Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb rockzenekara, az amerikai Alter Bridge a nyár elején Budapesten járt, hogy a honi közönségnek is bemutassa Fortress című negyedik albumát. A lemezzel közönségsikert és szakmai elismeréseket egyaránt besöprő chicagói kvartett két tagja, Scott Phillips dobos és Brian Marshall basszusgitáros a koncert előtti délután nyilatkozott magazinunknak.
A Fortress album egy ideje már kint van a piacon. Elégedettek vagytok a visszajelzésekkel?
Scott: Abszolút. Egy olyan lemezt készítettünk, amely összetettebb, kalandosabb az eddigi munkáinknál. A friss dalok szerteágazó hangszerelése és rafinált ritmusképletei ellenére a korong rendkívül pozitív visszhangokat váltott ki mind a rajongók, mind a kritika oldaláról, tehát elégedettebbek nem is lehetnénk.
Számomra a Fortress definitív Alter Bridge album, az előző korong egyfajta kiterjesztése, mely minden erényeteket felvonultatja. Ti hogy látjátok ezt?
Brian: Igyekszünk nem túlgondolni ezt a kérdést. Amikor lemezt készítünk, mindig hagyjuk, hogy maguk az ötletek jelöljék ki a játékteret, nem előzetesen meghatározott irányvonalakat követünk. Szerintem a zenekar életében a Blackbird jelentette a fordulópontot. Az egy stílusilag is meghatározó anyag volt, akkor kristályosodott ki igazán az Alter Bridge sound. Óriási szerencsénk volt akkor, mert a közönségünk éppúgy ráérzett az ízére, mint mi magunk, ami ritka. Az azóta készített lemezeink a Blackbird logikus következményei, melynek legutóbbi állomása a Fortress, amire nagyon büszkék vagyunk.
Scott: Ami a definitív jelleget illeti, akár ezt is mondhatjuk. Úgy gondolom, hogy minden lemezünk hűen reprezentálja, hogy a készítés időszakában éppen hol tartott a zenekar, milyen gondolkodásmód vezérelte a dalszerzésnél. A következő albumnál valószínűleg ugyanez lesz a helyzet, az eddigi tapasztalatok felhasználásával kicsit megint más aspektusból láttatjuk majd magunkat. Bár, ki tudja, mit hoz a jövő…
A dalszerzés nálatok hogyan működik?
Brian: Mark (Tremonti, gitáros) és Myles (Kennedy, énekes-gitáros) viselik a kalapokat, hogy úgy mondjam. Állandóan új ötleteket gyúrnak, akár turnén, akár otthon vagyunk. Ezen elképzeléseket aztán lehozzák a próbákra, és zenekarként rágjuk át magunkat rajtuk, hogy aztán együtt eljátszva közösen építsük fel őket, tégláról-téglára. Ez a hozzáállás egyébként élőben is működőképes, már olyan értelemben, hogy a dalok színpadon történő interpretálása ugyanezt hozza ki belőlünk. Mindig hozzáteszünk valami apróságot a stúdióverziókhoz, ezáltal pedig számunkra is frissek, élvezetesek maradnak.
Scott: Az Alter Bridge albumok közös erőfeszítések eredményei. A karmesteri pálca Mark és Myles kezeiben található, de ettől függetlenül csak olyan ötlet mehet át a szűrőn, amit mindannyian elég jónak találunk. Olykor nem értünk egyet, nyilván… Az elv viszont garantálja, hogy mindig a lehető legjobb szerzemények kerüljenek fel az adott korongra.
Az Alter Bridge esetében általában Mark és Myles áll a reflektorfényben. Nem bánjátok ezt?
Brian: Ez nem igaz, minden este irányul rám reflektorfény, a színpadon… (nevet) Egyébként nem bánjuk, hogy ez így van…
Scott: Egyfelől természetes, hogy minden zenekar esetében az énekes és a gitáros található a figyelem középpontjában, ám ettől függetlenül mi nagyon elégedettek vagyunk a zenekaron belüli pozícióinkkal.
Általában mennyire kötött turnéprogrammal járjátok a világot?
Scott: Ez teljesen változó. A Fortress turné első felében rengeteg új dalt játszottunk, most viszont inkább a Blackbirdre tevődött át a hangsúly. Minden koncert más, és a közönségen is múlik, hogy épp mit veszünk elő, vagy mit hagyunk ki, nem is beszélve a fellépések jellegéből adódó differenciákra. Gondolok itt például a fesztiválokra, ahol eleve rövidített műsort játszunk. Az sem mellékes, hogy ki előtt lépünk fel ilyenkor. Teszem azt, ha a Slayer következik utánunk, akkor óvatosan kell bánni a lassú, akusztikus szerzeményekkel… (nevet) Adunk a rajongók szavára is. Ha például sérelmezik valaminek a kimaradását vagy túljátszását, akkor azon elgondolkodunk és változtatunk. Így történt ez most is, amikor hangot adtak a nemtetszésüknek, hogy túl sok a Blackbird a programban, erre visszatettünk még három dalt a Fortressről, az egyensúly kedvéért.
Gondolkoztok már a következő lemezen?
Scott: Nem igazán. Tudom, hogy Mylesnak már összegyűlt pár ötlete, de meg semmit nem vettünk fel ezekből. Mark a következő szólóalbumával akar foglalkozni a turné végeztével, Myles pedig útra kel Slash csapatával, a lemezük is kijön nemsoká. Szerintem jövő nyárnál előbb biztosan nem ülünk össze, ami azt jelenti, hogy 2016-nál előbb semmiképpen nem hozunk ki új stúdiómunkát. Viszont, ha majd ott tartunk, akkor biztos, hogy ismét Michael „Elvis” Baskette producerrel fogunk dolgozni. Elvis olyan, mintha a csapat ötödik tagja lenne. Sok producerrel melóztunk az évek során, de ő az, aki igazán tudja, miről is szól az Alter Bridge…
Danev György
2014. december 17. 19:30