FISH!: a zene számít, és a színpadi energia
Régen minden jobb volt címmel megjelent a FISH! hetedik nagylemeze, amit új felállással adott ki a punk-pop zenekar. Kovács Krisztián, az együttes énekese, dalszerzője a friss korongról, vitriolos dalszövegekről, változatlan attitűdről mesélt a Music Media Magazinnak adott interjúban.
Mire utal a lemezcím? Mi minden volt jobb régen?
Sok minden, de nem minden:) Alapvetően a zenélés, a zenekarozás korai időszakára utalt egy-két dalszöveg még a lemezezés kezdeti szakaszában, aztán azon kaptam magam, hogy ezen a szálon jöhet a többi kapcsolódó téma: a környezet állapota, a hazai közélet…ezek biztosan jobbak voltak régen. A zeneiparból pedig mára mintha inkább csak az ipar maradt volna, a siker meg kizárólag számokban mérhető. Kicsit nosztalgikusan gondolok ilyenkor a kezdetekre, és némi öniróniával keverve ez volt az eredeti gondolat a cím kapcsán, nem kevés önreflexióval a dalszövegekben és a klipekben. A cím eleve magas labda, biztos van, aki szerint régen a Fish! is jobb volt…de eleve kinek mi a “régen”. Ugyanakkor ez a lemez nem egy boomer kesergés az elmúlt időkön, inkább egyfajta megerősítés abban kifelé és a zenekar számára is, hogy az eredeti út a megfelelő út, a nézőszámoktól és a kereskedelmi sikerek mértékétől függetlenül: a zene számít és a színpadi energia, a szövegek pedig adnak egy plusz egyediséget, de az egész sztori legyen őszinte és önazonos.
Lassan negyed évszázados a zenekar, és amióta ismerem a csapatot, a lázadó és a vitriolos hangnem jellemzi a szövegeket és az attitűdöt. Kizárólag ez jön belőled vagy vannak dalötletek, amik nem illenek az image-be, és emiatt elveted őket?
Inkább motivációs jellegűeknek gondolom a szövegek többségét, amik az egyén szabadságát és a függetlenséget éltetik. Ezekben nyilván tetten érhető némi ellenszegülés a társadalmi berendezkedés és az idejétmúlt “normák” irányába, de van pár új dal, ahol egészen konkrét kinyilatkoztatások hangzanak el, az utalásokon túlmutatva. A politika is minden eddiginél jobban megoszt és rád mászik, nyilván a reakciók és a vélemények is sarkosabbak… Ez egyébként egyre inkább hallható akár a mainstream popban is, ami azt jelzi, hogy lassan tényleg mindenkinek elege van az árokásásból, illetve van téma a szerelmes dalokon meg a bulikázáson túl. Nem imidzs, de romantikus dalokra a Fish! életműben nem nagyon van példa, engem sem érdekelnek az ilyen szövegek. Persze akadnak az új lemezen is nyári feelgood dalok és a keserédes/fanyar humor, hiszen a lényeg mégis csak az, hogy a zene kikapcsoljon, szórakoztasson.
Van a lázadásnak korlátja, például egy élethelyzet, életkor vagy bármi más?
Ha valaki önazonos, hiteles és valóban létező dolgokról énekel, akkor nem hiszem, hogy van bármiféle korlát. A függetlenségre és önállóságra törekvés sokak számára eleve egyfajta lázadó attitűd lehet, de nem kell ezt túlmisztifikálni szerintem. Nyilván mást jelent huszon- és negyvenéves korban, de egy bizonyos kor felett jó esetben az ember tisztába kerül magával és nem az egész világgal áll haragban, csak bizonyos részeivel:) Ugyanakkor az egyenesség és az őszinteség alapvetően sosem lehet ciki, szarkazmusba csomagolva pláne nem.
Vannak pályatársak, akiknél látszik a lendületvesztés és a múzsa elvesztése. Mit tudsz tenni annak érdekében, hogy nálad ezek ne történjenek meg?
