Legkedvesebb felszerelésem – Kállai János (Zanzibár, K3)
Folytatjuk „Legkedvesebb felszerelésem” címmel indított sorozatunkat a Music Media Magazin oldalain, melyet azért tartunk kiemelkedően fontosnak, mert ebben a sorozatban minden megkérdezett zenésztől, hangtechnikai szakembertől azt kértük, hogy azon felszereléseiket mutassák be nekünk, amelyek koroktól, márkaszerződésektől és egyéb érdekektől mentesen váltak meghatározó kedvencükké.
Fiatalon mit gondoltál a cucc építésről?
Gitár
Amikor fiatal voltam (mert, hogy már olyan öreg vagyok :D ), a 80-as évek vége felé számomra is a csehszlovák Jolana gitárok voltak leginkább elérhetőek, mint első elektromos gitárra vágyó köjök rockerként. Ezek a Fender Telecaster vicces koppintásai voltak, de szerettük őket, mert ez volt. Az ország talán két vagy három létező hangszerboltjában ezek voltak az álom gitárok, meg talán az Orpheus akusztikus gitárok. Persze ekkor már rég megvolt a bemelegítő köröm a szomszédtól kapott játszhatatlan húrmagasságú ismeretlen márkájú akusztikus gitáron (naon ocó öccá foint), ami minden esetre, ha akarta sem tudta elvenni a kedvem a gitározástól. No de a vicces az volt, hogy a gitárt (Jolana Vikomt) nekem balkezesként át kellett húrozni és egy jobbkezes Telecaster gitár elég ufón nézett ki megfordítva. Aztán erre faterral még egy lapáttal rátettünk. Kimentünk a csehekhez, mert kaptunk egy infót, hogy spéci pickup-okat lehet kapni kint. Kocsiba pattantunk, kimentünk, megvettük, itthon a garázsban meg beszereltük. A gyári szimpla 1 hangszedő helyett lett két dupla hangszedőm! Brutál kinézete lett a gitárnak, plusz olyan hangszedő kapcsolók kerültek bele, mint egy 62-es Fender Jaguar-ba - persze csak kinézetre.
Erősítő
Az első erősítőm egy Regent 150K volt (két csatornás, tuchel bemenetes). Otthonra egy lakótelepi panelba túl hangos cucc, úgyhogy tökéletes volt. A „Felkelő nap háza”, meg a Shadows „csővezeték” dalát már kissé unva, szerettem volna keményebb dalokat játszani, de ezen a motyón, a tiszta csatornán nem szólalt meg jól a rock. Sürgősen lépni kellett valamit. Faternak volt egy haverja, a „szaki”, (aki a szememben hatalmas mágus volt), aki tv–rádió szerelő volt, de felajánlotta, hogy az erősítőmbe beépít egy ki-be kapcsolóval ellátott torzítót, az 1-es csatornához. Így végül elindult otthon a rock, no meg persze az egész lakótelep tudta, hogy: „na, a kis Kállai szülei nincsenek otthon, mert már megint ordít a gitárja!” :D
A multi-effekt pedál
Elektronika 12-011 Soviet Analog Vintage Multi Effects Guitar Pedal. Asszem, ezzel mindent elmondtam a cuccról. A lényeg az volt, hogy működés közben, ha eléggé füleltél, akkor sem tudtad megmondani, hogy szól-e az effekt, és ha igen, akkor melyik. A szomszéd házban lakott egy haverom, annak a faterjával boltoltuk el a 90-es évek elején.
No, lehet kicsit előjöttek a régi emlékek, de remélem azért a kérdésre is válaszoltam.
Hány hangszerre vágytál?
A 80-as években nem volt egyáltalán ilyen opció, hogy balkezes gitár. A 90-es évek már jobb volt egy fokkal, kb. 2 fajta balos volt elérhető, vagy rendelhető - Hohner professional, Ibanez RG1570L. Ezeket – sajnos- sokáig kellett használnom, míg csak egyszer - akkor még létező Pro Line kft-n keresztül- megrendeltem az első szerelem gitáromat, egy fekete japán Jackson Steath EX LH-t. Egy év várakozás után megjött... Érdekes volt, hogy a gyártó felajánlott egy teljesen egyedi megoldást, azaz a nyaki szimpla hangszedő helyét kimarják duplára és kapok egy dupla hangszedőt bele, mivel ennyit vártam. A gitár teljesen egyedi lett, több ilyen nem készült.
A második nagy szerelem egy vörös (gitár), szintén balkezes Jackson Stealth EX professional. Ez eredetileg pót-gitár szerepet kapott volna, de annyira megszerettem, hogy ez lett a fő hangszerem. Stúdió munkák során figyeltünk fel rá, milyen jól szólnak a szólók vele. Vicces, de ez a gitár gyárilag szimpla nyaki hangszedős és ez az egyik dolog, amit imádok benne - a blues-os nyaki sound miatt.
Egy véletlen, váratlan szerelem
Érdekes módon, időm nagy részét - 2012 óta szinte napi szinten- egy nylon húros gitárral töltöm. Ez egy bolgár Kremoma Rondo Orpheus Valley R65CW-TL LH. Imádom a hangját. Nagyon inspirál. Ezen a gitáron írok dalokat, tanítok, játszom. Nem szeretek gitárokat gyűjteni, de mikor Jankov István barátom - a Kremona magyarországi képviselője- elhozta hozzám ezt a hangszert, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy egy balost ne rendeljek, pedig egyáltalán nem is terveztem ilyesmit. Azóta sem bántam ezt meg.
És mindennek a megkoronázása… Valójában én a fej nélküli gitárok nagy kedvelője vagyok - igen rég óta. :D
Mára mi valósult meg ebből, és mi az, ami egyáltalán nem úgy alakult, ahogy régen gondoltad?
Ami nem…
1995 körül, fiatalon, nagyon sokáig Joe Satriani fanatikus voltam, még volt egy trióm is, amivel kétórás Satrian repertoárunk volt. Sokat játszottunk, nagyon élveztük, de persze a Satriani sound - meg játék- az utolérhetetlen volt. Egy Satriani modelről mindig is álmodoztam. Aztán egyszer nagyon közel kerültem hozzá. 2015-ben hivatalos Daddario endorser lettem, valamint aláírtam egy endorseri szerződést az Ibanez céggel is. Szerettem volna egy – létező- balkezes Satriani modelt rendelni az Ibaneztől, hogy majd ezzel szíves örömest képviselem a céget, de sajnos 3 év várakozása sem vitt közelebb Joe bácsi gitárjához. Egy standard S szériás Ibaneznek is nagyon örültem volna, de ez sem volt sajnos. Így, mivel a felajánlott egyéb hangszerek nem hoztak tűzbe, közösen úgy döntöttünk, hogy búcsúzunk egymástól. Hozzá kell tennem a magyar és német márkaképviselet megtette a tőle telhetőt elvileg, és a mai napig baráti viszonyban maradtunk.
A balkezes headless gitárok
Sokáig szinte lehetetlennek tűnő álom volt. Nem hogy headless, de még balos is… Szinte kizárt! Egyszer, 2000 körül, egy haveromnak akkor már volt rendes Internete, felhívott, hogy talált nekem egyet - Steinberger Spirit-, az osztrákoknál van egy nagy hangszer kereskedés Bécsben. Írtunk nekik, hogy lefoglalóznánk, de nem válaszoltak. Gondoltuk tuti annyi cuccuk van, nem is foglalkoznak ilyen válaszolgatással. Összekapartam a manit, összedobtuk a benzinpénzt, irány Ausztria. Bementünk a boltba. Tök nyugi, semmi forgalom, gondoltam, de király, lesz idő bőven ránk. Aztán jött a hidegzuhany. Kerestünk egy eladót és kértük, hogy mutassa meg a gitárt. Az meg kijelenti nincs ilyen gitárjuk… Én meg mondom, de tuti van. Lényeg, nem volt és nem lesz nem is rendelhető. Ezek után boldogan autóba ültünk és énekelve vidáman tértünk haza Magyarországra.
Szerencsére a dolgok nem úgy alakultak, ahogy elterveztem. Ennek köszönhető, hogy most egy álom hangszer tulajdonosa lehetek.
Bemutatnád, hogy most milyen gitárokat használsz élőben és/vagy stúdióban? Kezd esetleg a beszerzés időrendjében.
A headless lázam végül elérte a két Jacksonomat is. Mivel Olaszországban találtam egy kis céget, akik foglalkoznak headless gitár alkatrészek, főként tremolo bridge gyártásával (balkezes kivitelben!), így hát rászántam magam és a teljes gitár átalakítás elkezdődött. Nagyjából egy év alatt összeállt minden. Az egyik legnehezebb lépés a gitár lefejezése Hurgi Laci hangszerész barátomra várt, aki többszöri kérésemre is azt ajánlotta, szerinte inkább majd holnap csináljuk, addig át tudod még gondolni… Nagyon kényelmes, jól bekoptatott nyak, nem lehetett tudni, hogy a művelet után szeretni fogom-e. :D Végül mind két gitáromat „átalakította”. Scallopolva lett a nyak, aztán új Dimarzio hangszedők kerültek be, Svajcsik „Svajesz” Péter és Erdős Róbert hangszerész mester barátaim szintén segítettek a precíz beállításban.
Kremoma Rondo Orpheus Valley R65CW-TL LH nylon húros gitárom a mindennapokra.
Siditől és Fejes Tomitól - Hangszerarzenál Budapest- kaptam egy szép Sechter Diamond L gitárt. Ez a gitár egy D hangolású tartalék gitárom.
Van egy gyönyörű Godin A6 ultrám, ami egyszerre piezo és elektromos hangszedővel is működik. Nagyon szeretem. A Zanzibar turnék alatt nincs itthon, így csak bulin tudtam tesztelni, viszont most, hogy szezon vége van - jön a stúdió időszak-, itthon van velem és most döbbentem le, mit tud igazán, úgyhogy lesz meglepi a következő Zanzi bulikon hangzásban, az tuti!
És az álom hangszerem…
Strandberg Boden Prog 6 Left handed headless. Gyakorlatilag a teljes gitár egy innováció. Legyező bund, foszforeszkáló pozíció jelölők, a repülőgép gyártásban használt anyagokból készült hardver részek. Golyós csapágyas, új fejlesztésű tremolo rendszer, teljesen új innováció a nyak kialakítás területén, az ún. „Endur neck”, szénszálas megerősítésű ébenfa fogólap, roasted maple (juhar) nyak, üreges mocsári kőris test, Suhr hangszedők.
Milyen erősítőket hangfalakat használsz élőben?
Engl Ritchie Blackmore E 650 100w full csöves fejet. Nekem ő a nyerő, több mint 10 éve! Stúdióban és K3 bulikon csak egy darab gitárkábelt használtam, semmi effekt pedál. Anno, 2012-ben, Danev Gyuri barátom, valamint a Live Sound Music felkérésére, amikor a Győri dob gálán Carmine Appice-t (Jeff Beck, Ozzy Osborne), valamint Vinny Appice-t (Dio, Black Sabbath) kísértem, Lőrincz Karcsi (Asphalt Horsemen) és Szuna Peti (Firkin, K3) zenész barátaim társaságában, akkor is csak egy kábelt használtam a fej és a gitár között.
Nagyon szeretek így játszani. Anno készítettem is egy videót az erősítőről és a ládáról, valamint a beállításaimról is meséltem - Youtube-on fent van még: Engl Ritchie Blackmore Kállai János. 2013-ban úgy döntöttem visszavonulok, ekkor eladtam a fejet és a hozzá használt Engl 4x12 es xl pro v30 ládát is.
Aztán egy nagyon kis kompakt szettet kezdtem el használni, a német Thomas Blug által fejlesztett, 1 kg összsúlyú nano-csöves 100 wattos Amp 1-et. Ezúton is köszönet Péter Zoli barátomnak - Árkádia hangszerbolt-. Az Amp 1, a mai napig ott van velem a bulikon, tartalék erősítőként, de kisebb fellépéseken is jól használható. Brutálisan nagyot szól!
2017-ben, végül úgy hozta az élet, hogy visszatértem ismét a zenei életbe. Terecskei Rita (Ritus) felkérésére, tagja lettem a Zanzibár zenekarnak. Elég hamar indult a turné és gyorsan kellett összerakni a felszerelésemet is. Így hát ismét visszatértem a jól bevált Engl Blackmore 650-es 100 wattos fejhez. Fejes Tomi barátom - Hangszerarzenál Budapest- sietett a segítségemre, kaptam egy Blackmore fejet kölcsön a 2018-as turnéra, majd miután várható volt, hogy ebből ismét Engl szerelem lesz, Tomi megrendelt nekem egy vadi új Blackmore fejet. Mikor megérkezett és kibontottuk Sidivel, nagy meglepetés volt, amit nem is sejtettünk. A legújabb fejlesztésű Engl Ritchie Blackmore signature fejet kaptam meg, ami annyira új volt, hogy még meg sem volt reklámozva. Nagyon bejött, mint az várható volt. Külső design annyiban változott, hogy a bőr borítás sima és nem recés, ami jó, mert nem rakódik bele a piszok a vájatokba. Van zajzár, high gain módban, cső hiba jelző led, valamint egy új s.a.c. port, láb- és midikapcsolóhoz. Hál’ Istenek, a hang a régi!
Hangfal
2000-2006 között Marshall ládákat használtam. Aztán áttértem az Engl ládára, xl pro v30 4x12, ezt 2013-ig használtam.
Most 2db Greg Howe signature 2x12”-es, 300 wattos DVMark ládát használok, Neoclassic DVMark custom-made hangszórókkal. Nekem nagyon bejött.
Milyen erősítőket, hangfalakat és kiegészítőket (pl.: mikrofon) használsz stúdióban?
Eddig az Engl Ritchie Blackmore E-650 fejet és az Engl Xl pro 4x12-es ládákat használtam stúdióban. A Blackmore fej továbbra is marad, a láda az előbb emlegetett 2db Greg Howe signature 2x12”-es, 300 wattos DVMark. Mikrofon pedig: SM57.
Milyen effekteket szoktál használni?
1995-2006 között sok pedált használtam, volt, hogy két tálcányi pedalboardom volt, aztán meguntam a sok balettozást, a pedál kapcsolgatást. 2007-től 2013-ig csak gitárkábelt használtam, nem volt effekt pedálom. Miután elkezdtem tesztelni az Amp 1-et, beszereztem hozzá egy Ts-808-at, meg egy Xotic Ep clean booster-t, de ezek fixre voltak bekötve, nem kellett kapcsolgatnom – szerencsére-, csak gitárpotiztam.
Most, a Zanzibar dalok jellegéből adódóan picit változtatok az eddigi összeállításomon. A tavalyi, valamint az ez évi Zanzibar turnén csak egy TS808-at használtam, a rockosabb szólókhoz. A lágyabb dalokhoz elkezdtem használni az Xotic Ep boosteremet, egy Dunlop Ep analóg delay-t és egy Boss BD2w-t.
Van-e valami különleges cucc, amit használsz? (szimulátorok, szoftveres kiegészítők)
Egy blue box speaker emulátort használok.
Milyen húrokat szeretsz leginkább?
D'Addario NYXL 10-46, 10-56.
Mennyire tartod fontosnak az eszközöket és mennyire magát az embert a láncban?
Koncert esetén nekem fontos, hogy olyanokkal zenéljek, akikkel jól érzem magam, akkor van rá esély, hogy 80-90%-os teljesítményt nyújtsunk a színpadon. De hiába inspirál a zene, meg életed legjobb szólóját játszod, és szerinted az év legjobb bulija volt az aznapi, ha kifelé, a közönség nem azt a hangzásélményt kapja, amit te a színpadon átélsz. Sajnos a zenészeken sokszor kívülálló okok miatt, gondolok itt például a zenekar kihangosítására, nem érhető el kis hazánkban még a 70%-os minőségű megszólalás sem. Ellenben egy osztrák vidéki kis faluban, igen! Persze sokat változott a technika, bejöttek a digitális keverőpultok, de az nem elég, mert azt is olyan embereknek kell – kellene- irányítani, akik szintén beleteszik a szívüket a produkcióba. Minden tiszteletem az ilyen fény és hangtechnikusoké!
Az otthoni zenélés az teljesen más. Itt van 100%-os élmény, szinte egy pillanat alatt kizárható minden zavaró tényező és átadhatjuk magunkat a zenei örömöknek. Egy szimpla akusztikus gitár is tud szórakoztatni, elektronikus berendezések nélkül. Sokkal direktebb élmény kihangosítás nélkül, egy kis szobában jamelni, akusztikusan, a barátokkal, barátoknak. Ennek egyből varázsa van. Egy zenész a katarzisért él - én legalábbis. Egy évben egyszer, ha megtörténik ilyen, akkor már boldogok lehetünk. Egy leírhatatlan földöntúli élmény ez, amikor minden tökéletes. Koncerteken ezt ritkán lehet igazán megélni, de ha megtörténik, az eszméletlen érzés, mindenedet odaadnád, hogy még egyszer átéld. Ilyenkor az ember számít és nem az eszközök.
Köszönöm a kérdéseket! Üdv: Kállai Jancsi
Facebook: Janos.KallaiK3
2018. október 17. 15:32