MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

Focusrite Clarett+ 8Pre teszt

Aki a kétezres évek elején valamilyen formában foglalkozott otthoni stúdiózással, akkor az igen hamar belefutott a Focusrite, Saffire nevű audió interface családjába, amelyek akkoriban igen jó dealnek számítottak, mert jó volt a hangjuk, használható volt a mikrofon előerősítőjük, nem kellett hozzájuk mindenféle egzotikus pci host kártya, még egzotikusabb átkötő kábelekkel és a driverei is stabilnak voltak mondhatóak. 

Emlékszem egy a rövidebbik élén álló kivitelre, később az 1U méretű, ezüst színű, 8 mikrofon bemenetes változatra, ami szépen illeszkedett az akkor még éppen futó Focusrite Platinum jelzésű eszközpalettába. Aztán a Saffire-ok átkerültek a fekete alapon kékkel szitázott házba, lett belőlük két csatornás, dsp effektekkel ferturbózott, majd konvolúciós alapon előerősítőt modellező változat, lényegileg változatlan alapokon. Aztán a gyártó a highend interfacek irányába fordult, aminek az eredménye a REDNET széria lett, meg jónéhány szakmai elismerés az ethernet alapon működő audio interface családért, el is terjedt az installációs hangrendszerektől a professzionális stúdiókig. A Saffire interface széria közben átlényegült Scarletté, némileg modernizált alapokon és szépen lassan tényleg lefedett minden olyan igényt, ami megkövetelt egy stabil, belépő szintű hangkártyát, az egyszemélyes gitárzenésztől a podcasteren át a sokcsatornás otthoni stúdióig. Tetszetős kompakt design-t kapott és időről időre némi ráncfelvarrást, jelenleg a harmadik generációját tapossa, gyakorlatilag a hangkártyák Commodore 64-e, vagy Volkswagen bogara lett. A frissítések közepette mindig megkapta az aktuálisan elérhető fejlettebb alkatrészbázist, aminek felhasználói szempontból az előerősítők szolgáltatásbővítése, illetve a konvertereket kiszolgáló analóg áramköri részek specifikációjának javulása lett a hozadéka, de a típuscsalád alapjai és tervezési elvei még mindig a Scarlett fekete dobozos szériájából származtathatóak. Ennek kapcsán egyre nagyobb lett a szakadék a professzionális RED széria és a Scarlett széria között, mind hangminőség, mind ár tekintetében. A felhasználók, akik kinőtték a Scarlettek hangminőségét, de nem engedhették meg maguknak a RED nagytesót kénytelenek voltak más gyártó termékei közül választani. A Focusrite reakciójára viszonylag sokat kellett várni, de végül a Clarett interface családban öltött testet. Kapott újratervezett előerősítőket, digitális I/O-t és midi portot, már a kisebb, kevesebb csatornás változatokon is, meg Thunderbolt, később usb csatoló felületet, de ami a legfontosabb, a konverterei jóval fejlettebbek lettek és az Asahi Kasei Microsystems szállítja őket, ez utóbbi majd a későbbiekben lesz fontos. A Clarett tényleg kategóriákkal jobb minőséget képvisel, mint a Scarlettek, egyes felhasználói vélemények szerint sokszor a RED széria minőségét karcolják, de sokkal visszafogottabb áron. Igen ám, de a konvertereket szállító AKM idő közben képtelenné vált, arra, hogy a chipjeit volumenben szállítsa, így azt hiszem picit előrébb hozta a Clarettek generációváltását, szóval üdvözöljük együtt tesztünk tárgyát a Claret+ szériát, annak is az egyik legnagyobb darabját a 8Pre-t.

