Baton Rouge Suzanna és AR11S/D
Kis hazánkban manapság a nagy, neves gitárgyártó cégek mellett elképesztően sok olyan márkát találunk, melyeket nem tudunk hova tenni első hallásra. Ezekről általában megoszlanak a vélemények, a különböző felhasználói elvárások illetve az azonos típusú, de mégis más-más minőségű hangszerek miatt… és persze számos egyéb okot fel lehetne még sorolni. Természetesen az sem mindegy, milyen árkategóriában keresgetünk magunknak hangszert, hisz a drágább gitárokról már lényegesen egybecsengőbb vélemények születnek a zenészek részéről.
A Baton Rouge gitárokról viszont nem nagyon hallhattunk eddig sem pozitív, sem negatív kritikákat, (hacsak nem olvastuk a Hangfoglalás, illetve a Music Media Magazin oldalait... a szerkesztő) hisz létezésükről egyelőre csak nagyon kevesen tudnak itthon. Hozzá kell tennem, hogy akiknek mutattam ezek közül a hangszerek közül, egyöntetűen pozitív véleménnyel voltak róluk. A környezetemben lévő zenészek ugyanúgy csodálkoztak a mostani teszt alanyának láttán s hallatán, mint én, mikor először szólaltattam meg. Nézzük is meg közelebbről ezt a csodálatos hangszert, mely a Baton Rouge Suzanna névre hallgat.
Íme. A kinézetéhez nincs is sok hozzáfűznivalóm. Igényes, ízléses, visszafogottan elegáns hangszer, tökéletes összhangban saját magával, és az általa képviselt hangzással.
Én mindig a cutaway világ szerelmese voltam, de jelen esetben cseppet sem zavart a Grand Auditorium forma, és a tökéletes szimmetria.
A tömör lucfenyő fedlap egyfajta garancia a telt, tiszta hangzásra, jelen esetben sem kell csalódnunk. A káva és a hátlap makassar fából készült, melynek jellemző frekvenciasávja leginkább a középtartományra összpontosul. Így aztán a különleges külső mellett egy elég ütős hangképet kapunk, túl sok panaszra nem lehet okunk. Viszont meg kell jegyeznem, hogy akik bődületes mélyeket szeretnének az akusztikus gitárjukból, nekik nem biztos, hogy ez a hangszer lesz a megfelelő választás. A Jumbo után a Grand Auditorium forma a második legnagyobb méretű, így logikus lenne hatalmas basszusokat igényelni a mélyebb húrok megpendítésekor. Viszont jelen esetben sokkal inkább a kicsit magasabb frekvenciák dolgoznak, de bátran kijelentem, hogy igencsak meggyőzően. Hangerőben sem tartozik a legharsányabb gitárok közé, viszont cserébe egy nagyon egyedi, csillogó, roppant kellemes hangképet hallhatunk a hangszerből. Plusz piros pont, hogy gyárilag Elixir húrkészlettel szerelik fel Suzanna-t.
Különlegesség a hangnyílás ovális formája, mely egyedi mintával lett díszítve. Ugyanez a szimbólum található meg a 12. érintőnél, valamint a gitár fejének hátoldalán is, a nyitott mechanikájú, matt hangolókulcsok felett.
A test és a fej egyaránt magas fényű lakkozást kapott, amely már önmagában tekintélyt parancsoló külsőt kölcsönöz a hangszernek. A BR logó szokatlan módon ragasztva van a fejhez, tehát nincs egy szintben a lakkozással, mintha egy BRAVÓ!- plecsnit kapott volna. Nem véletlenül.
Összefoglalva, egy rendkívül jó minőségű, kényelmes, profi módon kidolgozott hangszerhez van szerencsénk, mely bőven megérdemelne egy kis ismertséget Magyarországon. Ára 380.000Ft.-
Szakonyi Milán
Baton Rouge AR11S/D
Persze nyilván könnyebb szerelembe esni Suzanna-val, mint AR11S/D-vel (hacsak nem kórosan Star Wars rajongó az ember). Azért mégis úgy vélem, hogy egy randit mindenképp megér a kevésbé csábító nevével együtt is. Különösen mondom mindezt annak tudatában, hogy az egyik legolcsóbb Baton Rouge gitárról beszélünk, amely annyira új még a piacon, hogy a pontos árát nem is tudom... (valahol 70.000-80.000Ft.- körül).
A hangszer klasszikus dreadnought forma, fenyő fedlappal és rózsafa háttal, valamint nyakkal. Letisztult egyszerű megjelenésű, amely első ránézésre nem tárja fel minden titkát. Szolidan, mondhatni szemérmesen létezik. Aztán mikor az ember jobban szemügyre veszi, találhat rajta olyan apróságokat melyek széppé, szerethetővé teszik.
Ilyenek például a hangnyílást körbeölelő díszítő minták, amelyek finom vésetként kerültek elhelyezésre oly módon, hogy az eredeti faerezettől eltérő, de önállóan is faerezetre emlékeztető redők futnak benne végig. Ezeket a képek nem képesek visszaadni, hiszen leginkább tapintással érzékelhetők, vagy nagyon közelről nézve. A fejen található BR monogram szintén véset formájában került elhelyezésre, amely megint csak erősíti az emberben, hogy azért itt többről van szó... és az oktávot jelző finoman ívelt intarzia is arra emlékeztet, hogy az „ördög bizony a részletekben lakozik”.
Persze nem szabad elfeledkeznünk a gitár eredeti rendeltetéséről, mely végeredményben a hangról, a hangzásról kell hogy szóljon, hiszen bármilyen is a külcsín, a valós tartalom – azaz a belbecs – minden esetben a megszólaló hangja lesz. Nos, ebben a tekintetben épp ezt mondanám a hangszer legerősebb, legszimpatikusabb tulajdonságának. Alacsony árához képest megdöbbentően szép hanggal áldották meg készítői. Egészségesen kiegyensúlyozott – talán egy kicsit mély tartományokban karcsúbb – hanggal rendelkezik, amely kimondottan megnyerő. Hangosabb játéknál, kíséreteknél, pengetővel és ujjbeggyel egyaránt kiváló közép és magas tartománya azonnal szembeötlően és egyben meglepően jó. Alapvetően inkább a dinamikus játék alkalmával mutatkoznak meg a gitár pozitív tulajdonságai. Halkabban játszva rajta ezek kevésbé jelennek meg. (Persze egy teljesen új hangszerről lévén szó, még rengeteget változhat, érhet a hangja.)
Összegezve mégis azt gondolom, hogy ebben az árban kimagasló képességű gitár a Baton Rouge AR11S/D, amelyyel szívesen elmegy az ember második, sőt harmadik randira is.
Andrásik Remo
2015. február 24. 23:22