közös életünk egy másik dimenzió, otthon a családi életünket éljük, a stúdióban pedig dolgozom, dalokat szerzek. Persze így is van, hogy “hazaviszem” a dalokat. Mivel nem olyan munkát csinálok, amit reggel 8-kor elkezdtek, délután négykor pedig lerakom, hiába igyekszem, nehezen választom el a két dimenziót.
Nemrégiben aranylemezekkel ismerték el a munkáidat. Fontosak még az ilyen visszajelzések?
Nem ezekért csinálom, de több olyan elismerés is ért, ami pont egy hullámvölgyben talált meg. Ezek ilyenkor segítenek túllendülni. Az egyik ilyen elismerés például pont a karantén kellős közepén jött, ami akkor rengeteg erőt adott abban a tervezhetetlen, kilátástalan helyzetben. Éreztem, hogy mások is értékelik a munkámat és ez segített a megfelelő irányba helyezni a fókuszt.
A beszélgetésünket megelőző napon jelent meg egy közösöd, mégpedig Majkával, ami mára a YouTube első helyén landolt, hatalmasat megy. Mesélj erről a projektről!
Nagyon vártuk, hogy megjelenjen. Több, mint fél éve kezdtünk el dolgozni rajta Majkával, aki akkor még csak szerzőként kért fel, szerette volna, hogy kijavítsam a refrént. Végül kapott a dal további 2 refrént és egy bridge-t is, amivel talán még masszívabb lett az eredmény. Azonnal rá tudtam csatlakozni, mert egy olyan témát fogott meg, ami mindannyiunkat érint. Nagyon büszke vagyok Petire, hogy ilyen bátor dallal állt elő és hálás vagyok neki, hogy azon túl, hogy szerzőtársa lehettem, előadóként is felkért. A visszajelzések egyöntetűen azt mutatják, hogy kellenek az ilyen dalok.
Kiváló érzékkel választod ki a zenészeidet, a társaidat, legyen szó a korábbi formációk fellépéseiről, az akusztikról, vagy akár a szerző estjeidről. Kik tartanak veled ezen a bulin?
Szeptemberben álltam először színpadra az új zenekarommal az A38 hajón. Ők kísérnek az év végi Akváriumos bulin is, valamint Farkas Izsák, aki hegedűn mindkét felvonásban támogat majd.
Az egyik kikapcsolódásodat a horgászat jelenti. Mi fogott meg ebben az elfoglaltságban?
Gyerekkoromban sokat horgásztunk a telkünkön. A tóparton igazán közel vagyok a természethez, ismét gyereknek érzem magam. Bármilyen unalmas sportnak is tűnik távolról, közelebbről teljesen mást érzek. Részint technikai sport, ugyanúgy van egy misztériuma, mint a dalszerzésnek. Ha rutinnal, alaposan felkészülten állsz neki, akkor is megtréfálhat a víz, de kezdőként is lehet óriási szerencséd.
Amióta követem a pályádat, számomra egy örökösen tervező, mindenre felkészült embernek tűnsz. Ez így van?
Van, amikor hosszabb, van, amikor rövidebb távon, de mindig vannak terveim. Igyekszem legalább egy évet előre látni, de persze ezek gyakran flexibilis támpontok, amelyek mellett folyamatosan kell tudni jól improvizálni.
Hatos Niki
2023. március 16. 06:47