Dinamit: Az új korszak
Az 1979-ben alakult szupergrupp különös esete a hazai rockéletnek. Három év működés után, a sikerek ellenére feloszlottak, majd, a Vikidál Gyula miatt nehézkes újjáalakulás után is volt némi mozgás a csatasorban. Mostanra úgy tűnik, bevált emberek teljesítenek a posztjaikon és még új dalok is születőben vannak. Németh Gábor zenekarvezetővel egy miskolci koncert kapcsán tekintettük át a történteket és egy kicsit a múlt dolgait is kapirgáltuk.
Kezdjük először az újjáalakulás részleteivel! Aztán majd elrévedünk kicsit a múltban is. Tudtommal hosszú évekig vártatok arra, hogy Vikidál igent mondjon, és vele szerettetek volna beindulni.
Igen, évekig győzködtük, de nem tudtunk zöldágra vergődni Gyulával. Volt egy komoly ígéret, de aztán abból nem lett semmi… Közben már annyira előrehaladott helyzetben volt az újjáalakulás, hogy végül úgy döntöttem, megcsináljuk nélküle.
Vikidál azóta fellépett veletek egyszer is?!
Nem-nem!
Viszont a haknijai alkalmával ő szokott Dinamit dalokat énekelni.
Persze, simán! A Triásszal is szokott… Érdekes módon az eredeti zenekarban nem akar, nem tudjuk, hogy miért.
A győzködés során kiderült valami, hogy miért nem mond igent? Volt valami hivatkozás?
„Csak!” Ennyi… Érdekes volt, azt mondta, nem vállalja. Kérdeztem: De miért nem?! Mindent meg tudunk oldani, mondjad, mi a probléma! Ne haragudj, nem vállalom. – volt a válasz. Erre már nem lehet mit mondani…
2009 decemberében volt egy szombathelyi bemutatkozó buli, utána 2010 februárjában volt a PeCsa nagykoncert. Ez a két buli indokolta, hogy tovább kell mennetek vagy eleve már úgy indultatok, hogy folyamatosan működik majd a zenekar?
Nem ezektől lett függővé téve a további működés! A PeCsa-buli csak egy budapesti koncert volt. Ez csak egy jelzés volt, hogy itt vagyunk, szevasztok! Egyébként utána rögtön föl is vettük az új lemezt is.
Azóta hozzávetőleg évi hány fellépésetek van?
Nincs túl sok, mert a jelenlegi tagok több zenekarban, formációban is zenélnek, így nehéz egyeztetni dinamitos időpontot, koncertet. De azért évi 15-20 fellépésünk van, ez arra elég, hogy a zenekart ne felejtsék el, és mindig képben legyünk…
.jpg)
De gondolom a felkéréseket is megválogatjátok, hogy hol léptek föl, mit vállaltok.
Persze! A zenekar nívójához mérten válogatunk, mi nem fogunk elmenni kocsmákba, klubozni… Megvan minden tagnak a második, harmadik elfoglaltsága zeneileg, üzletileg, nem vagyunk rászorulva, hogy ebből kelljen megélnünk. Nem kell mindenáron Dinamit fellépéseket csinálnunk!
Kálmán Gyuri egy szerencsés találat volt az induláskor, viszont később Rudán Joe is csatlakozott hozzátok. Egy időben két énekes is volt, ez az állapot hogy adódott?
Gyuri el akart menni, aztán visszasírta magát a zenekarba. Egyébként ez úgy történt, hogy Gyuri közölte, hogy elmegy a Mobilmániába Zefferhez énekelni, mert ott majd ő ki fog teljesedni művészileg. Zefi minden szépet megígért neki, Gyuri meg azt hitte, ez így is lesz. Mondtam, hogy oké, menjék! Nem akartam visszatartani, mert úgy nem jó zenélni, hogy tudod a másikról, hogy nem akar ott lenni, egységnek kell lenni, mindenki ugyanúgy tolja azt a szekeret... Ahogy ezt egyeztettük, rögtön hívtam Joe-t, aki egyből igent mondott! Így hamar megvolt a megoldás, viszont három nap után Gyuri – sírósra véve a figurát- felhívott, hogy szeretne visszajönni a zenekarba. Nagy dilemma volt, mert Jocit már lekötöttem, visszamondani nem akartam, így végül két énekes lett egy időszakra. Aztán utána Jankai meg Kálmán Gyuri produkáltak egy triászos sztorit. Egyik reggel látom a Facebook-on, hogy előző este „dupla Dinamit” volt Kaposváron, valami pinceklubban Vikidállal! Láttam a fényképet is Gyulával, erre már azt mondtam, hogy így nem mehet tovább. Most akkor ki, kivel van?! Melyik is az igazi Dinamit produkció? Így végül mindkettőjüktől megváltam… Joe meg már a második éve van velünk, szóval bevált. A Mobilban én 10-11 évet játszottam vele, jól ismerjük egymást…
Hogy néz ki mostanában a koncertprogramotok? Mennyi régi, mennyi új számot játszotok?
