Dani és a Kronos - Interjú Szebényi Dániel billentyűssel
Szebényi Dani a Kowalsky meg a Vega, a Random Trip és az Electric Shock billentyűse, boldog és büszke endorsere a KORG billentyűs hangszereknek. A cég zászlóshajója, jelenleg a Kronos nevű modell, ezzel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg velünk.
Mondd el, kérlek, hogy miért a Kronos-t választottad a KORG választékából?
Nagyon sokáig úgy játszottam, hogy vittem magammal a laptopomat, és mainstage-eztem, vagy valami DAW-ból összeraktam magamnak egy-egy session-t minden egyes bulira. Akartam egy olyan hangszert, aminek van egy könnyen átlátható, nagy kijelzője, így ki tudom váltani a setupból a laptopot, és érthetően össze lehet rakni rajta egy olyan műsort, amilyeneket én játszom, így a Kronos-ra esett a választásom.
Gondolom, a 88 billentyűs, kalapácsmechanikás billentyűzet az alap.
Igen, az alapvető cél az volt, hogy legyen egy ilyen, zongora-méretű hangszerem, ami egyszerre több hangszert tud kiváltani. Kettő-három szintivel, laptoppal mászkáltam bulikra, most meg már lényegében a Kronos-on kívül csupán egy King KORG virtuális analóg szintit viszek magammal, de csak az élvezet kedvéért, mert igazából meg lehetne oldani mindent egy hangszerrel is. A Kronos borzalmasan agilis egy cucc!
Hogy 88 billentyűs legyen és kalapácsmechanikájú, az azért is volt nagyon fontos, mert a Kowalsky meg a Vega zenekarban sok a zongorára épülő dal. Emellett azért valamennyire alapvető preferenciám, hogy a színpadon van velem egy kalapácsmechanikás workstation, felette pedig egy virtuálanalóg, vagy analóg szinti.
A Kronos-t master keyboard-ként is lehet használni? Tehát tudsz vele vezérelni külső szintiket?
Óriási szabadságot ad a hangszer. Képes arra, hogy az egész setup agya legyen. A MIDI controllerek a dedikált funkcióik mellett szabadon felhasználhatók bármire, ez pedig rengeteg kaput nyit ki a felhasználásban. Ráadásul ezek elég könnyen hozzáférhető dolgok a hangszeren belül, nagyjából adja magát mindig, hogy merre induljon el az ember, ha különböző hangszereket, laptopot kell összehozni a Kronossal.
Arról mesélj nekem, kérlek, hogy ugye, a Kronos-nak a hangszín készlete layerezhető? Hogy kell elképzelni ezt a dolgot, mert én úgy vizualizáltam magamnak, mintha lenne – ha grafikáról beszélünk – egy csíkos papírod, és akkor mondjuk, ráhelyezel egy négyzethálós stencilt, aztán egy csillag-mintást, aztán egy buborékos mintát, tehát gyakorlatilag nem létező hangszíneket tudsz előállítani.
Ez pontosan úgy működik, ahogy elmondtad. Esetleg annyit tennék hozzá, hogy ezek a lapok amellett, hogy különbözőek a mintázatukban, de még méretükben és formájukban is mások. Ahogy egymásra kerülnek, szépen kirajzolnak egy háromdimenziós objektumot. Ez a Kronosban úgy néz ki, hogy minden egyes slotnak van 2 hangkeltő generátora. 9 fajta ilyen motor van, megtalálható benne a kiváló mintavételezésre épülő akusztikus hangszer mintákon kívül a klasszikus MS20, Polysix modellezése, a Korg OASYS-ben bemutatott AL-1 szintézis, egy VPM/FM szinyó illetve a fizikai modellezésre épülő pengetett hangszerek. Egy sloton belül tehát 2 motorunk van, és ezt 16 layerben tudjuk összepakolni, így összesen 32 dolog tud egyszerre megszólalni.
Mivel kalapácsmechanikás billentyűzettel rendelkezik a cucc, gondolom, ezzel a feladatok túlnyomó részét meg tudod valósítani. Mi a helyzet akkor, amikor egy lead vagy orgona szólót kéne játszani, amihez egészen más billentés kell? Ez mennyiben befolyásolja a játék komfortját a Kronos-on? Amikor egy „hardver-idegen” játéktechnikát kell alkalmazni rá?
Alapvetően a Kronos-nak elég pörgős a mechanikája, nem annyira kemény. Nem tudom, hogy állítható-e, sosem mentem utána, mert nagyon tetszett a gyári set-up. Emellett azért 5 éves korom óta gyűrtem különböző akusztikus zongorákat, így amikor valamilyen leadet kell játszani, eleve komfortosabban érzem magam egy nagyobb, kalapácsmechanikás hangszeren. Ha pedig nagyon szükség van egy dinamikus mechanikrára, akkor ott van a King KORG. Ott van a szettben felette. Ezért szeretem- így visszakanyarodva – hogy van egy kalapácsmechanikás meg egy valamilyen virtuálanalóg, 61 billentyűs szinti, mert akkor egyrészt ott a két mechanika, meg rengeteg lehetőség. Így szépen ki lehet osztogatni a dolgokat.
A különböző zenei helyzetekbe, műfajokba hogyan tudod beilleszteni a Kronos-t?
Az a jó magában a hangszerben, hogy minden nagyon jól vizualizálható, már csak a nagy kijelző miatt is. Ez borzalmas nagy segítség, ahhoz képest, mint ha egy ilyen kis egysoros LCD kijelzőn kéne bogarászni, hogy milyen paramétert hol állít az ember. Ráadásul a hangszínek meg vannak csinálva „hülye-biztosra”. Jó példa erre például egy rhodes hangszín effektsora. Bizonyos effektek rendesen megjelennek a kijelzőn, kispedálok formájában. Onnan meg indulhat a kisvonat. Igazából olyan, mintha egy képregény lenne az egész, ez nagyon megkönnyíti a feladatot. Azokban a szitukban, mint például a Random, ahol nagyon gyors, rapid reakciókra van szükség, ott is egész könnyű használni, a programozási lehetőségei pedig szinte végtelenek.
Ha pedig egy programzenei műsorban vagyok, beállt setlisttel, akkor nagyon könnyen meg lehet csinálni hozzá a patcheket, kombi patcheket. Vezeti magát a hangszer nagyon. Lépésről lépésre, nagyon jól ki van találva az, hogyan épít föl az ember egy-egy soundot, és azt utána hogyan rakja be egy átlátható rendszerbe, koncertformába.
Én igazából ezt a kétfajta helyzetet ismerem. Ezeket tudom elképzelni. Mert ezeken belül aztán tízezer lehetőség van. Van, hogy elég egy gyönyörű zongora, vagy egy rhodes, ami mögé különböző funkciójú extra dologat tesz be az ember, majd a kontroller potikat gyakorlatilag, mint egy keverőt használva, hozzátolva épp azt, amit kell. Ha spliteket akar megcsinálni az ember, akkor 16 különböző billentyűterületet lehet felosztani kombi módban. A KARMA funkciók, arpeggiatorok pedig kíválóan működnek bármilyen tempószinkronnal. Megérkezik a MIDI clock, onnantól kezdve pedig minden egyes layerbe pakolt dolog szinkronba kerül.
Stúdióban milyen tapasztalataid vannak a Kronos-al? Mennyire gyorsan alkalmazható ez különböző sessionökben, például ha megérkezel, és akkor a művész, de sokkal inkább a producer, előáll egy olyannal, hogy neki ez és ez az elképzelése? Mennyit kell babrálni egy-egy hangszínnel egy ilyen session alkalmával?
Alapvetően otthon stúdiózom, de ha olyan környezetben vagyok, ahol más mond valamit, és arra kell megfelelő dolgokat találni gyorsan, akkor az előző okokból kifolyólag, tehát a programozási lehetőségek miatt, meg a számomra nagyon barátságos kezelőfelület miatt iszonyat gyorsan lehet bármilyen irányba elindulni, meg azt tökéletesíteni. És tök jók a gyári soundok, stúdióban is.
Említetted, hogy 16 sávos szekvenszer van a készülékben, gondolom, ez nagyon jól kommunikál a különböző DAW-okkal? Mondjuk egy számítógépen elkészült session-ből exportálod a sample-ket, és akkor behúzod a Kronos-ba…
Olyan előfordul, hogy ha van egy dal, és én egy az egyben ugyanazt a hangszínt akarom, hogy megszólaljon a színpadon, akkor azt be lehet húzni, volt már ilyen. De lehet, hogy nem is magát a hangszínt, hanem csak azt a mintát, legyen az akár egy lead, ami nagyon karakteres, vagy bármilyen soundot, amit szeretnék, hogy ugyanúgy megszólaljon, azt megcsinálom így. De az is lehet, hogy a különböző layerekre kiosztod magukat a potikat, és akkor abból is akár még kevergetni is tudsz. Be tudod úgy is húzni az egész session-t, hogy azt még utólag, mint egy HD használd a zenekarban, tehát onnan menjen a time code, a takt jel, mindenféle háttérsáv, amire szükség van. De erre általában más apparátust szoktunk használni. Egyrészt így az én dolgom is egyszerűbb, másrészt meg azért is, mert akkor kevesebb dologra kell figyelni. De például, ha jól tudom, Varga Zoli a USEME zenekarban úgy csinálja, hogy tőle megy ki minden. Akár a gitár pedsort tudja váltani a MIDI a Kronos-ról. Teljesen ki tudja váltani a HD-t, még a gitárosok és a basszusgitárosok pedál kapcsolásait is megoldja, de akár még azt is, hogy a zongoristának pedálozni kelljen, hangszínt váltani, tehát mindent le lehet programozni egy session-ön belül, és akkor csak szépen megy az ember a különböző számok között, minden be van osztva. Egy olyan produkciónál, ahol programzene van, ez nagyon hasznos, mert lekerül egy teher a zenészek válláról, és csak a dalra kell koncentrálni.
