Egy falat Nashville Magyarországon: A DÉR Sound stúdió megalakulása
Dér Dávid, az Antares zenekar billentyűse, a hazai zenei színtér egyik sokoldalú alkotója, aki bátran ötvözi a progresszív rock, jazz, funk, soul és pop elemeit. Nemcsak zenészként, hanem producerként, hangmérnökként és oktatóként is aktív, tapasztalatait pedig a nashville-i Prime Recording stúdióban szerzett nemzetközi élményei is gazdagítják. Munkájában a kreatív kísérletezés és a technikai precizitás kéz a kézben jár, legyen szó zenekari fellépésről, stúdiós munkákról, színházi produkcióról vagy tanítványai inspirálásáról. Egy izgalmas közös projekt révén ismét szoros együttműködésbe léptünk, hiszen Dávid a nyár folyamán olyan Dolby Atmos keverőstúdiót hozott létre, amely nemzetközi színvonalon is megállja a helyét.
Mielőtt mélyebben belevágnánk a stúdió szakmai részleteibe, kérlek, mesélj egy kicsit magadról. Tulajdonképpen mi tette vonzóvá számodra a különféle zenei műfajok (hard rock, progresszív, jazz, funk, soul és pop) ötvözését az Antares munkásságában?
Ez nem is igazán az én érdemem, hanem négyünké. Boti, Fecó, Page és jómagam mind kissé eltérő zenei közegből érkeztünk. Ez az egyveleg aztán egy jó adag szerencsés kémiával nyakon öntve igazán jó és izgalmas összeállításnak bizonyult. Ugyanakkor produceri munkáim és tanulmányaim során is rá kellett jönnöm, hogy a különböző stílusok keverése egyrészt egy nagyon izgalmas végeredményt hozhat, másfelől pedig imádom az ebben rejlő szakmai kihívást. Koktélt könnyű készíteni. Csak összeöntöd a hozzávalókat, nem? Na de egy jó koktélt...! Oda már nagyobb szaktudás és tapasztalat kell.
Így van ez a műfajok fuzionálásával is. Folyamatosan új dolgokat tanulni és naprakésznek lenni elengedhetetlen tényező.
Produceri és hangmérnöki szerepkörökről is beszélünk; hogyan tudod összehangolni a kreatív zenészi munkát a stúdióban végzett technikai feladatokkal és az oktatással?
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek. Régen ez a koncertezés volt, mostanra viszont már az aktív zenélés a stúdióba szorult a produceri munkák, dalírások és hangszerelések miatt. Félreértés ne essék, imádok koncertezni. Ha bármelyiket abba kellene hagynom, abba biztosan belebetegednék. Jelenleg úgy érzem a koncertezés, a stúdiós munkák és az oktatás tökéletes balanszba került. Épp emiatt az összehangolásukkal sem kell annyira fáradozni, nem szükséges különösebben azon gondolkodni. Ez szintén egy csodálatos együttállás.
A hangmérnökség később került be az életembe, mint a zene, de mégis az ragadott magával a leginkább. Abban találtam meg igazán magamat és az érdeklődésem nagy részét.
Ezeket oktatni pedig szívügyemnek érzem. Nem ez lesz a legközkedveltebb kijelentésem, de a legtöbb erre tanító itthoni iskola tananyaga és hozzáállása outdated a nyugati trendekhez és szakmai tudásokhoz képest. Ezt már a nashville-i tanulmányok előtt is éreztem, az ottani tapasztalataim alapján viszont betonstabil horgonnyá vált ez a gondolatcsíra.
Mit adott neked szakmailag a nashville-i Prime Recording stúdióban szerzett élmény, és hogyan befolyásolta munkamódszereidet ez a környezet?
