Felszegi Dalma első saját dala kompromisszum nélkül született – itt a „Give Me Something”
Saját próbahely, otthoni demó, szegedi stúdió – Felszegi Dalma első saját dalának minden pillanata hiteles alkotói munkából áll össze. A „Give Me Something” produkciós hátterében egy precízen felépített folyamat áll, amelyben a hangszereléstől az énekdallamig minden döntés a zenei arányérzékre épült.
Hogy dőlt el, hogy kik lesznek a dal közreműködői, hogy zajlott a munka?
Erdei Koppány dobost és Megyaszay István ‘Megya’ basszusgitárost már eleve két dalra kértem fel, az első már tavaly megjelent még egy másik projekt keretein belül. Nagyon kedvelem mindkettejük játékát és emberileg is egy hullámhosszon vagyunk. Énekes tekintetében több név szóba került, a hangmérnök, Velcsev D. Kosta dobta be Kálnay Martin nevét, akit előtte nem ismertem. Nagyon örülök, hogy ő lett a dal énekese és szövegírója, mert egy tehetséges, megbízható, maximalista srácot ismertem meg benne.
Ő a demo éneket otthon vette fel, majd Kostaval a Miracle Sound Stúdióban, Szegeden. Előtte egyeztettük a művészi szempontokat, nem éreztem, hogy ott kellene lennem kontrollálni, mindkettejükben maximálisan megbízok.
Koppánnyal a saját próbahelyén rögzítettük a dobot, megírtam a szólamot, de mindig hagyok játékteret, szeretem, ha mindenki belecsempészi magát, izgalmas merre alakul ilyenkor a dal.
Megyával a saját helyemen rögzítettük a dalt, szintén kész szólammal vártam, viszont közben is jöttek ötletek, valahova pl. vettünk fel felső oktávot is fretless-es hangszínen, illetve a basszus solo más helyre került, ami egyébként first take. Tanulságos session volt.
A pszichedelikus bridge-t pedig Szalóky Balázs trombitajátéka díszíti, az is nálam lett rögzítve.
Nagyon tetszett a résztvevők alázata, jó volt látni, hogy inspirálja őket a dal.
Mi volt az a pont, ahol eldőlt: ez tényleg saját név alatt fog megjelenni?
Ez a dal egy ideje a fiókban hevert, eredetileg egy másik projektem keretein belül szerettem volna megjelentetni videóklippel, ami financiális okokból nem jött létre. Azonban nem mondtunk le róla, kerestük a lehetőséget hogy megoldódjon. Sajnos ez nem történt meg, közben rengeteg új zenei hatás ért, elkezdett kialakulni a saját világom, megteremtődtek a körülmények körülöttem, hogy végre elindulhasson a saját projektem olyan színvonalon, amire vágyom.
A stúdiómunka során volt olyan pillanat, amikor vissza kellett lépni egy hangzáselem vagy struktúra miatt?
Inkább az jelentett fejtörést, hogy egy ilyen sűrű hangszerelés mellé hogy fér el az ének. Mindvégig éreztem a helyét, egy kis biztatásra Martin is megtalálta magát a dalban. A keverés Kostaval való szoros együttműködésben született, aki eleinte túl sűrűnek találta, javasolta néhány szólam kihúzását, de Égető Márióval végül minden apróságnak megtalálták a helyét.
A dal építkezése nagyon fokozatos. Hogyan döntötted el, hogy mikor jöjjön be egy új sáv, vagy épp mikor maradjon el valami?
Valószínűleg ez is abból fakad, hogy nekem klasszikus zenei végzettségem van, a Zeneakadémián nagyon mélyen belementünk a szerkezeti építkezésbe, valamint a színházi zenélés is felettébb tanulságos ilyen szempontból. Aránylag sok sáv van a dalban, így a szerkezeti egységeknél mindig figyeltem, hogy csak minimális változtatások legyenek, kvázi variációk. A dal íve lebegett a szemem előtt.
Az énekfelvételekhez kapcsolódóan mennyire volt cél, hogy a hang érzelmileg inkább sodró legyen, mint kifejezetten technikás?
A sűrű hangszerelés miatt mindenképpen letisztult dallamvilágot szerettem volna, hogy kiegyenlítsék egymást és ne telítődjön el a hallgató a dal végére.
Másfelől a dalszöveg szépen kifejezi azt, amit szerettem volna, túl cirádás dallamvilággal a kettő együtt sok lett volna, zaklatott érzetet keltene. Kálnay Martinnak pontosan úgy sikerült ezt kiviteleznie, ahogyan elképzeltem.
A dal közreműködői:
Kálnay Martin - ének
Felszegi Dalma - billentyűk
Megyaszay István - basszusgitár
Erdei Koppány - dob
Szalóky Balázs - trombita
Fotó: Forgács Bea
2025. június 29. 15:33