A régi dalok kétharmad részét teszik ki a programnak, az újak meg az egyharmadát. 90-95 percet szoktunk játszani, 20-21 számot. Körülbelül 6-7 dal szerepel az „új” anyagról. A régieket ismeri a közönség nagy része, azokat fújják kívülről, így mindenképpen azoknak kell dominálniuk a programban.
Hogy néz ki a koncertmegszólalásotok? Az eredeti verziókat játsszátok vagy változtattatok?
Eredeti verziókat játszunk, még azt is megkockáztatom, hogy az új anyag folytatása a régi vonalnak, hangzásnak. Nem akartunk változtatni, a közönség azt úgy szokta meg, azt akarja hallani. A Rolling Stones sem változtat a régi dalokon…
2010-ben jött ki ez az új lemez, Rockinform mellékletként. Az magánkiadásban jelent meg?
Igen, magánkiadás és beadtuk mellékletnek az újsághoz. Ez volt a legkézenfekvőbb. Már abban az időszakban sem lehetett normális CD eladásokat produkálni, a közönségünket meg el kellett érnünk, hogy informáljuk őket, hogy vagyunk, alkotunk, tessék itt az új album! Nagyon jó elérésünk volt azzal, kevés remittenda maradt, 4-5 ezer elment az újsággal együtt az albumból, így elértük a célunkat, széles réteget találtunk el.
Ez már hat éve volt, van e tervben új lemez, illetve kellenek-e új dalok szerinted?
Egy-két új dal mindenképpen, de lemez már nem… Interneten olyan mértékben történik a zenehallgatás, letöltés, hogy fölösleges lemezben gondolkodni, mi is inkább a mai lehetőségekre építünk. Olyan helyzet van manapság, hogy még meg sincs keverve a nóta, máris le tudják tölteni a netről! Elképesztő! Csak ott érdemes nekünk is nyomulni, feltölteni. Két új dal van készülőben, még nem tudom, mikor vesszük föl őket, lehet, hogy csak januárban… Semmi nem sürget minket. Sűrű repertoárunk van, harmincvalahány dal áll rendelkezésünkre, cserélgetni, frissíteni is tudjuk a programunkat. Nagy szükség nincs új számokra. Csinált a Dinamit együttes egy új számot… És akkor mi van?! Persze, dolgozunk, alkotunk, ez a két dal arra jó lesz, hogy ezt igazoljuk és a repertoárban is legyen újdonság.
Október 27-én lesz egy miskolci bulitok az Ady Művházban, esetleg itt már hallhat a közönség új dalt?!
Lehet, talán egyet… A felvétel addig nem lesz még meg, de a dal maga elkészülhet.
Én, mint a koncert szervezője, örülnék, ha ezzel lehetne beharangozni a bulit…
Jó, egyet bevállalunk, szövegek is készültek, szóval ez a két szám házilag már kész van.
Az újjáalakulás során, 2009-ben fölmerült e Lugosi Laci neve?
Nem-nem. Laci nélkül kezdtük anno, ő csak később került be a Dinamitba. Az eredeti felállás, az öttagú volt a legjobb! Van ugyan most egy kisegítő gitárosunk, aki néha Szűcs Antal helyére be szokott ugrani, mikor Totya éppen nem ér rá. Vagy van, hogy fellép velünk plusz gitárosként, de ő nem is azokat játssza, amiket Lacika. Néha csak vele sűrítjük a hangzást… A gitárszólók vannak ilyenkor több szólamra megírva, ez Lugosival nem így volt.
Anno milyen megfontolásból bővültetek hat főre?
Az öcsém - Németh Lojzi- szorgalmazta akkoriban, hogy vegyük be Lugosit, mert jól gitározik és ezzel a hangzást is frissíthetjük. Végül ez annyira nem valósult meg vele, ezért most, az újjáalakuláskor úgy gondoltam, öten elegen vagyunk, hogy megvalósítsuk az elképzeléseinket.
Olyan szempontból – taktikailag- talán volt jelentősége a csatlakozásának anno, hogy a Beatrice táborból is nyertetek közönséget…
Háát, ezt nem vettük észre! Laci csatlakozása nem hozott ezres nagyságú rajongótábor bővülést. Egyébként is, a Ricse akkor már kifújt, Laci is úgy jött, hogy nem volt a zenekarban, szóval szabad volt, mikor hívtuk. Megjegyezném, hogy Feró is, mikor bekerült az ős-Bikinibe – anno-, szabad volt, nem volt zenekara. Ilyen értelemben nem csábítottunk el embereket sehonnan. A Bikini indulását taglalva, akkoriban Ferónak valahogy nem volt már olyan nimbusza, mint korábban, eleinte nagyon kevesen jöttek a koncertjeinkre.
Menjünk vissza 1979-be az őskorhoz, tavasz-nyár környékén alakult meg a zenekar, mi volt a koncepció? A lemezgyárnál volt már ígéret, hogy ha az alaptagok igazolnak egy énekest, akkor lesz lemez vagy először összeállt a teljes gárda, és utána kilincseltetek?