Először is nagyon hálás vagyok, hogy lehetőségem nyílt a legjobbakhoz eljutni és tanulni tőlük. Azelőtt is volt egy elképzelésem, mi számít jónak szakmailag és mi nem, ám az ott tapasztalt dolgok csak még inkább elmélyítették ezt. Főleg a hozzáállás az, ami teljesen más, mint itthon. Nyitott, barátságos légkör jellemzi az egész vibe-ot. Például volt egy mondata Dereknek, (Derek Garten, a Prime Recording stúdió mixing-recording engineerje, Taylor Swift recording producere), ami talán a legelgondolkodtatóbb volt számomra - és a legmeglepőbb, hogy ez nem egy szakmai “megfejtés”, sokkal inkább emberi. Azt mondta, a jó stúdió legjobb ismérve a finom kávé és a kényelmes kanapé. Ez úgy vélem remekül tükrözi az ottani hozzáállását a kliensekhez. Ha kellemesen érzed magad, otthonosan és barátok között, jó lesz a felvétel is. Megfelelési kényszerektől és nyomásoktól mentesen tudsz igazán hiteles, erős “taket” alkotni. Ha mégis úgy érzik befeszülsz, kihívnak cigizni, beszélgetni.
Ez az, ami a legjobban megfogott a szakmai tökéletesség és naprakészség mellett! Elhatároztam, hogy ezt a vibe-ot szeretném itthon is folytatni. Ennek szellemében hoztuk létre a Dér Sound stúdiót is Fürjes István barátommal. Szeretnénk egy falat Nashville-t becsempészni kicsiny hazánkba.
A „BIZARRE!” című színházi produkcióban teljes zenei alapokat készítettél – hogyan viszonyul ez a projekt a zenekari munkához, és mit tanultál ebből a műfajból?
A BIZARRE! musical zenei vezetője lehettem, ami megtisztelő feladat. Gábor Márkó barátommal készítettük a zenei alapok vágását, a teljes narrációkeverést és produkció sound design részét is. Emellett pár zenei alap hangszerelését is én végezhettem el, ami külön jól esett. Az - ha mondhatok ilyet - egy próbamunka volt egy nagyobb projekthez, amin már dolgozunk, de ennél többet egyelőre nem árulhatok el.
Ami bizonyos: minden zenét mi készítünk a nulláról, és egy modern, mégis történelmileg fontos témát fog érinteni. Tanulságos volt számunkra az egész folyamat, hiszen a színház teljesen más terület, mint a popzenekészítés. Más hozzáállást igényel, más ipari sztenderdeknek kell megfelelni, ugyanakkor azokat jól be lehet ágyazni a stúdió munkáinak egyéb profiljaiba is.
Hogyan foglalnád össze a stúdió profilját és technológiai irányvonalát, valamint milyen jövőbeli fejlesztéseket terveztek a Dolby Atmos zenei keverés terén?
Most, hogy elkészült a stúdió, következhet a szakmai továbbképzés. Tanulom a Dolby Atmos mixing fortélyait, hogy ebben is páratlan minőséget tudjunk szolgáltatni. Emellett a stúdió a dalíráson és hangszerelésen túl főleg az utómunkára fókuszál. Az egész szoba a tökéletes hangzásnak van alárendelve, így tervezte meg Lukas is az akusztikát a GIK Acoustics nevű brit cégnél. Az ő paneleiket használtuk, amelyek a világ legjobb akusztikai elemei. Tényleg azt csinálják a szobában, amit mondanak róluk. Náluk a rengeteg tapasztalat mellett egyedi technológiát is alkalmaznak, emiatt az adott helyiségben az elemeik tökéletesen működnek. Hibrid mixing workflow van nálunk, ami azt jelenti, hogy a szoftveres keverés mellett outboard eszközöket is használunk. A felvételi lánc, kompresszor és EQ szekció teljesen analóg. A stúdió lelke az AVID MTRX Studio interface, melyet egy RME M16-20 Pro konverterrel egészítettünk ki az analóg eszközök lefűzéséhez. A hangrendszer fő részét a 12 hangfalból álló Genelec rendszer teszi ki, melyet a Genelec UNIO system vezérel. Ezzel még tökéletesebb a lehallgatás, hiszen az akusztikán kívül eső szobakorrekciót a hangfalakba épített DSP-s kalibrációs technológia egészíti ki. Time alignment, minimális korrekciós EQ, és máris a legjobb hallgatási élményt kapjuk a "sweet spot” -ban. A “B” hangfal egy PMC Result6 páros, ami szuperül kiegészíti a fő monitorrendszert. Ami érdekes, hogy például rockzenére jobban működik, még akkor is, ha nem egy teljes spektrumú eszközről van szó.
Nem egyedül vágtál bele egy ekkora volumenű fejlesztésbe – bemutatnád az olvasóknak szakmai társadat, Fürjes Istvánt, vagyis Isti Pi-t?
