Felnőtt gitár határozott egyéniséggel: Cort-G290FAT
A futár épp becsöngetett a nekem szánt tesztmodellel a kezében... de a sors úgy akarta, hogy én eközben 140 kilométerre a Hangszert a kézbe sorozat szentendrei állomásán iskolás csoportokat terelgettem a szebb zenei jövő irányába. Majd egyszer csak Tornóczky Feri és Temesi Berci rendhagyó énekórája előtt látom ám, hogy Ferike épp egy ilyen hangszert vesz elő a tokjából. Mondanom sem kell, hogy rögtön rárepültem a témára és jól megnézegettem, megtapogattam – majd Ferike jóvoltából – meg is hallgattam a gyönyörű Antikque Violin Burst színű hangszert éles körülmények között. Hazaérkezvén aztán türelmetlenül bontottam a nekem szánt dobozt, s nem kis meglepetésemre egy Bright Blue Burst gitár nézett rám a csomagolásból. Gyorsan elárulom, hogyha van két szín, amelyet egyáltalán a gyengémnek nevezhetek, akkor ez a két szín az. Nem is ragoznám tovább ezt a témát, hiszen akinek osztott némi szépérzéket a mindenható, az a saját szemével is láthatja a képeken, hogy miről beszélek. Nos, ennyit az első benyomásról.
Hosszan barátkoztunk... mármint a hangszer és én. Persze ez nem volt nehéz, mivel elég könnyen barátkozom a jóféle hangszerekkel (is). Különösképp azokkal, amelyekben van anyag rendesen, s ez a hangszer épp ilyen. Ifjabb éveimben engem is magával ragadott a végtelenségig elkarcsúsított nyak-test kombináció (az idősebb kollégák már akkor is úgy nevezték a zeneipar e nagy népszerűségnek örvendő termékeit, hogy sportgitár, s ilyenkor egy furcsa félmosoly jelent meg a szájuk sarkában), s talán voltak röpke pillanatai az életemnek, amikor még hittem is ebben a sportosságban, de ez csak köztünk legyen mondva, mert a nyilvánosság előtt majd mindent tagadni fogok. Idővel aztán egyre több signature hangszer került a kezembe, amelyek mindegyike más és egyenként – egymáshoz képest is – más volt, mint a „tesizésre” szánt egyen modellek, s ezen tapasztalásaim egyértelműen arra engedtek következtetni, hogy az a fránya egyéniségnek nevezett megfoghatatlanság mégiscsak fontosabb szerepet játszik a végeredmény tekintetében, mint a „hidd el, hogy ez erre (is) alkalmas” uniformizmus. Talán épp emiatt, mostanában többször is észrevettem magamon, ha sportgitárral bűvészkedő hősöket látok, hogy önkéntelenül is megjelenik a szám sarkában egy furcsa félmosoly. Visszatérve jelen hangszerünkhöz, mindez fel sem merülhet, hiszen a faanyagok minőségi tömege, a nyak tapintása és kialakítása már első érintésre is inkább az ellenkezőjét üzenik. S ha szavakba kéne öntenem ezt az üzenetet, talán így hangzana: „Na gyere barátom, most mutatok neked valamit, ami nagyon fog tetszeni... ha készen állsz és elég érett vagy hozzá, akár már most is a tiéd lehet, s ha még nem, akkor majd vezetlek egy picit.”
Mondom mindezt úgy, hogy a két humbucker felállás soha nem volt maradéktalanul az én világom, s a mai napig – egy kivételével – csak olyan két humbuckeres gitárjaim vannak, amelyeknek mindkét hangszedője felezhető. S ezzel együtt is annyira átsüt a hangszer egyénisége és érettsége – vagyis az egészséges karakteressége, amely rögtön levett a lábamról – hogy a „fal adja másikat”. Ám mielőtt a hangzásra részletesen kitérnénk, semmiképp nem mehetünk el a mechanikai tulajdonságok mellett. Általánosságban ezen a területen teljességgel beleköthetetlen a hangszer. Minden ott és úgy van rajta, ahogy azt egy modern gitártól – a legmagasabb szinten is – elvárhatjuk. Hibátlan gyors záras kulcskészlet, egy szuper – tulajdonképpen minden technikai elem megvalósítására alkalmas – tremoló és végtelenül kényelmesen játszható nyak. Az olyan apróságnak tűnő – de végtelenül fontos – részletek is rendben vannak, mint pl. a tremoló kar lötyögését és elfordulást, vagy elforgathatóságának szorosságát szabályzó kis külső csavar... mellyel – sok hasonszőrű társával ellentétben – ez a hangszer rendelkezik.
Mielőtt azonban továbblépnénk, lássuk a tényszerűségeket:
Konstrukció: csavarozott nyak
Menzúra: 25,5" (648 mm)
Test: mocsári kőris, égetett juhar tetővel
Nyak: madárszemes juhar
Fogólap: madárszemes juhar
Elektronika: hangerő, hangszín, 5-állású kapcsoló
Hardver szín: króm
Híd: Cort CFA-III (rozsdamentes acél babák, acél lap, acél tönk)
Kulcs: Locking, zárt
Hangszedő: Voiced Tone VTH-77 Set
Hangszedőkiosztás:
El is érkeztünk a hangzásvilág sarkalatos kérdésköréhez. A nagyon funkos, countrys, csilingelős, tiszta hangos kollégáknak van egy rossz hírem... ez a hangszer nem őket vette célba. Természetesen használható tiszta hangokkal rendelkezik, de véleményem szerint nem ebbe fogunk beleszeretni. Igazán elemében akkor van a hangszer, amikor bekapcsoljuk a narancssárga, vagy a piros csatornánkat az erősítőn, vagy odalépünk a kedvenc pedálunknak és elkezdődik az a műfaj, ami miatt a világon a legtöbben gitározni kezdtek és kezdenek mind a mai napig. Ez ugyanis egy ízig-vérig rockgitár. Nem is akármilyen... riffelhetünk, szólózhatunk kis, közepes, vagy „ordas” gain-nel, ez a hangszer toppon lesz gyakorlatilag az összes hangszedőállásban. Iszonyatosan jól kalibrált a hangszedők és tónus poti összhangja, ami manapság a legtöbb gitáron egy kalap sóhajtást sem szokott érni... de ennél a gitárnál az egyik legerősebb fegyvertény. Mint ahogy az is nagyon erős fegyvertény, hogy ezt a gitárt 189.900.- pénzért hazavihetjük. Felmerülhet bennünk elsőre, hogy soknak tűnik az összeg, de ahogy korábban már jeleztem, nem akármit kapunk a pénzünkért. Véleményem szerint aki egy ilyen hangszert kiválaszt, az nagyon-nagyon sok év elmúltával sem akarja majd eladni, mert nagy kedvenc lesz... olyan, amely a stúdiókban és a koncertszínpadokon is minden körülmények közt megállja majd a helyét.
Azt már csak nagyon halkan és a legmélyebb tisztelet hangján jegyzem meg, hogy a magazinunkban három éve bemutattunk egy egyedi tervezésű Cort Anniversion (G-HU10-AVD) névre hallgató gitárt, amelyet honfitársunk Kaposvári Gábor álmodott meg és a Forte Music Kft. jóvoltából – s azon belül is leginkább Király Vajk érdemeként – valósággá vált. S az a valóság számomra számos ponton kísértetiesen hasonlatos ehhez a mostani valósághoz, ami természetesen nemhogy levonna, inkább még hozzátesz a valóság jelen síkjához még akkor is, ha ez az egész csak a véletlenek szerencsés egybeesése.
Andrásik Remo
2019. október 16. 12:17