Folytatjuk „Legkedvesebb felszerelésem” címmel indított sorozatunkat a Music Media Magazin oldalain, melyet azért tartunk kiemelkedően fontosnak, mert ebben a sorozatban minden megkérdezett zenésztől, hangtechnikai szakembertől azt kértük, hogy azon felszereléseiket mutassák be nekünk, amelyek koroktól, márkaszerződésektől és egyéb érdekektől mentesen váltak meghatározó kedvencükké.
Ez egy ördögi kör, mindig fejleszt az ember... olyan ez, mint a házalakítás, felújítás, hogy ki akarod cserélni, mondjuk a csapot, utána festés lesz belőle, csempézés, meg jön még egy-két jó ötlet utána, hogy „azt a falat is ki kéne ütni!”. Ugyanilyen a cucc-építés is, hogy az ember minden évben kitalál valami jónak tűnő ötletet, és akkor berak a cuccába valamit, ami helyett ki kell venni valami mást, és azt pótolni kell valami mással. Őrület, és sosincs vége, legalábbis számomra. Szeretem, ha valami érdekes, különleges hangzást be tudok csempészni, vagy valamelyik pedált továbbfejlesztették, és intenzívebb a hangja, vagy jobban kijön a zenéből. Rengeteg butik-pedált használok, amik meg vannak spékelve: Boss pedálok tuningolva, vagy esetleg a régi alkatrészekből csináltak valami még jobbat… Például a Keeley-nek a kompresszora, ami sokkal jobb, mint bármelyik; Analog Man, amit én kórusnak használok, annak is van egy Comprossor nevű kompresszora.
Fiatalon annyi hangszert szerettem volna, mint Eddie Van Halennek van, talán a II. lemez borítóján: a szoba közepén van 50-60 gitárral körülvéve – ennyire vágytam, csak neki egyforma volt mindegyik, haha! Sok teljesült is igazából, volt olyan is, amit annyira nem sikerült kihasználnom, azon túladtam, és vettem helyette olyat, aminek több hasznát vettem. Azt nem engedhetem meg magamnak, hogy szerzek egy gitárt azért, hogy egyszer bemehessek vele egy stúdióba. Inkább olyan gitárokat tartok, amikkel koncerten is fel tudok lépni, de stúdióban épp úgy használhatóak.
Gitár:
Amire gyerekkorom óta vágytam, az a Paul Reed Smith, mert nem olyan „metál” kinézetű – tehát a kinézet és a hang miatt is tetszett nekem. Azt is néztem, hogy passzoljon image-re is az egész! Ez lehet, hogy viccesen hangzik, de ezt is figyelembe vettem. Hangilag azért lehet pótolni mindent… De kényelmes legyen, természetesen! A Custom 24 és a Singlecut is szépen fekszik, és rengeteg olyan funkció van benne, ami kell: a pickupok felezhetőek, a nyak kétoktávos, tremolókaros a gitár… Az is szempont volt, hogy univerzális legyen, hiszen ha csak egy gitárral lehet elmenni a koncertre, akkor ez az a gitár, amit tudok mindig vinni. A nagyon jellegzetes hangú Gretsch White Falcon volt a másik nagy álmom, amit sikerült beszereznem, annyira egyéni hanggal bír, hogy fontos volt, hogy nekem legyen ilyen. Volt Gibsonom is, de az nehéz volt, van Telecasterem is, meg mindenféle őrület, de amit a legjobban szeretek, azok a Paul Reed Smith és a Gretsch gitárok. Van olyan hangszerem is, amit csak stúdióban használok, mint a Framus Renegade, ami kinézetre a Telére hasonlít leginkább, tökéletes, precíz hangszer. Ebbe is Seymour Duncan SH-1 és SH-4 pickupöket rakattam, mint a Paul Reed Smith-ekbe. Stúdióban használok még Gibson SG-t is, amit egyáltalán nem használok koncerten. Van még egy Váradi Péter által épített Crow gitár, amit akkor csináltattam, mikor a PRS még csak a méregdrága Custom Shop hangszerekbe rakott Floyd Rose tremolót, tehát a formája és minden szerelék ugyanaz, mint az eredeti PRS-eké, csak a menzúra nem 25”, hanem 25,5”, mint a Fendereké, így kényelmesebb rajta szólisztikus játék.
Erősítő:
A Marshall EL34 50/50 végfokot szeretem a legjobban a JMP-1 előfokkal és a JFX-1 rackes multieffekttet használom delay-re, de igazából „kisvasúttal” játszom, tehát a kis pedálokban találom meg az áhított hangot, egyesével, ami őrület, de sokkal jobb, mint a digitális multieffektek. Két Mesa/Boogie 4x12 hangfalat használok Celestion V30 hangszórókkal, korábban Marshall ládáim voltak, de a Marshall valamiért dohogott, ezekben pedig, valahogy egyszerre több a mély, a magas meg a közép is, jobban esett az én fülemnek.
A legutóbbi időkig az Audio-Technica AE2500 duplakapszulás mikrofonját használtam hozzá, mígnem rátaláltam a Palmer rackes DI-boxára(Palmer PDI03 rackes DI-box és hangfal-szimulátor), azóta nem használok élőben mikrofont, ez a cucc egyszerűen zseniális! Stúdióban még nem volt alkalmam kipróbálni, ott leginkább a JMP-1-est használom vonalból, Avalon Design előfokon keresztül. Stúdióban nem sokszor állítok fel nagy cuccot.
Effektek:
Kedvencem az Analog Man kórus és a Comprossor, és SolidGoldFX Devil Drive (Jeff Water signature) pedált használok boosternek a szólókhoz. Love Pedal Eternity overdrive, Keeley kompresszor és tremoló, az Ibanez Paul Gilbert Signature flangere, az Airplane, amiből én az „űrhangot” használom, a Strymon Orbit flanger a „sima” flanger hanghoz és a Strymon Lex nevű rotary, MXR EVH phaser, Strymon Timeline delay, T-Rex Replica delay. Van egy limitált kiadású, króm színű Digitech Whammy-m. A wah pedálok közül nekem rockra a legjobb eddig a Morley Bad Horsie 2 Steve Vai signature pedál. A „nagyon hülye” hangokhoz a Line 6 FM4 Filter Modeler. Ezek általában élőben jönnek velem, stúdióban ritkán használom őket, mert azért nehéz a cipekedés, haha! Rengeteg pedálom van, vagy harminc darab. Ezek közül némelyik a rackben van, a többi elől, a lábam alatt, egy Trailer Trash pedál boardban, amit külföldről rendeltem – ilyet Steve Stevens-nél láttam először. Újdonság nálam a G-LAB rendszervezérlő, de még mindig csak barátkozom vele, még mindig találok benne újdonságot! Nehéz megszokni, mert eddig ugráltam kettesével-hármasával a pedálokon, tiszta tánc volt az egész, most szokatlan, hogy egy kattintással meg tudok oldani mindent.
Húrok:
Ernie Ball 10-es szetteket használok, a zöld csomagosat (10-46) normál hangolásban, illetve egy nótát játszunk D-re hangolva. A Gretsch gitáromon használok 11-es D’Addario szettet.
Mennyire tartod fontosnak az eszközöket és mennyire magát az embert a láncban?
Mind a kettő fontos, és mivel egyedül vagyok, tehát nincsen se billentyű, sem másik gitár, muszáj olyan effekteket használnom, amik érdekesebbé teszik a zenét, hogy ne váljon unalmassá. A nélkül is meg lehetne oldani, de úgy gondolom, így változatosabb a hangzás.
Köszönjük a beszélgetést...
2015. június 8. 16:15