Fürjes István barátommal már sok évre nyúlik vissza a barátságunk. A véletlen sodort össze minket, de nem ok nélkül. Még anno zongorázni tanítottam Pistit, de aztán az élet úgy hozta, hogy azt abba kellett hagyni. Később zenéket írtam neki. Akkor derült ki, hogy a közös munka nagyon jól megy. Ott is megvan az a bizonyos szakmai kémia, ami a jó dalok születéséért felelős. Pisti énekel, „Isti Pi” néven. Hatalmas fejlődésen megy keresztül napról napra, vacsoraesteket tart és jó hangulatú balatoni bulikat. Ezeken tapasztaltam meg, milyen jól rezeg együtt a közönségével. Igazi frontember alkat. Egy közös zeneírás után még ott maradt nálam egy picit beszélgetni. Akkor fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy milyen szuper lenne egy nemzetközi viszonylatban is helytálló stúdiót összehozni. Összedobtuk, amink van: Pisti a szuper infrastruktúráját, én pedig a már meglévő eszközeimet és szaktudásomat.
Az, hogy Dolby Atmos lehallgató rendszer is lett, egy Atmos workshopnak köszönhető, amit az Audmax Kft. rendezett. Hantó Doma barátommal látogattunk oda. Doma már régóta a mastering engineer, akivel együtt dolgozom. Eszméletlen tudás van a birtokában, a Berklee-n végzett mastering szakon. Mindemellett az egyik legjobb barátom is.
A workshop teljesen lenyűgözött. Ott találkoztam először ezzel a sokcsatornás lehallgatási formátummal. Felfedeztem benne azt a rengeteg lehetőséget és ajtót, amit a sztereó mixing nem tud kinyitni. Említettem Pistinek is, el is hívtam egy kis zenehallgatásra az Audmax Immersive bemutatótermébe. Na ott ő is lehidalt. Végül az Atmos lehallgató rendszer mellett döntöttünk - a szerelem mellett üzleti megfontolásból is. Mindez külföldön már nagyon pörög, de Magyarországon még gyerekcipőben jár. Így hát valamelyest piaci rés is ez a szolgáltatás.
Milyen speciális kihívásokat hozott a Dolby Atmos integrációja a stúdióépítés során, és hogyan oldottátok meg ezeket a kreatív zökkenőket?
Hát, azzal elvoltunk egy darabig. Sokat segített benne több barátom is, akiknek ezúton is nagyon köszönöm a kivitelezésben nyújtott fáradhatatlan közreműködést! Sosem csináltam még Dolby Atmos rendszerépítést. Egy sztereó controll roomhoz képest egy Dolby Atmos formátumra idealizált szoba sokkal komolyabb akusztikai tervezést igényel. Ez egy komplexebb kezelés, mert a mélyek torlódása mellett minden frekvencia lecsengését rendbe kellett rakni a szobában, hiszen sokkal több a hangforrás. A Dér Sound stúdió hangrendszere 7.1.4-es formátumú Genelec hangfalból áll.
Minden hangfalba 3 kábel csatlakozik, melyeket egyedileg készítettünk. Egy tápellátás, egy audió XLR és egy Ethernet. Utóbbi a Genelec GLM DSP korrekciója végett elengedhetetlen, hiszen így tud kommunikálni a 12 hangfal az UNIO vezérlővel. A rengeteg forrasztás, wagózás és krimpelés után, amikor először feléledt a rendszer, konkrétan bekönnyeztem. Azt a pillanatot talán sosem fogom elfelejteni. Olyasmi lehet, mint amikor a gyermeked először jár vagy beszél.
Rengeteget tanultam ebből a projektből. Egy kis villanyszerelés, egy kis Ethernet-hálózatépítés és a forrasztás fáradhatatlan gyakorlása. Több száz méternyi kábelt kellett behúzni, hogy ez a komplett rendszer életre keljen.
Érdemes pár szót említeni még az akusztikáról. Jóval összetettebb tervezést igényelt a sokcsatornás hangforrás miatt, de Lukas ezt hihetetlen profizmussal oldotta meg. Több és komplexebb elemre van szükség, mint egy sztereó lehallgató tér esetében. Ezeknek az installálása sem volt a legegyszerűbb feladat a nagy belmagasság miatt.