Semmit:) A lemez kezdő dalának címével élve “ahogy jön, úgy jön”. Zene és szöveg tekintetében sincs tudatosság és számítás, ez általában is érvényes a Fish! dalokra, de a “Régen minden jobb volt” album esetében hatványozottan. Ha eszembe jut gitáron egy téma, felveszem, ha másnap is tetszik, már megy is a lemezes dalok közé:) A szöveggel ugyanez történik, arról írok, ami eszembe jut vagy foglalkoztat, nincsenek megfejtések és kötelező vagy reménybeli slágertémàk, amikről írni kell.
A szövegeidben gyakran a zeneipart ekézed. Volt, hogy valaki magára ismert és szóvá tette?
Személyeskedés itt nincs, ennyire direktben talán nem állok bele senkibe, inkább a mindenkori aktuális trendek vagy jelenségek válhatnak célponttá. Koncerteken, konferálások alkalmával előfordul pár konkrétabb roast, ebből egyszer-egyszer akadt némi szájhúzás, de semmi maradandó, nem is szánom sértésnek. A klipek alatti kommentekben sokszor megfejtik a kedves hallgatók, hogy miről-kiről szólhatnak bizonyos szövegrészletek, sokszor számomra is meglepően:) Ne felejtsük el itt sem az öniróniát, sok esetben saját magunkon csattan a verbális ostor.
Bő fél év alatt elment a csapat fele, azaz a gitáros és a dobos. Mi történt?
Ennyi idő után van, akinél teljesen megváltoznak a prioritások, magánélet, idő, energia, ez pedig nem egyezik a többiek igényével. Onnantól nem ugyanaz a hozzáállás, az addig megszokott történések nyűggé válnak, az erre vonatkozó kérésekből nyomasztások lesznek és eltávolodás egymástól, illetve a közösségtől. Az elégtelen kommunikáció sajnos ezt hozza magával. Nem mindenkinek megy, de el kell fogadni, hogy változnak a dolgok és az emberek.
Kik jöttek a helyükre?
Gitáron Szapek Gergő, aki a Mirror zenekart vezetgeti egyébként és két éve a közös klubturnénkon azonnal barátok lettünk. Nem is volt kérdés, hogy ő lesz az emberünk: a gitáros cserénél két nap alatt felkészült a dalokból és most már nyolc hónapja velünk van, nagyon sokat köszönhetünk neki. Az új srác Hornyàk Kristóf a dobok mögött, ő az underground hardcore/punk/metal jolly jokere:) A Satelles mellett számtalan zenekarban megfordult és elsőre mindenki rá gondolt, amikor felmerült a váltás. Durvább zenéken edződött, de nagyon sokoldalú csávó, aki magabiztosan hozza a dolgainkat és érti is, miről van szó.
Mennyiben lett velük más a csapat?
Van egy “régen minden jobb volt” érzés, ami feltétlenül pozitív. Ahogy Gergő mondta: hétvégén beszállunk a buszba, felszántjuk a színpadot, bontunk egy sört és mindeközben jól érezzük magunkat a közönséggel. Így kezdtük anno és ez lenne a lényeg most is. Ez ennyire egyszerűnek tűnik, de Zsoltival vissza kellett találnunk ide az elmúlt egy-két év kavarásai után. Kristóf is hasonló pali, nem akar szerepelni meg saját showműsort, dobolni akar és embereknek játszani. Mindenkinek megvan a saját élete, és emellett feszülés mentesen zenélni akarunk, a saját helyi értékünkön. Van rendes kommunikáció, tisztelet és rengeteg közös metszet, ami izgalmas, hiszen közös múltunk még nincs. Energiában meg nincs hiány a srácok részéről, sőt, ez az első bulikon lejött:)
Mi várható még idén a zenekartól?
Tervezünk egy klasszik maxi single megjelenést a kilencvenes évek jellegében, slágerdal + remixek, mint régen ugye. Klipek természetesen jönnek még a lemezhez, illetve könnyen lehet, hogy év vége felé még új dalokat is rögzítünk. Koncerteken találkozunk!
Pretz Niki
.jpg)
2023. szeptember 26. 08:13