Életképek – Haagen Imre
Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.
Mivel foglalkozol éppen?
Nagy erőkkel készül zenekarom, a Haagen & the Hopefish első albuma. Emellett az RTL Klub, vártnál is sikeresebb napi sorozatának, a Drága örökösöknek az egyik főszereplője vagyok, mégpedig Horváth Attila, a polgármester, aki valójában már nem is annyira polgármester. Ezenkívül éjjel-nappal szinkronizálok, néha pedig alszom.
Mik a szakmai terveid a közeljövőre?
A fókuszban, első körben egyértelműen az Édes kislányom című dalunk népszerűsítése áll. Aztán persze jön a többi dal is, ráadásul már most elárulhatom, hogy lesz néhány nagy dobás a lemezen.
Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?
Amint már említettem, nagy erőkkel dolgozunk a lemezen és közben mindenütt koncertezünk, ahová csak meghívást kapunk. Szólótervek nem fogalmazódnak meg bennem, hiszen ezt a zenekart én alapítottam, csodálatos zenészekkel, akik egyben a barátaim is, mégpedig azzal a céllal, hogy a verseim és a dalaim végre megfelelő testet öltsenek.
Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?
Nem könnyű erre válaszolni, hiszen eleve több rétege van a hazai piacnak. Amennyire én látom, a kommersz virágzik. A rádiók nem adnak megfelelő teret a magyar előadóknak. Ma már szinte lehetetlen, hogy országos sztárrá váljon bárki, hiszen van, akit a fesztiválok közönsége ismer és van, akit a falunapok közönsége. A vezető médiumok pedig, mivel csak a nézettségre hajtanak, semmit nem kockáztatnak, az értékes műsoridőbe csak a már jól ismert arcok férnek bele, még akkor is, ha adott esetben a nézők unják azokat.
Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?
Pozitívumnak látom, hogy a közösségi oldalak nagy lendületet adhatnak szinte bárkinek, ugyanakkor ezen a felületen, fokozottan érvényesül a régi mondás, miszerint a könnyebben emészthető tartalom könnyebben is terjed.
Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?
Magyarországon rengeteg zenész, egyszerre több produkcióban is kell, hogy dolgozzon ahhoz, hogy csak zenélésből meg tudjon élni. Ezek is többnyire olyan zenészek, akik nem ragadtak le egy stílusnál, hanem szinte mindenre bevethetők. Aki nem ilyen, az vagy egy már nagynevű csapat tagja és a jogdíjai is csorognak, vagy civilben mondjuk bróker, vállalkozó, vagy éppen színész. mint én.
Mennyit keresel egy évben? (csak ha nem sért a kérdés)
Rengeteget! Csak hát ennek a töredékét sem találom meg. -:)
Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?
Ez nyilván mindenkinél más és más. Persze azt ma már mindenki látja, hogy a hagyomásnyos lemez- vagyis cd-eladást akár ki is húzhatjuk a kérdéssorból.
Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?
Nyilván régen is voltak könnyebb és nehezebb helyzetben dolgozó zenészek, zenekarok. Egyetlen egy dolog azonban óriási különbség. Akkoriban az élő zene, szinte mindenki számára elérhető szórakozási forma volt, ha máshol nem, hát egy zenés szórakozóhelyen. Manapság szinte alig van ilyen hely az éjszakában, a gépek kiszorították a zenészeket.
Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Ahhoz, hogy valaki innen a világsztár státusig eljusson, szinte semmi esély. Ha mindenképpen mondanom kell valakit, akkor az Anna and the Barbies-t mondanám.
Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?
Mérhetetlenül károsnak tartom. Az a néhány előadó, aki ma országosan ismert ezeknek a műsoroknak köszönhetően, „magától” is sikeres lenne, csak mondjuk nem egyik napról a másikra zuhant volna a csúcsra. Azt hiszem, ez valójában nekik is jobb lett volna hosszú távon. Az ő sikerüknek és a tévék hatalmas bevételeinek pedig szörnyű ára volt. Ezen műsorok piacra gyakorolt hatása, véleményem szerint felér egy szönyegbombázással.
Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?
Nincs véleményem, mert nincs rálátásom erre. Én csupán abban bízom, hogy a jövőben nem marketing termékek, hanem hiteles és önazonos produkciók születnek majd. Ha a mindenkori kormány a kultúra eme szegmensére kitalálna valami olyan pénzügyi konstrukciót, adókedvezményt TAO-t, vagy mittudoménmit, ami az élő zenét preferálná a rádiók és a DJ-k helyett, akkor hiszem, hogy nagyobb vonzereje lenne a hangszertanulásnak és nagyobb megbecsültsége a zenésznek.
Mi a véleményed a fesztiválokról?
A fesztiválok országa vagyunk, ám az ismeretlen külföldi előadók futtatása mellett, a fesztiváloknak fel kell vállalniuk a hazai előadók helyzetbe hozását is.
Mi a véleményed a zenei klubéletről?
Művészetileg izgalmas, de alulfinanszírozott terület. Csak ismételni tudom magam. Valamiféleképpen ösztönözni kell a klubtulajdonosokat, de akár az étteremtulajdonosokat is arra, hogy az élő zene mellett tegyék le a voksukat. Olyan gazdasági környezetet kell teremteni, hogy a helyszínek tulajdonosai számára megérje, hogy hús-vér muzsikusok műsorával dobja fel a helyet.
Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Törvényi szabályozásra van szükség, hogy a rádiók játszási listájában sokkal nagyobb részt kapjon a magyar „nem is olyan könnyü” zene. Akár 80:20 arányban! Természetesen a hazai javára és arányosan, tehát nem az éjszakai sávban elrejtve a magyar dalokat.
Köszönjük a beszélgetést
2019. május 14. 16:48