Nézzük át a most futó produkcióidat: melyik projektekben használod a Kronos-t? Milyen átjárás van a különböző projektek között? Mennyire igénylik a különböző szólisták vagy session-ök, hogy te valami vadonatújjal előálljál a Kronos-ban, ami gondolom, amúgy percek alatt létrehozható? Vagy pedig viszed a bizonyos „Szebényi Dani sound-ot”? És nekik pont arra van szükségük?
A Kowalsky meg a Vegában fixen berackeltem a cuccot, célzottan azért vettem, hogy ott kerüljön először színpadra, és ez volt maga a fő cél. A zenekar ezelőtt főleg billentyűs nélkül játszott, viszont így a Kronos képességeit is kihasználva rengeteg mindent ki lehetett váltani a Háttérsávokból. Be tudtam mintázni különböző scratch részeket, harangot, arpeggios szintiket, mindenféle érdekes effektet. A hangszer teljesítőképessége a programzenei szinten ki van használva.
A Random Trip teljesen más ebből a szempontból. Improvizatív zene teljesen más megoldásokat kíván. Általában vannak alap dolgok, mint egy zongora, egy rhodes, hammond vagy egy clavi. Vannak standard hangszínek, és mellé éppen mindig amilyen napi sound-ot össze tudok rakni, azt így berakosgatom, és akkor azt használom. Én úgy használtam a King KORG-ot, és most a Kronos-t is, hogy reggel, ha felkelek, akkor épp az adott napra csinálok valamilyen setupot. A King KORG-ot ott inkább MIDI vezérlésre használnom, a Kronos-t pedig megpróbálom kihasználni önmagában. A King KORG-on van rengeteg kis poti, amit a mainstage felismer egyből, megvan a layout, és akkor ki tudom arra osztani gyorsan a dolgokat. Általában egy Random Trip setupot azt így rakok össze.
Aztán, amikor olyan van, hogy megyünk fúziós jazz bulit játszani, a Gotthard Misivel, a Borlai Gergővel meg az Anton Davidyants-al, a Misi saját projektjéből kiindult Eletcric Shock nevű zenekar, ott meg ugye az van, hogy az nem feltétlenül programzene, de azért előre legyártott soundok vannak. Főleg a ’80-’90-es évek és a 2000-es évek eleji fúziós jazz világ, ami nagyon hatott rá/ránk, ha a jazzről beszélünk, ettől azért nagyon nem rugaszkodunk el soundok szempontjából sem. Buli közben pedig, ha valami olyan van, ami nagyon bejön, akkor azt megpróbálom megcsinálni. Tehát az meg így tud működni.
Térjünk vissza még a zongorára egy picit: mondtad, hogy összeraksz a Kronos-ban egy zongorát – ezt úgy kell elképzelni, hogy vannak hangminták, híres hangszerekből, vagy pedig a hullámforma alapján, te magad raksz össze egy hangszínt a nulláról?
A gyárilag megtalálható kiváló zongora hangminták mellett rengeteg minta letölthető még különböző forrásokból. Sok állítható paraméter, például a húrrezonancia milyen legyen, hol legyen a mikrofon a zongoratesthez képest. Azokat a zongorákat, amiket használok, a hangszer megszerzése után pakolgattam össze. Ilyen szempontból nagyon tartós tud lenni maga a cucc. Megtalálható benne a szép csilingelő tetejű hang mellett a sötétebb, melegebb hangszín is.
Mi az a zongora hangérzet, amiben te kényelmesen érzed magad?
A kicsit poposabb. Ha vannak különböző hangszerek és ezerféle opció, akkor érdemes ebbe is belemászni. Húsz évet zongoráztam akusztikus zongorákon, és nyilván van különbség, ha ott zeng az ember előtt egy három méter hosszú Steinway D, de ettől függetlenül, ugyanolyan inspiráló tud lenni a Kronos-nak a zongorája is bármire, mint mondjuk, egy nagy akusztikus zongora. Nagyon jók a gyári „signature” preset-ek, például Lionel Mays, aki a Pat Metheny Group-nak a zongoristája, neki van egy nagyon jó zongora preset-je, ami gyakorlatilag egy az egyben ugyanaz a hangszín, mint amit hallok a The Heat of the Day zongoraszólójában. És ezzel nagyon jó eljátszogatni.
Van-e még valami, amit szeretnél elmondani a Kronos-al kapcsolatban?
Menőnek érzem az Artist kommunikációját, olyan emberek használják, akiknek szerintem ez az egyik legjobb lehetőség, különböző gospel-es arcok Amerikából, nagyon sok popzenekar, tehát olyan környezetbe vonták be, ahová igazán való, ahol szerintem nagyon jól tud teljesíteni ez a hangszer. Együtt ezzel a világgal, amit én csinálok, s nekem ez nagyon jó.
Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést!
Illés Norbert Géza
2020. január 17. 14:20