MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

LEMEZAJÁNLÓ: PINK FLOYD AT POMPEII - MCMLXXII

Minden korszakalkotó zenekar életében akadtak olyan fordulópontok, melyek kiemelkedő jelentőséggel bírtak a későbbiekre való tekintettel. A Pink Floyd esetében számos ilyen volt, kezdve attól, hogy David Gilmour 1967-ben bekerült a bandába, majd átvette a következő évben távozott Syd Barrett szerepkörét. Ezt követően a még experimentálisabb zenében utazó, vadhajtásoktól sem mentes Floyd olyan ősrajongói kedvenceket szabadított a világra, mint az Ummagumma (1969), az Atom Heart Mother (1970) és a Meddle (1971). Érdekes módon ennek a korszaknak a betetőzése egy koncertanyag formájában érkezett el 1972-ben, ami a nemzetközi áttörés küszöbéig repítette a brit négyesfogatot, valamint előkészítette a terepet a világot egy évvel később leigázó The Dark Side Of The Moon albumnak. A minden idők egyik legikonikusabb rockzenei koncertfelvételének számító Pink Floyd At Pompeii a tavasz folyamán ismét felbukkant a mozivásznon, illetve különböző formátumokban újra kiadásra került. Sajtóanyag.

A Pink Floyd At Pompeii - MCMLXXII, az 1972-es, Adrian Maben rendezte úttörő film a tavasz folyamán visszatért a mozikba. A Trafalgar Releasing és a Sony Music Vision a koncertfilmet világszerte április 24-én mutatta be a kiválasztott filmszínházakban. Az eredeti 35 mm-es felvételekből digitálisan, 4K-ban újramaszterelt, Steven Wilson által újonnan kevert, feljavított hanggal az eredeti film végleges változatát foglalja keretbe. A Pink Floyd At Pompeii - MCMLXXII című koncertlemez a Sony Music égisze alá tartozó Legacy Recordingsnál jelent meg május 2-án CD-n, digitális audióban, valamint először Dolby Atmos-ban és bakelitlemezen. A Pink Floyd At Pompeii közvetlenül a The Dark Side Of The Moon megjelenése előtt készült. A film elsőrangú módon dokumentálja a zenekar korai időszakának esszenciáját, mielőtt az Atlanti-óceán mindkét partján a toplisták uraivá váltak - ahol a mai napig ünneplik a zenéjüket. Az olaszországi Pompei ókori római amfiteátrumának kísértetiesen szép romjai között játszódik ez az egyedülálló és magával ragadó film, amely a Pink Floydot egy közönség nélküli, intim koncerten örökíti meg. Az 1971 októberében forgatott előadás volt a legelső élő koncert, amelyre a ókori romvárosban került sor, és a filmben elhangzik a megkerülhetetlen „Echoes”, „A Saucerful of Secrets” és „One of These Days” is.

Az amfiteátrum lélegzetelállító látványvilága, amelyet nappal és éjszaka is megörökítettek, még inkább felerősíti az előadás varázsát. A film emellett ritka, kulisszák mögötti felvételeket is tartalmaz arról, amikor a zenekar az Abbey Road stúdióban elkezdte a The Dark Side of the Moon munkálatait. Nick Mason szerint „A Pink Floyd: Live At Pompeii egy ritka és egyedülálló dokumentum a zenekar élő fellépéseiről a The Dark Side Of The Moon előtti időszakban”. A filmet aprólékosan, képkockáról képkockára, kézzel restaurálták az eredeti 35 mm-es negatívról - amelyet öt kétes feliratú dobozban találtak meg a Pink Floyd saját archívumában. Ez a jelentős áttörés pontosan azt a filmet hozta felszínre, amely több mint 50 évvel ezelőtt, azokban a forró napokban elevenedett meg a kamerák lencséin keresztül Pompei romjai között. Lana Topham, a Pink Floyd restaurációs igazgatója vezetésével a csapat küldetése az volt, hogy megőrizze az eredeti kép integritását és szépségét. A filmet 4K-ban, fejlett technikákkal szkennelték be, hogy a legfinomabb, legélesebb részleteket biztosítsák. A színeket felerősítették, minden egyes képkockát aprólékosan átnéztek és javítottak, minimális szemcseméret-korrekciókkal megőrizve a természetes és élénk megjelenést.

"1994 óta keresem a Pink Floyd At Pompeii című filmjének nehezen hozzáférhető filmfelvételeit, így az 1972-es eredeti 35 mm-es negatív felfedezése különleges pillanat volt. Az újonnan restaurált változat az első teljes 90 perces vágást mutatja be, amely az előadás 60 perces vágását kombinálja a nem sokkal később felvett további Abbey Road Studios dokumentumfilm-részletekkel" - mondta Lana Topham, a restaurálási folyamat vezetője.
A film emellett lenyűgöző hangminőséggel is rendelkezik, Steven Wilson új, 5.1-es és Dolby Atmos színházi, illetve otthoni házimozihoz igazított keverésével, amely fokozza a film mélységét és tisztaságát, megőrizve az eredeti 1972-es kiadás hitelességét és szellemiségét. Wilson célja az volt, hogy hű maradjon ahhoz, ahogyan a zenekar 1971-ben azokon a perzselően forró napokon szólt. Wilson hozzátette: "Amióta apám gyerekkoromban agymosást végzett rajtam azzal, hogy a The Dark Side of the Moon-t megállás nélkül játszotta, a Pink Floyd a kedvenc zenekaromnak számít. Ők az én „Beatlesem”, mélyen beleivódtak a zenei DNS-embe. A Pompeii-t először egy szemcsés kópián láttam egy helyi moziban. Hihetetlen benyomást tett rám kötetlen és experimentális rockzenéjével, amelyet négy zenész készített, akik számomra megtestesítették az intellektuális menőség fogalmát. Megtiszteltetés volt remixelni a filmzenét Lana Topham hihetetlen restaurálásához, amely úgy néz ki, mintha tegnap forgatták volna."

A Pink Floyd at Pompeii - MCMLXXII című album kísérő kiadványán az előadás először kerül bemutatásra teljes hosszúságú élő lemezként. A Steven Wilson által készített remix újonnan, CD/LP/Blu-Ray/DVD/Digital Audio/Dolby Atmos formátumban május 2-tól kapható.

Az album a következő dalokat tartalmazza:

Side A
1. Pompeii Intro
2. Echoes - Part 1
3. Careful With That Axe, Eugene

Side B
1. A Saucerful of Secrets
2. Set the Controls for the Heart of the Sun

Side C
1. One of These Days
2. Mademoiselle Nobs
2. Echoes - Part 2

Side D
1. Careful With that Axe, Eugene - Alternate take
2. A Saucerful of Secrets - Unedited


2025. július 4. 07:07

Minden jog fenntartva. 2025 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA