Kutzora Edina: „Tele bizonytalansággal nem lehet kiállni egy saját anyaggal”
Kutzora Edina a kétezres évek underground zenei színterének meghatározó énekesnője, olyan sikeres formációkból ismerhetjük a nevét, mint Yonderboi, Zagar, emellett számos zenekarban közreműködött énekesként. Jelenleg az Erik Sumo énekesnője. Edina nemrég szóló pályára lépett, és QTZORA néven megjelentette debütáló kislemezét, a háromszámos Missing Supportot. Az EP egy olyan koncept-album, melynek mindegyik dala egy-egy traumát jelenít meg, sajátos hangvételben. Az énekesnővel a múlt élményeiről és a szólópályára lépésről beszélgettünk.
A kétezres években Yonderboi énekesnőjeként bejártad Európa fesztiváljait, és a legnagyobb színpadokon énekeltél. Hogyan élted meg az akkori sikert, és most hogyan gondolsz vissza rá?
Elképesztően izgalmas és sűrű időszak volt, mind zeneileg, mind az események tekintetében, nagyon szerettem! Rengeteget utaztunk, koncerteztünk, és sok helyre úgy jutottunk el, hogy még nem játszott ott magyar zenekar azelőtt. Bár ki nem állhatom a nosztalgiát:), úgy gondolok rá, mint a jelenem egyik legfontosabb előzményére, amiért nem tudok elég hálás lenni.
A Pabadam című szám - amiben énekelsz - a mai napig rádiós és stream toplistákon fut. Hogyan emlékszel a készültére?
Érdekes, hogy a Pabadam eredetileg egy instrumentális dalnak indult. Zrubka Zsombor játszotta fel a vibrafon témát, majd amikor az ének felvételek következtek, a stúdióban egy hirtelen ötlettől vezérelve Yonder kitalálta, hogy próbáljuk ki, milyen, ha éneklem a témát a vibrafonnal. Emlékszem még vissza is kérdeztem, hogy jó, de milyen szótagokkal énekeljem, "tirarirázni" mégsem kellene. :) Azt mondta, ami jön belőlem természetesen. Hát így lett pabadam. És mivel szépen összecsengett az énekhang a vibrafon témával, mindenkinek tetszett, és ez maradt a végleges verzió.
Mit gondolsz a dal hihetetlen sikeréről?
Bár egy előadó ritkán tudja megjósolni, hogy melyik dal lesz az, ami nagyon betalál a közönségnek, de van egy nagyon könnyed, pozitív vibe-ja a Pabadamnak, ami szinte mindenkiben kellemes érzéseket kelt, emellett talán ez volt a legfülbemászóbb dal a Shallow and Profound lemezen, amit neves külföldi DJ-k is játszottak.
Nekem előadóként is remek érzés, hogy sokan a mai napig szívesen hallgatják.
Hasonlóan nagyot ment a Wings of Love, ami Zagar száma, és az underground dívákkal (Sena, Judie Jay, Péterfy Bori, Hodosi Enikő, Németh Juci és Edina) énekelted fel. Izgalmas lehetett ennyi kiváló énekesnővel együtt dolgozni...
Imádtam azt az időszakot is, nagyon szuper volt a lányokkal és a Zagarral együtt dolgozni, a turnékról nem beszélve. Mi akkor már többnyire ismertük egymást a lányokkal, de szerintem mondhatom a többiek nevében is, hogy mindannyian rendkívül élveztük ezt a közös munkát. Rengeteg élmény kapcsolódik ahhoz a dalhoz, és koncertekhez is. Most nyilván egyet sem tudnék felidézni:) de ha a lányokkal összeülnénk, valószínűleg feltörtének az emlékek és könnyesre röhögnénk magunkat ismét.
Érdekes viszont, hogy ennél a dalnál már a demo verziót hallgatva azt gondoltam, hogy ezt biztosan nagyon fogják szeretni, egyértelműen érezhető volt a himnikus hangulat.
Harcsa Veronikát váltva 2019-ben az Erik Sumo énekesnője lettél, Kiss Erzsi mellett. Hogyan kerültél képbe Tövisházi Ambrusnál, és milyen vele a közös munka?
Ambrussal már nagyon régi az ismeretség, amikor még Yonderboinál énekeltem, ők az Amorf Ördögökkel szintén az UCMG kiadónál voltak. Idővel az élet úgy hozta, hogy szinte mindegyik zenekarában megfordultam. Vokáloztam egy ideig az Amorf Ördögökben, majd a Péterfy Bori Love Banddel is turnéztam pár évig.
Amikor Veronika kiszállt az Erik Sumoból, Ambrus elmondása szerint egyértelmű volt, hogy engem fog felkérni, nem is volt más tippje. Nagyon örültem a felkérésnek. A kortársaim között ő az, aki szinte mindegyik projektjénél gondolt rám, és ez nagyon jó érzés.
Mivel már többször dolgoztunk együtt, az Erik Sumoban is flottul megy a közös munka, szuper hangulatban telnek a stúdiózások Erzsivel is. Úgy érzem a színpadon is megvan a kémia. Felszabadító velük dolgozni, mert semmi nem a megszokott módon történik, teljes az agymenés, és ez nagyon le tudja lazítani az embert. Bár korábban inkább elektronikus zenei környezetben énekeltem, mégis kifejezetten jól és otthonosan érzem magam a zenekarban, de talán ez a koncerteken érezhető is.
Az utóbbi időszakban az Antal Gábor Trióval is felléptél, kikacsintva a jazz világába. Mi több, a zenekarral kiegészülve létrejött a Qtzora Enfusion. Lesz folytatás a trióval?
Valóban a jazz is egy fontos szelete a zenei pályámnak, hisz azzal indultam, jazz-éneket tanultam és sokáig abban a műfajban gondolkodtam. Gáborékkal is nagyon szerettem dolgozni, vegyesen játszottuk a trió dalait és az én sajátjaimat. És mivel volt pár felkérésünk, egy idő után úgy gondoltam, hogy nem veszem el tőlük a fél műsoridőt, válasszuk szét a két projektet névlegesen, ami egy "side-projekt" lett volna. De mivel iszonyúan elfoglaltak a fiúk, és közben nekem is elkezdődtek a mentálhigiénés tanulmányaim, be kellett látnom, hogy a közeljövőben két külön projektet nem fogok tudni menedzselni úgy, hogy mindenki elégedett legyen. Ezért úgy döntöttem, hogy egyelőre a QTZORA projektre koncentrálok, ami a fő projekt.
A QTZORA színpadra állása után elképzelhető, hogy lesz egy kisebb, akusztik verziója is a zenekarnak, ahova beemelhetőek az Enfusion dalok, így egy kezelhetőbb formában, de kicsit teret kaphatnának az akusztikus, jazzesebb hangulatok is, ami egy jazz fesztiválon is megállja a helyét.
Miért kellett ilyen sokáig várni, hogy egy saját kislemezed napvilágot lásson?
Nehéz erre röviden válaszolni, de számítottam erre a kérdésre. :)
A semmiből indulni egy bizonyos szempontból könnyebb, a tét nélküliség miatt. De amikor már van egy viszonyítási pont, hogy milyen produkciókban vettél részt addig, a vélt külső vagy belső elvárások megjelennek a fejedben, amik blokkolni is képesek. Viszont a kezeimet tördelve, tele bizonytalansággal nem lehet kiállni egy saját anyaggal, mert ha én nem hiszem el, amit mondani akarok, akkor senki nem fog hinni nekem. Ezért egy kicsit ki kellett gyúrnom magam ahhoz, hogy a megfelelő skilleket megtanuljam, és magabiztosabban mozogjak a dalszerzésben. Ebben a mai napig rengeteget segít Csányi Rita, a The Anahit énekes-dalszerző frontembere, sokat köszönhetek neki, mert az elejétől kezdve nagyon mellém állt. A tanulásnak persze sosincs vége.
Sokan, sok helyen elmondták már, nem lehet úgy dalt írni, hogy közben azon gondolkodsz, hogy kinek fog tetszeni, és megugrod-e azt a szintet, amit szerinted mások várnak tőled, vagy te vársz magadtól. Mégis mindenki végigvergődi magát ezeken a gondolatokon. Jó hülye mechanizmus:), de szerencsére ez is meghaladható.
De valójában az a fontos, hogy végre itt van, én most ennek örülök nagyon.
Az EP három dala egy-egy traumát jelenít meg. Ezek a témák átélt dolgok?
Dolgozom a saját megéléseimmel is, de többször emelek be témát kívülről, a környezetem érzései, vagy akár számomra ismeretlen emberek történetei is inspirálnak. Nagyon tudok empatizálni, ezért viszonylag könnyen bele tudom magam képzelni mások helyzetébe is. Sokszor megállít egy-egy történet, amit látok, hallok, tapasztalok, és akarva akaratlanul előjönnek bennem, amikor azon gondolkodom, hogy miről írjak dalt.
Persze sokféle hangulattal, témával dolgozom, de ez a három dal nagyon összecsengett a hangulatát tekintve, ezért is kerültek egy EP-re.
Nem bíztad a véletlenre, és menő producerekkel dolgoztál együtt az EP-n. Egyértelmű volt, hogy egykori alkotótársakat hívj segítségül?
Aeron Aether azaz Kovács Gábor viszonylag új ismeretség, vele nem olyan régóta dolgozunk együtt, őt egy közös ismerősünk ajánlotta. Nagyszerű producer, aki főként külföldi zenei piacon boldogul producerként és mastering hangmérnökként. Lázár Tibi (Occam) és DJ Bootsie valóban régi "harcostársak", ezért kézenfekvő volt, hogy őket kérem meg, illetve a dalok hangulata is meghatározta, hogy rájuk gondoltam, biztos voltam benne, hogy érezni fogják, hogy mit szeretnék mondani. Mindhárman olyan producerek, akikkel nem lehet nagyon mellényúlni, respektálom a munkájukat, ezért nagyon örültem, hogy mindhárman vállalták a közös munkát.
Elképzelhetőnek tartod, hogy legyen még valaha zenei kooperációd Yonderboi-jal, akár a saját dalaid kapcsán?
Természetesen nyitott lennék rá, ahogy anno is a közös munkára. Nekem mindig nagyon otthonos volt az a hangulat, amit ő képvisel.
Mik az elképzelések a QTZORA kapcsán? Lesznek még dalok? Várhatók koncertek? Vagy ez "csak" egy side project?
Ez a fő projekt az Erik Sumo mellett. Folyamatosan dolgozom, ahogy időm engedi, továbbra is készülnek dalok, és koncertezést is tervezek természetesen. Egyelőre az alkotáson van a fókusz, de amint összegyűlik egy koncertnyi anyag, színpadra áll a QTZORA projekt.
Pretz Niki
2023. április 8. 05:15