Csodabogár
A kezdetek kezdetén, a rockzene elindulásakor, azaz a hatvanas évek elején még nem állt rendelkezésre mindenféle felszerelés, mint manapság. Az akkori zenészek egyszercsak elkezdték keresni a lehetőségeket, minden elérhető forrásból beszereztek a rockzenéhez kellékeket, pl. hegedűhúrokat használtak a gitárokon. Kellett egy kis idő, míg egyáltalán a gyártók, mint olyan megjelentek, és utolérték a keresletet, sok manapság híres cég, mai szemmel nézve egészen más indíttatásból kezdett bele a tevékenységébe. Ezek között volt például a VOX, amely elektromos billentyűs hangszereket kezdett el gyártani, mégis az erősítőikkel lettek világhírűek.
Első megrendelőik között volt a Beatles zenekar, akikről illik tudni, hogy végül azért hagyták abba a turnézást, mert a közönség sikoltozásától nem hallottak semmit abból, amit játszottak. A rajongói effektust próbálták ellensúlyozni egyre nagyobb teljesítményű erősítőikkel, ám végül megunták a huzavonát, és visszavonultak a stúdióba, majd pár év múlva feloszlottak. Ezen próbálkozások egyikeként született meg a Vox cégtől erre a célra rendelt 100 wattos “super beetle”, vagy gyakran “super beatle”-nek becézett erősítő.
Az eredeti nevén AC100 jelű berendezés kezdetben csövekkel készült, azonban később az amerikai piac meghódítása érdekében a cég átállt a tranzisztoros technológiára a széria futásának derekán, 1966-ban. Az új verziót az államokban gyártották, így tehát többféle verzió is született. Legfőbb ismertetőjele a tranzisztoros fejek trapéz alakján túl, hogy a hangszóróládát egy teljesen egyedi fémkeret vette körbe, alján kerekekkel, egyrészt a könnyebb szállíthatóság érdekében másrészt a kényelmesebb beállítás miatt, ugyanis a keret oldalán fogatták meg a ládát, így azt meg lehetett dönteni. Gyakorlatilag csak a hatvanas években gyártották amelynek vége felé már annyira a Beatles zenekarhoz kötötték a nevét, hogy annak 1970-es feloszlásának évében le is állt a gyártása. Pályafutása alatt többször újítottak rajta, a későbbi modellekbe több effekt került bele, amelyek lábkapcsolhatók voltak. Nemrégiben ezt az erősítőt élesztette újra a cég a NuTube technológiával felvértezve, miniatürizált kivitelben.
Az új fej-láda szett az mv50-es szériához hasonlóan a pehelysúlyú kategóriába tartozik, azonban hiába kb. ötöde az eredeti modell méretének, teljesítményben tudja az 50 wattot, ami pont fele a nagy tesóénak, ez a NuTube lapkáknak és a digitális végerősítőnek köszönhető. A berendezés a Mini Superbeetle nevet viseli, és hangzásvilágban is az eredetire hajaz, annak igen pontos átültetéséről van szó. Mérete ellenére meglepően hangos, és megvannak a mélyei is, ami nagy előny a kisméretű erősítők körében. Funkciókban is bővelkedik, van benne a gain/master és természetesen eq szekciókon kívül egy nagyszerűen működő tremolo, és zengető effekt is. A gain potival felfele haladva nagyon szépen fel lehet törni az erősítő hangzását, teljesen alkalmas blues-ra és rockzenére egyaránt. A NuTube-ról tudni kell, hogy igazi elektroncsövet jelent, csupán miniatürizált, teljesítmény-optimalizált kivitelben, amely ráadásul sokkal hosszabb életű a hagyományos üvegtestű csövekkel szemben, tehát ebben az esetben a csöves hangzás került újra-kiadásra, pont emiatt a gain szekción érezhető a klasszikus csöves torzítás.
A tremolo áramkör sebességét, és rátáját is egy darab potméterrel irányíthatjuk, ettől viszont rettenetesen egyszerű a használata, és mégis sokszínűen lehet alkalmazni, ráadásul ez is analóg, NuTube vezérelt részegység. A zengető ugyan digitális, de nagyon jól sikerült, széles skálán lehet vele játszani, az egészen kicsi, óvatos krémesítéstől a már-már pszcihedelikus hangzásvilág sejtelmes bugyraiban is lehet barangolni vele. A hátulján elrejtettek még egy ECO kapcsolót, ami automatikusan lekapcsolja az erősítőt, ha nem használjuk, amellett, hogy standby kapcsoló is található rajta. Mellétették még a szintén MV50-esen már megszokott hátsó EQ szekciót, így jobban az éppen használt hangszóróhoz illeszthetjük az erősítő hangkarakterét. Van rajta vonalkimenet, ami fejhallgatóhoz is teljesen megfelel, illetve 4, 8, és 16 ohm-ra is kapcsolhatjuk a hangszórókimeneteit, amiből kettő is van. A mini superbeetle ládája csupán jópofaságból megkapta az eredeti széria fémkeretét, de mivel az egész törtrésze méretben, kerekek, és a dönthetőség lehetősége nélkül érkezik, csupán hatásos látványelemként. A fej tökéletesen beleilleszkedik a fémkeretbe, a gumi talpak meg is kapaszkodnak benne, így nagy hangerőn sem szökik el az erősítő. Maga a hangszóró 10-es méretű, viszont meglepően sok basszussal rendelkezik, és azt mondanom sem kell, hogy simán berezgeti az ember ruházatát, simán lehet halláskárosodást is előidézni vele igény esetén, elképesztő hangerővel bír, ami annak köszönhető, hogy NuTube lapkákat szereltek bele. Senkit nem akarok meggyőzni, főleg írásban nem, hogy ez a két technológia hangban ugyanazt tudja (Nutube vs elektroncső), viszont higgyétek el nekem, érdemes kipróbálni egymás mellett a kettőt, mérnöki és gitáros szemmel/füllel is ugyanaz a kettő dolog. A NuTube azért nagyon nagy újítás, mert nagyon jó alternatívát kínál a rettenetes súlyú trafók kiváltására, tehát rengeteg gerincsérvet fog megelőzni várhatóan, amellett, hogy a vintage hangképről nem kell lemondanunk.
A Vox mini superbeetle rettenetesen jól sikerült darab, hihetetlenül apró, szürreálisan nagy hangerővel, beépített effekttel, és szuper jópofa kivitelben. Azt gondolom, hogy sikerült életre kelteni, és új értelmet adni a vintage szériának, mindenkinek ajánlom, profiknak is, főleg otthoni élvezkedésre, youtube csatorna hang és látványelemként, stúdióba, de akár kisebb koncertekhez, vagy próbaterembe is. Akinek megtetszett a kinézete, elárulhatom, hogy érkezik egy angol zászlós, limitált kiadás is.
Soltész Péter
2019. június 14. 10:15