Énekes nélkül jelentkeztünk a lemezgyárnál, mondták, hogy csináljuk meg a zenekart és lehetőséget kapunk két kislemezre. A zenészek mindegyike olyan múlttal rendelkezett, hogy gyakorlatilag nem volt kérdés a támogatás, láttak bennünk fantáziát. Szupergruppról beszéltünk! A kislemezből rögtön negyven-ezres eladásaink voltak egyébként az első héten!
Az már korábban publikus lett, hogy Révész Sanyi és Charlie neve is fölmerült az énekesek között, mennyire voltak ezek komoly lehetőségek?
Próbákra nem került sor velük, de tárgyaltunk és mindketten szívesen jöttek volna. Mindenkiről tudtuk, hogy mit tud. Vikidállal együtt, hámójuk közül azt kellett eldöntenünk, hogy ki illik leginkább a koncepciónkba. Stílusban, fazonban, illetve a népszerűségüket is figyelembe vettük. Sanyinak leáldozóban volt akkoriban a csillaga, kiszállt a Piramisból, Charlie is szabad volt… A Piramis nótákat hallgatva rá kellett jönnünk, hogy Révész nem illik a mi durvább vonulatunkba, miként Charlie sem… Senki nem mondta meg nekünk, hogy ki legyen az énekes! Ellentétben a rosszhiszemű pletykákkal, újságcikkekkel. Mi döntöttünk végül Vikidál mellett. Nem akartuk a P. Mobilt szétrobbantani, nem voltak ők az ellenségeink...
Mennyire indult be már az elején a szekér?
Nagyon komoly indulásunk volt, havonta, volt, hogy negyven bulit toltunk… Miskolcon is jártunk, akkoriban rock centrum volt a város.
Három év után miért adtátok föl végül? Ellehetetlenültetek?
Mondhatjuk így is. Gyula nem bírta már, hogy folyamatosan árulózzák, volt, hogy a színpadon is sírva fakadt… Olyan görcsben volt ettől, hogy volt olyan is, hogy a bulin elment a hangja. Nagy lelki nyomás alatt volt. A koncertekre jártak ellendrukkerek és rendesen keltették a hangulatot ellenünk. Ordították, hogy áruló… Hiába mondtam Gyulának, ne foglalkozzon azzal a pár emberrel, nyomja a bulit és kész!
Ez még három év után is megvolt?!
Persze, hogyne!
Az nem merült föl akkor, hogy Gyula helyett mással folytatjátok?
Nem. Mindenkinek elege lett ettől a nyomasztó hangulattól, ami már rajtunk is kezdett eluralkodni. Volt egy rossz íze a dolognak, hogy még két év után sem akart megszűnni ez az ellenállás. Keserves dologgá vált, Gyula nem tudta megemészteni. Mindeközben meg nagyon futott a zenekar! Sok koncert volt, sok néző, jó példányszámú lemezek is, siker… Úgy nem lehet dolgozni, zenélni, ha nem érzed magad jól a produkció előadása közben. Azt a közönség rögtön észreveszi.
Vikidál is hozott a kislemezre dalt és szöveget is még a P. Mobil érából, aztán az újabb dalokhoz is írt szöveget, a második lemeznél viszont már külső szövegíró volt.
Igen, ez így volt. A Tinédzser dalt is ő írta egyedül – emlékeim szerint-, egyik napról a másikra hozott szövegeket, egy-két szót javítottunk közösen. A második lemezt S. Nagy írta. Ő zseniálisan tudott akklimatizálódni, egy-egy produkcióhoz nagyszerűen idomult és jó szövegeket írt, nekünk is. Gyorsan ment vele a munka. Gyulánál pedig addigra elfogyott az ambíció…
Zselencz László Zsöci lett az újjáalakuláskor a basszusgitáros. Jól van ő most? Lehetett hallani egészségügyi problémákról…
Zsöci rendben van, egy kisebb műtét vár rá a napokban, a hasfalán lévő sérvet kell összevarrni, valami ilyesmi, de semmi komoly! Ő most Miskolcon hazai pályán fog dolgozni. Tudtam, hogy az öcsémmel már nem fogunk együtt zenekarozni, így Zsöci elég egyértelmű választás volt. Ugyanaz a korosztály, levegő, szavak nélkül értjük egymást és ez fontos! Meg akkor szabad is volt, jól gitározik, jól énekel, minden adottsága stimmelt, hogy bekerüljön hozzánk. Pont ide való!
Miskolchoz van azért több kötődésetek is.
Kíváncsi vagyok, Miskolcon mennyien emlékeznek még a zenekarra, persze a többiek is! Az „Acélvárosban” sokat játszottunk és nem csak a Dinamittal, hanem a Skorpióval, Mobillal is, meg az ős-Bikininek a Csanyikban volt a bemutatkozása! Megvannak a kötődések és örülünk, hogy végre lehetőségünk adódik nálatok fellépni!
Köszönöm a tartalmas interjút, várjuk a koncertet!
PAYA
.jpg)
2017. október 5. 21:02