Külső+
Mielőtt elmerülnénk a belbecsben vessünk azért egy pillantást az amúgy igen csinos 1U rack helyet elfoglaló dobozra. A szálhúzott élénk piros előlapon, jobbról indulva a bekapcsoló gomb, majd a két független fejhallgató kimenet kapott helyet, dedikát hangerőszabályozókkal, ami már egy jó pont. Ezeket követi egy egyszerű monitor szekció, egy közvetett szabályzású monitor hangerő encoderrel és egy dimmer nyomógombal, amivel gombnyomásra tudunk váltani két lehallgatási hangerő között, majd őt egy dedikált mute-gomb követi. Gyakorlati megfontolásból én még egy mono kapcsolónak örültem volna, de ne legyünk telhetetlenek. Cserébe van nekünk szint visszajelző, hat szegmensben, ami arra pont kiváló, hogy az ember megállapítsa van-e jel, vagy nincs. Kapunk még visszajelző ledeket a MIDI bemenethez és a szinkron visszajelzéséhez, továbbá az usb kapcsolat meglétéhez. Ezeket követik a mikrofon előerősítők gain szabályozói, alattuk az AIR mód visszajelentő ledekkel, plusz az első kettő előerősítő esetén külön visszajelentő ledek vannak a nagy impedanciás hangszer bemenet üzemmód jelzéséhez. Ezeken kívül az előlapon találjuk az első kettő csatorna kombó bemeneteit, melyekbe XLR, vagy Jack csatlakozón tudunk jelet juttatni. Ez a kombó csatlakozó dolog a hátlapon is kísért, a további hat analóg bemenet is ilyen formán van megoldva ám ezeket már ugye nem képesek Hi-Z módon üzemelni. A kimenetek már Jack csatlakozót kaptak helytakarékossági okokból, mert el kellett még férjen a Word Clock csatlakozó az optikai I/O a MIDI I/O és az S/PDIF I/O, meg még az IEC táp csatlakozó és az usb csatlakozó aljzat is, bár ez utóbbi sok helyet nem foglalt lévén usb-c szabványú. Itt jegyezném meg, hogy jófej’ a gyártó, mert kétféle usb kábelt mellékelt a kártyához, egyrészt egy usb-c/usb-a és egy usb-c/usb-c megoldást. Ez utóbbinak a jellegzetesen “portszegény” M1-es MacBook prommal igencsak megörültem. A készülékház meglehetősen robosztus és elég méretes, viszonylag mélyen benyúlik a rackbe befelé, kompaktnak semmiképpen sem mondható. Összeszerelési minőségére nem lehet panasz, a gombok, kapcsolók és potméterek működtetési érzete kiváló, reméljük hosszú, munkával töltött évek múltán is megmarad ez a jó tulajdonságuk.

Működés-
A laptopomra rádugva kicsit csuklóztatott a kártya, mindenféle frimware updatekkel, hogy végül mindene működjön, elsőre hangja ugyan volt neki, de nem ment a Focusrite Control nevű kezelőszoftvere, így lemaradtam volna néhány szolgáltatásról, de ez Big Shur rendszer alatt mással is előfordult, végül meglett a megoldás, szóval minden funkció megelevenedett. Annak viszont egyáltalán nem örülök, hogy bizonyos fícsörök’ tényleg csak a Focusrite Control-ból érhetőek el, ráadásul az egyik az, hogy mely kimenetekre legyen érvényes a monitor szabályozó. Csak innen tudom bekapcsolni az előerősítők AIR módját és csak innen tudom Hi-Z üzemmódba váltani az első két bemenetet. Igaz ezt akár mobiltelefonról, vagy tabletről is megtehetem, ha egy wifin vagyok a számítógépemmel. Már lelkemben vizionáltam is, ahogy távolról a kis házi feljátszómban ülve monitort keverek magamnak, aztán beállítom a mikrofon gain-jét, mint a Rednet Control esetén... ...de nem teszem. Ugyanis, az előfokok üzemmódjait valóban tudom változtatni, de a gain az nem közvetett, azt csak az előlapi potméterekkel tudom szabályozni. A monitor esetén is hasonlóan nagy kapufa hogy, az arányokat még beállítom, de a fejhallgató kimenet hangerejét azt csak közvetlenül az előlapról tudom. Rendben értem én, hogy a stúdióban elkapatott a RED-féle távvezérlhetőség, csak kicsit úgy érzem magam, mint a kamasz fiú, akit a sokadik ígéretesen induló randevú után is állva hagytak.

Hang+
Fentebb ott hagytuk abba, hogy az AKM már nem tud konverter chipeket szállítani, így a Clarett+-okba befelé Cirrus Logic CS5381-eknek jut a megtisztelő feladat, kifelé pedig Cirrus Logic CS43198 dübörög. Az előbbi egy elég kiforrott highend darab, különálló konverter és nem kodek, ötödrendű, multibit delta-sigma arhitektúrával. Az utóbbi pedig a huszonegyedik század gyermeke, hifisták tudnak ölremenő vitákat folytatni, hogy az ESS Sabre jobb, vagy ez. Elviekben maximálisan 130dB dinamikaátfogással tudna dolgozni, amit azért analóg illesztő áramkör legyen a talpán, ami ki is szolgál. A Clarett+ esetében is 124dB-t tudtak kihozni, ami nem mellesleg igen jónak számít. Befelé 118dB átfogást tudunk, vonal szinten (teljesen letekert gain mellett) és elvileg 116dB-t nagy impedanciás módban, ezek is nagyon szép számok. A bemenetek amúgy +57dB-t képesek erősíteni, ami azokban a szituációkban, ahol ezeket az előfokokat használja az ember elég szokott lenni, ahol meg több kell ott úgyis valami külső megfejtés az életszerű. Minden bemeneten elérhető az AIR funkció, ami itt sokkal szofisztikáltabb és összetettebb hangzást produkál, mint a Scarlettekben megvalósított változata. Inkább hasonlít a nagy RED szériában lévőhöz, igazából az egész előerősítő nagyon hasonlít a RED-ekben lévőhöz, ugyanolyan transzparens és tiszta hangja van, és nagyon jól utómunkázható, az AIR itt is csak pici ízre való, csodát nem kell várni tőle, bár ha bekapcsolja az ember - és élhetek ezzel a képzavarral - látványos a hatása, különösen ha dinamikus mikrofon van rádugva. Egyrészt az előfokok NE5532 műveleti erősítőre épülnek, mint az ISA110 - mondjuk bemenő trafó nyilván ennyi pénzért nem tartozék - másrészt a bemenő impedancia tényleg levált 6.2kΩ- ról 2.2kΩ-ra, hogy közelebb hozza klasszikus REDek hangzását. Jegyzem meg, egyre erősebb a gyanúm, hogy a Clarett+ előfokok tényleg a nagy RED interface-ekből származnak. Alanyi jogon jól szól, az AIR meg olyan, hogy ha tényleg nincs otthon semmi más outboard, de valami egyediséget szeretnénk a felvételünkbe, akkor tényleg hasznos. Hangszer üzemmódba kapcsolva az első két bemenet nagyon jól működik, döbbenetesen jó felvételt csináltam kedves kollégám Brian May Special gitárjával, aminek mindenféle érdekes konstellációba lehet kapcsolgatni a pickupjait. Hazavitte a sávokat tekergette ő maga is és egyezik a véleményünk, hogy nagyon részletgazdag lett, meglepő egy beépített hangszerbemenettől. Amúgy minden egyes üzemmód váltást megnyugtató kattanás kísér a dobozból, ami relékről árulkodik, az pedig mindenképpen egyfajta igényesebb műszaki megoldásra enged következtetni. Sajnos az már kevésbé, hogy a bemeneti gain potmétert már nem lehet ilyen módon kiikratni, ha nem szeretnénk plusz erősítést egyszerűen le kell tekerni koppig. Ezt a megoldást én nem szoktam szeretni, egyrészt én elég sok vonal szintű forrást használok, másrészt külső előfokot, channelstripet. Ilyenkor mindig ott motoszkál bennem a kisördög, hogy van a láncban egy előerősítő, amit nem áll módomban kikerülni. Összességében nagyon elégedett voltam a hang minőségével a kimenetekre egyáltalán nem lehet panasz a CS43198-nak alapból szabályozható a kimenete 0.5dB-s lépésekben, a monitor szekció erre épít, amitől elsőre féltem egy picit, de alaptalanul, teljesen jól megoldja a kérdést, nem nagyok az ugrások, váltásnál nem pattan, viszont akár mind a nyolc kimenet szabályozható. Több csatornás, vagy több monitoros lehallgatásnál ez nagyon hasznos. A bemenetek nagyon összeállnak, a hangminőségük és a szolgáltatásuk kiad egy jól használható kerek egészet.

Verdikt+
Mit is mondhatnék, a Focusrite egy nagy múltú gyártó, látott már a falon pókot, pontosan tudja hogyan pozícionáljon egy termékvonalat. Ha a kezelhetőségbeli vágyálmaim beteljesülését szeretném valóra váltani, akkor leszek szíves megvásárolni a RED széria idevágó darabját, ugye. Ha beérem a Scarlett szolgáltatásival, de hangminőségben nem szeretnék kompromisszumot kötni, akkor pedig itt van nekem a Clarett+, ráadásul olyan áron, hogy ne sokat kelljen rajta gondolkodnom...

Szőke Csaba Gainlab Studios


2022. március 7. 18:09

Minden jog fenntartva. 2022 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA