MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

Életképek... Kovács Szabolcs – KRÍZIS

Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról.

Mivel foglalkozol éppen?

Természetesen hajtok a pénz után! Mint minden átlagember! Én sem vagyok más, csak mi nem horgászni járunk el hétvégén a haverokkal, hanem koncertezni! A zenekarból egyébként mindenkinek van polgári foglalkozása! Szabadidőmben pedig sportolok és próbálok pihenni a családommal!

Mik a szakmai terveid a közeljövőre?

Szakmai tervek? Hú! Ebben a mai zűrös (zenei) világban elég nehéz hosszú távon tervezni! Egyre többen dobják be a törölközőt hasonló zenekarok, mint mi. Szinte lehetetlen tervezni. Egyelőre csak csendben írogatjuk a dalokat két koncert között, azután majd meglátjuk, hogy mihez kezdünk velük.

Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?

Koncertekből most hála az égnek nincs hiány. Sikerült ismét több, nagyobb zenekar elé is bekerülnünk vendég zenekarnak. Egyre többet játszunk Budapesten is. Február 28-án az Akelával játszunk Budapesten, március 14-én a Pokolgép vendégei leszünk Szolnokon. Lesznek önálló koncertek is Pesten, de már a nyár is körvonalazódik. Egyre több fesztiválra sikerül bekerülnünk. Ami biztos a Rockmaraton és a Fezen, de megyünk Kalapács táborba is Balatonakarattyára.
Az új anyag még odébb lesz. Sajnos nincs annyi dalunk még készen és nem is biztos, hogy teljes nagylemezzel fogunk kijönni. Lehet inkább több kislemezzel fogunk operálni a jövőben! Szóló terveim nincsenek, főleg mert időm nincs rá.

Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?

Ehhez én nem igazán értek. Ha tudnám a tutit, akkor már biztos milliomosok lennénk a lemezeinkből! Sajnos nincs recept. Azt hiszem, hogy mindent a közönség dönt el. Minden az ő kezükben van! A lemezvásárlás, a letöltés, a megosztás, a koncertre járás! Van akit szeretnek, van akit nem. Van aki megérdemli, van aki nem. Sajnos az internet amennyit segít, annyit árt is. Az emberek elkényelmesedtek és inkább nézik fotelből a koncerteket, mint élőben! Sajnos sokszor a bandákon is azt látom, hogy megy az irigység. Kicsi a piac, mindenki félti a magáét! Pedig először nekünk kellene minden feltétel nélkül összefognunk! Csak itt jön be a pénzkérdés, mert vannak akik ebből élnek meg és nekik nem mindegy, hogy mennyi az annyi, amit természetesen meg lehet érteni.

Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?

Na, ennyire mélyen nem szoktam belemenni a dolgokba! A trendekben az a jó, hogy hamar változnak, eltűnnek, míg a kő(rock)évezredekig is kitart!

Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?

Láttam már olyat! Sajnos én nem tartozom közéjük! Van az egyik út, amikor „eladod a lelked” és elmész tribute bandába zenélni. Minden tiszteletem azoké a zenekaroké, akik ezt profi szinten csinálják, mint pl. a Kiss Forever, vagy a Hollywood Rose. De lássuk be, minden ilyen zenekarban olyan profi zenészek játszanak, akik hiába csináltak jó „saját” zenét, megélni belőle nem tudtak. Vannak viszont azok a tribute bandák, akik nem ütik meg a szintet mégis tudnak vele pénzt keresni, mert a közönség szereti az „élő zenegépeket”. Szerintem ez a könnyebb út. Persze nem tisztem senkit bírálni, hiszen az előbb mondtam, hogy össze kéne fognunk. Ezért tiszteletem mindenkinek, aki gitárt ragad! A másik út a rögösebb, amikor a saját zenédet tolod orvérzésig, akkor is, ha az senkit sem érdekel. Te viszont boldog vagy, mert a tiéd, a te gyermeked! Pénzt keresni ezzel is lehet, erre lehet igazán büszke egy zenész!

Mennyit keresel egy évben? (csak ha nem sért a kérdés)

Szinte semmit! Ami bejön, az megy vissza lemezekbe, benzinbe, plakátokba! Örülünk, ha nullára kijön a dolog. Volt már olyan, hogy vendégül láttuk a közönséget egy bulira, még ha fizettek is belépőt!

Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?

Egyértelműen koncertekből. Már akinek van közönsége, aki kíváncsi rá! Lemezeladás szinte nulla. A jogdíjak is akkor jönnek csak, ha folyamatos a jelenléted a fesztiválokon, tévében, rádióban.

Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?

Nem akarok nosztalgiázni, mert régen is volt olyan, akinek futott a szekér, és voltak olyanok, akiket sehol nem lehetett látni. Szerintem ezen kár keseregni. Egy a lényeg! Ha tetszel a közönségnek és sokan járnak a koncertjeidre, akkor minden kapu meg fog nyílni!

Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Nincs! Van elég világsztár már a nagyvilágban! Minek még egy? Mivel lesz jobb, ha lesz közöttük egy magyar? Egyébkén ott van Hosszú Katinka! Ő világsztár!

Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?

Nem szoktam figyelni ezeket a műsorokat. A tehetségek ilyen nemű felfedezésében nem hiszek. Mint mondtam már, mindent a közönség és az idő dönt el. A tehetség csak az első lépcsőfok! Nem árt, ha van! Lehet nélküle is, de úgy nehezebb!

Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?

Szerintem nem lesz gond, mert nagyon sok fiatal tehetséges zenészt ismerek, akik kitekerik a gitár nyakát is, ha kell. Viszont van egy félelmem is velük szemben. A kitartást nem látom bennük. Nem biztos, hogy 20 évig cipelik majd a ládákat, mindig abban reménykedve, hogy ma többen lesznek a koncerten, mint tegnap.

Mi a véleményed a fesztiválokról?

Amin játszunk, azt szeretjük! Örülünk, hogy vannak még olyan elkötelezett emberek, akik pénzt, időt nem sajnálva szervezkednek egész évben, hogy a közönséget boldoggá tegyék!

Mi a véleményed a zenei klubéletről?

Az teljesen halott! Csak a nagyok maradnak talpon. Sajnos elkényelmesedett már a közönség. Nem elégíti ki őket, egy koszos kocsmapult és egy „béna” zenekar!

Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Hidd el, ha tudnám, akkor már megtettem volna! Volt egy kezdeményezése Póka Egonnak, hogy városi rendezvényeken nem lehet play-back bulikat adni! Azt hiszem ez követendő példa. De ez csak az első lépés! Az embereknek is változniuk kellene és nem bedőlni a műanyagnak. De ma nem látom az érdeklődést a közönségben, hogy új zenekarokat, zenei stílusokat keressenek! Márpedig közönség nélkül nem fog menni!

Köszönjük a beszélgetést...

https://www.facebook.com/krizis.zenekar
 

2015. február 18. 18:17

Minden jog fenntartva. 2024 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA