ÉLETKÉPEK – Pfeiffer Gábor – Sonia és a Blues and Roll
Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.
Mivel foglalkozol éppen?
Ha a kérdés a zenére vonatkozik, akkor most is, ahogy már lassan tíz éve, a Sonia és a Blues and Roll zenekarban pengetem a basszusgitárt, szervezem a koncerteket. A zenekar korábban Blues and Roll névre hallgatott és a fiammal alapítottuk 2009-2010 fordulóján. Mikor Sonia az egykori Sápadtarcúakból csatlakozott hozzánk, az ő nevével egészült ki a banda neve.
Az új felállás repertoárja Sonia korábbi dalaiból és a Blues and Roll műsorából került összeállításra, így játszunk többek között Janis Joplin, Beth Hart, Shemekia Copeland, Melissa Etheridge, B.B. King, Jimi Hendrix, Eric Clapton, Stevie Ray Vaughan, Doors, Buddy Guy, Robert Cray és 4 Non Blonds szerzeményeket is.
Ezt a listát folyamatosan bővíteni szeretnénk más, meghatározó előadók dalaival.
Van pár saját dalunk is, de Sonia akcentusa miatt ezeket a magyar nyelvű nótákat egyelőre talonban tarjuk.
Egyébként meg két könyvön is dolgozom. Az egyik egy fikciós családregény, a másik pedig az Ausztriában vendégmunkásként eltöltött hat évemről fog szólni.
Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?
Nagy terveink nincsenek. Igazából csak szeretnénk jelen lenni a hazai blues életben.
Igazából mostanában kezd beindulni a zenekar. Lassan beérik az elmúlt kétéves munka gyümölcse. Egyre több helyre hívják a zenekart. Köztük sok rangos fesztiválra.
A nyári-őszi szezonra egyelőre nyolc felkérésünk van.
06. 09. Visegrock fesztivál- Visegrád
06. 10. Comedium Corso- Esztergom
08. 02. Révfülöpi bluesnapok
08. 03. Zsámbéki Bluespiknik
08. 09. Cafe Chaplin- Biatorbágy
08. 19. Fesztiválsziget- Esztergom
08. 30. Bányásznap- Dorog
09. 21. Szent Tamás- Hegyi fesztivál- Esztergom
De reméljük, a lista bővül még!
Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?
Látok jó és rossz jeleket egyaránt. A fiatalok nagy része inkább, a szerintem igénytelen zenét fogyasztja. Ugyanakkor egyre több klubban, fesztiválon tapasztalom, hogy igény van a finomabb muzsikára is.
Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?
Azt hiszem, erre a kérdésre is válaszoltam az előbbiekben.
Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?
Szerintem manapság néhány nagy zenekaron kívül senki nem él meg a zenélésből.
Az okokat mindenki tudja. Hanghordozót szinte senki nem vásárol, egy-két kedvencétől eltekintve. A fellépéseken olyan alacsony gázsik vannak, hogy abból megélni lehetetlen. Soha nem is gondoltam, hogy ebből fogok megélni. Ez csak egy költséges hobbi. Szerelem. Egyébként teljesen hétköznapi foglalkozást űzök. Karbantartó vagyok egy autóipari cégnél.
Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?
Szerintem koncertből. Jogdíjból csak az igazán ismertek részesednek jelentős mértékben.
Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?
Úgy gondolom, az én fiatal koromban, a nyolcvanas években, nagyobb dolognak számított zenésznek lenni. Nem mondom, hogy akkor könnyebb volt, de a közönség jobban elhalmozta rajongásával a zenekarokat. Igaz akkor nem volt ekkora választék.
Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Fogalmam nincs. Kell nekünk magyar világsztár?
Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?
Lesújtó. A valódi cél szerintem nem a tehetségek felkutatása. Kezdetben követtem ezeket a műsorokat, de ahogy egyre jobban a bohóckodás irányába kezdett elmozdulni az egész, letettem róla.
Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?
Rengeteg tehetséges fiatal zenész van. Soha nem volt ennyi. Közéjük sorolom a fiamat is. Aki annak ellenére, hogy autodidakta módon tanult, szerintem nagyon jó gitáros. Mi alapvetően bluest, blues-rockot játszunk. Ennek ellenére sok más műfajban otthonosan mozog. A Pink Floydtól a RHCP-ig.
Mi a véleményed a fesztiválokról?
Vegyes. Vannak nagyon jó és nagyon rossz fesztiválok. Nézőként, az egyik legjobbnak az Ördögkatlan fesztivált tartom. Pedig nem az én zenei kedvenceim a meghatározó fellépők. Viszont annyira sokszínű és felszabadult az egész, hogy nagyon megszerettem. Van benne egy kis hippi „fíling”.
Fellépőként meg van, ahol nagyon jó játszani. Baráti, családi a hangulat. Ilyen, többek között a Lábatlani bluesfesztivál. Van, ahol viszont palira akarják venni a zenekarokat.
A nagy fesztiválokra én nem járok - Sziget stb. Ezekről nem tudok véleményt mondani. Mondjuk ott a fiamék egyszer felléptek a másik bandájával, a blues színpadon nulla forintért.
Mi a véleményed a zenei klubéletről?
Van néhány lelkes klubtulajdonos, aki akár veszteség árán is csinálja. Őket nagyon becsülöm a kitartásukért. Például, Kaposvár, Angus Music Club. Sokat számít az értő, lelkes közönség is. Inkább utazunk 200 kilométert, ugyanannyi pénzért, jó közönségért, mint hogy a közelben zenéljünk, érdektelen publikumnak.
Vannak, ahol hülyének nézik az embert. Fillérekért vagy ingyen várnák el, hogy fellépj. Nem ebből fogunk meggazdagodni, de az ilyen helyeket kerüljük.
Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Úgy gondolom, a nyomtatott, az internetes sajtóban és a tv-ben, rádióban többet foglalkozhatnának a zenével. A zenei rádiók műsora szinte kivétel nélkül hallgathatatlan. Szomorú, de ők formálják a közízlést. Több figyelmet érdemelne a „könnyű” zene.
Ezért is örülök ennek a megkeresésnek. Nem a nagy sztárok fellépéseit kellene támogatni esetenként több millióval, hanem a kisebb zenekarokét, néhány tíz- vagy százezerrel.
Köszönjük a beszélgetést!
2019. május 20. 12:13