Elmélet, gyakorlat, tapasztalat – SHURE KSM8
Két éve vagyok a Révész Sándor – Závodi János „Piramis Évek” produkció hangmérnöke. A koromnál fogva is és a tapasztalataim alapján is szeretem használni a jól bevált eszközöket. Ugyanakkor keresem az újdonságokat és igyekszem lépést tartani a technika fejlődésével is. Amikor ezt a zenekari felállást színpadra állítottuk, itthon nem megszokot módon, Révész Sándor a rá jellemző igényességgel a következőket mondta nekem: „Spulnikám ennek nagyon jól kell szólni! Mond, hogy mivel szeretnél dolgozni és azt megkapod”. Ezért a turnéba SSL L300 keverőt, saját mikrofonokat, monitor keverőt és monitorrendszert viszünk magunkkal.
A hangszerekre a mikrofonválasztás az első színpadi próbák alkalmával elég gyorsan megtörtént. De ahogy koncertről koncertre haladtunk, a Sándor számára használt mikrofon hangjával egyre inkább nem voltam elégedett. Mivel Révész Sándor hangja annyira egyedi és karakteres, arra az elhatározásra jutottunk, hogy le kell cserélnünk a mikrofonját. Több mikron típust is tesztelünk (6 gyártó nagyrészt top kategóriás mikrofonjait), amiről jó minőségű hangfelvételt is készítettünk, és ennek alapján elég egyértelmű volt, hogy a választásunk a SHURE KSM8 – ra esett. Természetesen a tesztelés előtt a mikrofonok műszaki adatait alaposan át tanulmányoztam, de ez számomra arra volt jó, hogy 6 – ra szűkítsem a lehetséges mikrofonok számát.
Ha kézbe vesszük a SHURE KSM8 mikrofont, már azonnal feltűnik a korábbi Shure mikrofonoktól eltérő kinézete. Ez nem csak egy dizájn váltást jelent, hanem más műszaki megoldást is sejtet. A KSM8 egy dinamikus mikrofon, mégis, ha az iránykarakterisztikáját vizsgáljuk, úgy viselkedik, mint egy kondenzátor mikrofon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy könnyű vele monitorozni, mert a hátulról a monitor hangszóró felöl érkező visszaverő hangokra alig érzékeny. Bár Révész Sándor egy profi énekes és kiválóan tud a mikrofonnal dinamikázni, számomra az is érdekes volt, hogy a mikrofon milyen mértékben érzékeny az úgynevezett közeltéri hatásra, aminek jellemzője közel tartott mikrofon esetén a „mély frekvenciák túltengése és a magas hangok torzítása”. Meglepetésemre a hangszínszabályzó alulvágó szűrőjének használatával a jelenség szinte megszűnik. A három gitár, basszusgitár és dob felállású rock zenét játszó zenekarnál, ahol a színpadi hangerő sem elhanyagolható tényező, sokszor nehéz tiszta énekhangot varázsolni. A KSM8 –al ezt is könnyen meg lehet tenni. Hangszín korrekció nélkül is transzparensen szól, könnyen beilleszthető a zenei hangzásba úgy, hogy az énekes hangja érthető, és nincs indokolatlanul hangerőben a zenekar fölé tolva.
Összegezve az elmúlt pár koncert tapasztalatait úgy gondolom, hogy sokáig kerestük, jól választottunk és megtaláltuk a számunkra legmegfelelőbb mikrofont. A SHURE KSM8 mikrofon jó közérzetet és biztonságérzetet nyújt a színpadon a művésznek, nekem, és reményeim szerint a közönségnek is igazi zenei élményt a nézőtéren.
Pálfi József/Spulni
hangmérnök
Sztenderdváltás – SHURE KSM8
Az iparági szabványokat komoly mérnökök alapos és precíz munkával alkotják meg. Vagy egy berendezés olyan jól sikerült konstrukcióval rendelkezik, hogy tulajdonságai alapján kezdik sztenderdnek tekinteni. A Shure SM58 így lett a hangosító ipar referenciája úgy jó negyven évvel ezelőtt. Eddig. Ugyanis itt a trónkövetelő…
Mitől válik valami ipari sztenderdé? Rendelkeznie kell pár alap tulajdonsággal, ami nélkülözhetetlen a használat során. Az SM58 esetében megkérdőjelezhetetlen a megbízhatóság (soha nem romlik el), a kiváló monitorozhatóság (nehezen gerjed), és a nagyfokú elterjedtsége (sok helyen használják). És a hangja? Amikor megjelent, az egyik legjobb hangú vokálmikrofon volt a piacon, pont ezért is terjedt el ennyire. Ma már számos jobb hangú mikrofont találunk, mégis megőrizte helyét az SM58. Hiszen az ipari sztenderd nem azt jelenti, hogy a legjobb, hanem azt, hogy ez az origó, ez a vonatkoztatási pont, ehhez hasonlítanak minden más márkát.
Unidyne-tól a Dualdyne-ig
1939-ben mutatták be a világ első egy kapszulával felépített irányított mikrofonját a Shure Unidyne 55.-öt. Az első olyan mikrofon volt, amiben a nyolcas és a gömb karakterisztikát kardioiddá gyúrták össze egyetlen házban. (Több kapszulával már sikerült korábban is megvalósítani) Az új mikrofon irányt mutatott a többi gyártónak is a világon. Minden irányított karakterisztikájú mikrofon a Shure által 1939-ben meghatározott elvek és konstrukció alapján készül a mai napig is. Számos fejlesztési lépés után 1966-ban jelent meg a rock legenda, az SM sorozat két emblematikus darabja, az SM57 és SM58. Az 50 év alatt ugyan folyamatosan fejlődött a gyártástechnológia, a működési elv ugyanaz maradt, mint az Unidyne III-nál. Hogyan tovább?
https://www.youtube.com/watch?v=aQhd_TlI5g8
Az egyetlen membrán használatával sikeresen oldották meg a gerjedés csökkentését, a beszédérthetőség javítását, azonban számos kompromisszumot is kellett kötni: nevezetesen a közeltér hatás és az off-axis –ból érkező hangok színező hatása. A közeltér hatás, vagy proximity effekt az a jelenség, amikor irányított mikrofonhoz közelítve a hangforrást erőteljes (5-15dB) mélyhang növekedést tapasztalunk. Ha nem pont szemből érik a hanghullámok a mikrofont, vagyis off-axis-ból („hátulról”), erőteljes elváltozást észlelünk a forrás hangszínében. Mindkét problémára tökéletes megoldást nyújt az új, kétmembrános kézi mikrofon a Shure KSM8 Dualdyne!
A világ első kétmembrános kézi dinamikus mikrofonja a legjelentősebb lépés a mikrofontechnikában az első irányított mikrofon, az Unidyne 1939-es megjelenése óta! A KSM8 Dualdyne szíve a két ultravékony membrán és a fordított légáramlás. Az eredmény, hogy gyakorlatilag megszűnt a proximity hatás, kivételes a tengelyen kívüli elnyomás, és soha nem hallott minőségű énekhang hallható EQ-zás nélkül.
Proximity effekt (közeltér hatás)
Összehasonlító ábránkon egy tipikus irányított karakterisztikájú dinamikus mikrofont vetünk össze a kétmembrános KSM8 Dualdyne-el. A hangforrást közelítve a KSM8-hoz azt tapasztaljuk, hogy a frekvencia átvitel végig kiegyensúlyozott, míg a klasszikus dinamikus mikrofonnál a kapszula közelében erőteljes mélyemelést, távolabb viszont mélycsökkenést tapasztalunk, kiegyensúlyozott hangzást viszonylag kis szakaszon tapasztalunk.
Frekvencia átvitel
A széles és egyenletes frekvencia átviteli görbe biztosítja a transzparens hangzást. A görbesereg közül a piros vonal jelöli a KSM8 mikrofonét, a többi pedig számos más közismert dinamikus mikrofon átvitelét, persze név nélkül. Az egyenestől való minimális eltérés (<3dB) a KSM8 esetében már jobban hasonlít egy kondenzátor mikrofonra, mintsem egy dinamikusra.
Iránykarakterisztika
Ha a frekvencia átviteli görbéje kondenzátor mikrofonéra hasonlít a KSM8-nak, akkor az iránykarakterisztikája még inkább. Az alábbi görbesereg néhány kitüntetett frekvencián mutatja a mikrofon érzékenységét az irány függvényében. Jól látszik, hogy a 300-6500Hz-es sávban az iránykarakterisztika szinte független a frekvenciától, és döbbenetesen nagy a hátulról érkező hangok elnyomása. Nem lesz nehéz monitorozni…
Mi is az a Dualdyne?
Két membrán található a mikrofon kapszulában, egy aktív és egy passzív. A hang oldalt lép be a mikrofon kapszulába, áthalad az alsó, passzív membránon mielőtt beleütközne az első, aktív membránba (ezen van a lengőtekercs). Az alsó membrán ellenállás hálózata részlegesen blokkolja a mély frekvenciákat, ami egy természetes mélyfrekvenciás választ eredményez, lehetővé téve az ellenőrzött közeltér hatást, és nem okoz veszteséget a magasabb frekvenciák tisztaságában.
Na, ez a teljes marketing magyarázat, a pontos fizikaira nyilván még éveket fogunk várni, hiszen bolondok lennének elárulni… Addig is remek színes, szélesvásznú magyarázó ábrákban gyönyörködhetünk:
A puding próbája
Mit sem ér egy mikrofon papíron, az igazi megmérettetés a próba. Nem biztos, hogy jó elolvasni a fenti kétségkívül kiváló paramétereket mutató méréseket, leírásokat, hiszen önkéntelenül is magasra tesszük a mércét, látatlanban megnőnek az elvárásaink. De akármekkora magasságba is tettük a képzeletbeli lécet, a KSM8 megugorja!
Jó fogású, masszív darab, hozta az elődök egyik legismertebb tulajdonságát. Széles frekvencia tartományban egyenletes frekvencia átvitel, úgy viselkedik, mint egy kondenzátor mikrofon. Nem kellett eq-zni, elég volt a mélyvágást bekapcsolni a keverőn a puffogó hangok kiküszöbölésére. Valóban nincs proximity effekt, elsőre kicsit furcsa is. Viszont így messzebbről is kiválóan működik, nem változik a hangkép. Tiszta, transzparens hang. Hátulról kiváló az elnyomás, nehezen fog gerjedni, bár magasban nyilván hamarabb megindul, mint egy SM58, hiszen ennek a mikrofonnak van magasa. (Mondom, tisztára, mint egy kondi!)
Végére hagytam a legfontosabbat, ami nálam eldönti, mennyire jó egy mikrofon. Nem, mérnök létemre nem egy nehezen mérhető paraméter, hanem egy szubjektív adat, amit talán megmagyarázni is nehéz. Ez a dög. Hogy mennyire szól dögösen a mikrofon. Nem, nem a mélyhangátvitel, nem a torzítatlan átvitel nagy hangnyomáson, hanem az, hogy mennyi energia jön át, mekkora a „jelenlét”. Ez a dög. (Az én standard dögmikrofonom pont egy ősrégi amerikai gyártású Shure 565SD, nincs magasa, érzéketlen is, de olyan húzása van, hogy mellbe vág.) És a KSM8 ott van a szeren! Energiabomba…
Akkor itt van az új dinamikus mikrofon, ami mindent helyettesít? Nem. De megszületett az új standard, tessék felkötni a gatyát!
Hermann János
Okl. villamosmérnök
Szent György Szakgimnázium
hangtechnika tanára
2017. december 18. 06:29