Milyen döntő tényezők vezettek a technikai eszközök kiválasztásához a Dolby Atmos környezettel felszerelt stúdióban?
A Genelec rendszer a workshopon teljesen szerelembe ejtett. Ez az ökoszisztéma, amit kínál, egyedülálló a piacon. A hangkeltéstől kezdve a vezérlésen és mérésen át mindent a Genelec tervez és gyárt. Emiatt - mivel pontosan ismerik a termékeiket a tervezéstől a programozáson át a gyártásig - egy atomstabil és pontos végeredmény jött létre. A zenei szakma Apple-je ez a cég. Lehet szeretni vagy utálni, de az biztos, hogy a rendszerintegráció és ökoszisztéma, amit kínál, egyedülálló! Az interface esetében az AVID MTRX Studio-ra esett a választás. Ennek van a piacon elérhető legjobb konvertere, valamint a DADMAN vezérlő szoftvere is kompromisszumoktól mentes. Ugyanakkor nem egyszerű. Ahhoz, hogy egyáltalán megszólaljon, kisebb programozói vizsga sem árt. Kontrollereknek egy AVID S1 és egy AVID Dock lett. Ezek is teljeskörűen programozhatóak, a DAW integrációjuk pedig a legjobb a piacon. Jól működnek együtt a Pro Tools-szal, és ami még fontosabb számomra, a Logic-kal is. Az már csak egy csipet extra, hogy még a MTRX Studio-t is vezérlik.
Szükség volt egy prémium minőségű konverterre is a fő interface mellett, hiszen az In-Out kevésnek bizonyult volna az Atmos rendszer és az outboard eszközök egyidejű használatához. Erre lett befogva az RME M1620 Pro konvertere. Sokat nem kell erről mesélni. RME, brutális!
A streaming platformok egyre nagyobb mértékben támogatják a Dolby Atmos formátumot – szerintetek milyen ösztönzőkre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar produkciók elkezdjék felfedezni ennek a megszólalási formátumnak a lehetőségeit?
Igazából szerintem a probléma azzal van, hogy még nem igazán ismerik ezt a formátumot az emberek, ha pedig hallottak már róla, akkor is téves információk állnak a birtokukban. Például gyakran feljön a kérdés: “ha nekem nincs otthon ilyen hangrendszerem, hogy élvezhetném?” Ha a streaming platform, például az Apple Music képes kijátszani neked Atmosban a mixet, a fülhallgatód is képes rá (manapság már egyre több képes, akár egy AirPods is), akkor már a metrón utazva is sokkal komplexebb zenei élmény érhető el bárki számára. Miért ne lehetne ez akkor megoldható bármely magyar előadó vagy együttes dalaival is? A sztereó mix és az Atmos-mix járhat kéz a kézben. Nem kizáró tényező egyik sem a másik javára. Arról nem is beszélve, hogy ha Atmosban is feltöltöd a zenéd, azt a platform jobban fogja tolni, többen hallgatják meg, és több jogdíj jár érte. Win-win szituáció.
Hogyan látod a magyar könnyűzenei színtér nemzetközi kapcsolódási lehetőségeit, és milyen stratégiákkal lehetne itthonról is erősebben bekapcsolódni a globális zenei vérkeringésbe?
Szerintem a magyar könnyűzene számára ma sokkal több nemzetközi lehetőség áll rendelkezésre, mint valaha. A digitális platformokon nincsenek határok: ha a produkció hangminőségben és megszólalásban versenyképes, akkor ugyanúgy bekerülhet a globális vérkeringésbe, mint bármelyik nyugati kiadvány. Ehhez persze kell egy tudatos stratégia: erős vizuális jelenlét, jó marketing, és az a fajta nyitottság, hogy ne csak itthonra, hanem eleve nemzetközi piacra tervezzünk. Én azt látom, hogy a Dolby Atmos most egy olyan kapu, ami extra figyelmet adhat: ha egy magyar előadó rögtön a legmodernebb formátumban szólal meg, könnyebben felkerülhet nagy playlistekre, vagy bekerülhet a kiemelt ajánlások közé. Innen pedig már csak a kreativitás és a kitartás számít.
Köszönjük a beszélgetést, büszkék vagyunk rátok, és sok sikert kívánunk a jövő építéséhez!
Márkus Gergő
Audmax Kft.
2025. november 2. 07:04