„Úgy érzed magad, mintha az előadó behívott volna a nappalijába”
A beszélgetéseket mindenki szereti – hát még az olyanokat, ahol ismert emberek mesélnek a titkaikról, látásmódjukról vagy akár az élethez való viszonyukról. Ámon Henriette már többször, több helyen bizonyította, hogy minden szempontból ért a zenészek nyelvén, így nem véletlen, hogy a Privát sztorik is az ő nevéhez fűződik. Sokoldalúan és körültekintően igyekszik összeválogatni azokat az embereket, akik valamilyen szempontból érdekesek lehetnek a hétköznapi emberek számára – mert neki is azok voltak. Ezen a szűrőn keresztül pedig ő is valamelyest beenged minket a saját privát sztorijába.
Első körben mesélj nekem egy kicsit arról, honnan jött az ötlet a rendezvénysorozathoz? Miért tartottad fontosnak, hogy megvalósuljon?
Szeretek beszélgetni érdekes, izgalmas emberekkel. A sors úgy hozta, hogy sok zenészt és más érdekes művészembert ismerek, akik pont ebbe a kategóriába tartoznak. Akikre nem csak én vagyok kíváncsi, hanem a közönség is. Főleg úgy, hogy a cél a betekintés a színfalak mögé.
A ZAPPA CAFFÉ pedig pont most keresett olyan programokat, amik a helyhez illőek. Így találtunk egymásra.
Privát sztorik lett a címe az eseménynek. Ezek szerint az előadóktól, zenészektől olyan történeteket hallhatunk majd, amiket máshol nem mondanának el?
Reményeim és eddigi tapasztalataim szerint igen. Szekeres Andris volt az első vendég, majd Czutor Zoli vállalta örömmel a felkérést. Mindkettő teljesen más és más volt, és nagyon jó volt. Míg Andrással inkább a zenekarjairól beszélgettünk, addig Zolival sok minden szóba került. Moralizáltunk a mindennapokról, beszélgettünk a zeneiparról és persze a magánélet is előkerült.
Mennyire lesz privát? Lehet egy ilyen jellegű beszélgetésnek határt szabni, vagy pont az a lényeg, hogy a partner minél jobban megnyíljon?
Annyit szeretnék mindig megtudni az adott fellépő művészről, amennyit magából adni szeretne. Semmi nem erőszak. Egy másik cél, hogy mindenki jól érezze magát. A vendég és a közönség egyaránt. Csak beszélgetünk. Nincsenek megírt kérdések. Persze bázis infók vannak. De ezek csak kiinduló pontok. Egyik válasz szüli a következő kérdést. Ott helyben alakul minden. Pont ez benne az egyedi és megismételhetetlen.
Mi alapján kerülnek kiválasztásra az emberek? Számít, hogy az illető mennyire ismert, vagy van lehetősége bekerülnie egy kevésbé ismert, ám összetett és érdekes személynek?
Mivel ez egy új sorozat, ezért muszáj ismert arcokkal kezdenünk, hogy a közönséget becsaljuk. Ha már tudnak rólunk, könnyebb a dolgunk. Hiszek a szájhagyomány útján terjedő reklámban. De a hosszú távú tervekben (mert bizony ebben gondolkozunk a Zappa vezetőivel) szerepel az is, hogy érdekes, bár még nem annyira ismert embereket is bemutassunk.
Mire számíthat az, aki ellátogat egy ilyen beszélgetésre? Mitől lesz különlegesebb, mint a többi?
Azt a közösségi élményt szeretnénk visszahozni kéthetente a Zappa Caffé-ba, ahol úgy érzed magad, mintha az előadó behívott volna a nappalijába, ahol ő mesél, te pedig nyugodtan kérdezhetsz tőle bármikor.
Ott vagyunk, iszogatunk, eszegetünk, ismeretlenekkel ismerkedünk, akikkel egy asztalhoz keveredtünk. Mert az élmény összehoz. Másfél óra szellemi utazás egy szerdai napon, ami feltölt. Kifújja belőlünk az egész nap felgyülemlett stresszét, fáradságát. Azt veszed észre magadon, hogy miután még beszélgetsz kicsit lecsengésképpen, mosolyogva távozol a helyről. Mert kaptál valamit. Hangulatot, élményeket, kedvet.
Elkezdődött valami megint, ami összehoz, ami kimozdít otthonról, ami egy újfajta közösségi élményt nyújt.
Miért a Zappa lett a helyszín? A zenei vonatkozás miatt?
A Zappa Caffé egy olyan hely, amit szinte pont erre a sorozatra találtak ki. Hangulata van, múltja van (volt Tilos az Á), kitűnő a konyhája, és egyszerűen jó ott lenni.
Kikre lehet számítani vendégként a közeljövőben? Csak néhány nevet sorolj fel, nem kell teljesen lelőni a poént. :)
Január 28-án Frenk a következő vendégem. Már egyeztettünk időpontokat Németh Jucival, Grecsó Krisztiánnal, Kirschner Péterrel. Judie Jay-el, Beck Zolival és Varga Liviusszal is tárgyalok.
De a sor még korántsem ér véget...
Írta: Rosta N. Napsugár
2015. január 25. 18:06