Beszámoló a XXVI. Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábor első napjáról, 2019. július 22. Hétfő
Ismét teltházzal nyitott a Gitármánia Tábor Szolnokon, a Tiszaliget Turisztikai és Szabadidő központban, ismét háromszázötven ifjú és kissé idősebb zenekedvelő és azt művelni kívánó, lelkes érdeklődő gyűlt össze, hogy egy hétre összezárjuk magunkat egymással, s ne legyen fontosabb számunkra, mint a muzsika és annak szeretete.
Már a kora reggeli órákban szállingózni kezdtek a táborozók, ki autóval, ki gyalogszerrel, régi ismerősök üdvözölték egymást, mintha csak tegnap engedték volna el a tavalyi beszélgetés fonalát, majd délután kettő órakor kezdetét vette a hivatalos megnyitó és tábori eligazítás. Andrásik Remo főszervező, táborvezető, egyre nagyobb rutinnal és nyugalommal, de bizonyos szabályok tekintetében kőkemény határozottsággal vázolta a ránk váró egy hét kereteit, különös tekintettel arra, hogy idén is, mint általában, a táborozók mintegy fele először van itt.
Délután fél háromkor, a Tábor első hivatalos programsávjában Hermann János hangtechnikai alapozókurzusát élvezhettük a központi rendezvénysátorban, miközben Várallyay Benedek az 1-es előadóban rock- és elektronikus zenei hangszerelés workshopot tartott. Ezt követően Czimerman Csaba az akusztikus dob alternatív hangképzési lehetőségeit villantotta fel az érdeklődőknek, Little G. Weevil pedig teltház előtt mesélt a gitárról, a gitárral – bluesra hangolódva.
Délután fél ötkor összeírták a tábori zenekarokat, akik majd a hét folyamán, három helyszínen, a központi rendezvénysátorban, az 1-es előadóban és a Fa 10-ben kapnak feladatokat és eligazítást a zenekari gyakorlatok keretében, a korábbi évekhez képest háromszoros létszámú hangszeres tanár vezetésével. Ezt követően Petruska András, miután bemutatta új hangszerét, a Yamaha Transacoustic sorozatból, megdöbbentő mélységben és alapossággal mesélt a gitáros lét és saját pályafutása szépségeiről, félelmeiről és nehézségeiről egyaránt. Mindeközben Martonosi György tanár úr és az ifjúság képviseletében ifjabb Togyeriska Imre gondolatébresztő dobórán fogadta az érdeklődőket„ a fejlesztő és a fejlődő” címszóval, majd még egy egész órán keresztül fogadták a kérdéseket.
Bakonyi Bálint és Obermajer Dániel elektronikus zenei alapozóját követően elfogyasztottuk első vacsoránkat, majd Magyarország legnagyobb rockzenei flashmob-jának szervezői tartottak vetítéssel egybekötött toborzót a központi rendezvénysátorban, a tavalyi SzegedRocks után idén KecskemétRocks –ra invitálva a táborozókat.
Little G. Weevil az amerikai Dél blues-muzsikájából adott parádés ízelítőt esti hangversenyén, saját dalai simán beleillettek a nagy elődök évtizedes klasszikus darabjai közé. Előadása magával ragadott, csöves gitár-erősítőre kötött akusztikus gitárjátékához és az 1920-as évek „shouter”-eit idéző énekéhez lábdobbal adott kíséretet. Utána következett a Fangler’s, kifinomult popzenéjükben a karizmatikus frontember teljesítményét míves hangszeres betétek színesítették – külön öröm, hogy az öttagú zenekarból hárman itt, a Táborban ismerték meg egymást annak idején.
A késő esti „most mutasd meg és barátkozás” a tábori büfében felállított kis színpadnál bizony, azonnal jam session-be torkollott, s így ment ez, bele az éjszakába.
Szolnok-Tiszaliget, XXVI. Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábor, itt vagyunk, s most egy hétig itt leszünk, szeretetben, békességben, s reméljük, mindegyikünk hatalmas élményekkel telítődve vesz majd ideiglenes búcsút egymástól, ha véget ér ez az egy hét Zenészmennyország!
Tisztelettel:
Illés Norbert
2019. július 24. 08:06