MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

Hazai vizeken – Sublime Pickups

Folytatjuk „Hazai vizeken” című sorozatunkat, amelyben igyekszünk minden olyan magyarországi hangszer, erősítő, hangszedő, hangfal, hangrendszer készítőt, és gyártót, vagy innovátort megszólaltatni, akik jelenleg is aktívan működnek hazánkban.

Mióta foglalkoztok hangszedő tervezésével és készítésével?

2009 óta kutatom a miértet és a hogyant. Ez eléggé intellektüell így, azt hiszem.

Csak készítők vagytok, vagy kereskedéssel is foglalkoztok?

Nincs kereskedői vénám, ezt bárki megmondhatja.

Van valami speciálisan – csak rátok jellemző – sajátossága az általatok készített hangszedőnek?

A felhasznált anyagok hosszas kísérletezés útján lettek kiválasztva, van feladat, amihez a buta lágyvas jobb, van, amihez meg a finom szilíciumacél trafólemez. A gyártók többsége két alaptípust gyárt, mert egyszerűen és olcsón építhető, a műgyantával kiöntött hangszedőkkel viszont el lehet szakadni a hagyományos szerkezetektől és méretarányoktól, szabad kezem van, hogy mit hová pakolok a kockán belül, majd a gyanta egyben tartja.

A végtermék kinézete is egyedi lehet, színes, mintás, világítós, szinte bármilyen elborult ötlet megvalósítható. Ez más hangszedőkészítőknél gyakorlatilag nem létezik, legfeljebb megfestik a műanyagházat, vagy meggravírozzák a fémkupakot. Világítós szedő, valakinek?

Vannak endorser-eitek, vagy olyan híres előadók, akik a ti termékeiteket használják?

A teljesség igénye nélkül, és ahogy jön (valószínű, hogy megrángatják még a galléromat, mert biztos, hogy valakit ki fogok felejteni):
Lukács Peta (Bikini, szóló)
Watch My Dying (a dobos kivételével mindenki)
Vasvári Pál
Szappanos György
Takács Jozzy és Vörös Attila (Leander Rising)
Csató Péter (Replika)
Mihály Gergely (Angertea)
Petró Tamás (Radioactive)
Don Gatto, Rays Of Light, Niburta, Sonic Rise, Room of Mad Robots, Blizard, Suffer As Well, Samas, Üllői úti fuck, Tisztán a Cél Felé, Bandanas, Schizo, Éjfény, Slice’n Dice, Hangovers, Dirty Dawn... köszönöm mindenkinek a segítséget és támogatást, a fesztivált meg külön!

Hova helyeznétek saját termékeiteket minőség tekintetében világviszonylatban?

Törekszünk az elérhető legjobb alapanyagokra, és precíz munkára. A mottónk: „A szar nem koncepció”. Az ütésállóság, vízállóság miatt a működés közbeni meghibásodási arány elenyésző. A többi lom meg csak szépen romoljon el, legalább van mit javítani.

Mi a véleményetek a hazai  – zenei felhasználású – termékek itthoni megbecsültségéről, és a közvélemény ezzel kapcsolatos általános tájékozottságáról?

Két ellentétes hozzáállás van most Magyarországon: az egyik szerint „A magyar termék az biztos kisipari, sorjás, kotvány másolat, a nyugati holmik (amik általában Kínában készülnek) a menők”.
A másik pedig a patrióta hozzáállás, hogy támogassuk a magyar cuccokat, ha jók. Az első csoport inkább kerüli a „nem világmárka” holmikat, a második legalább kipróbálja. Utóbbiakat minőséggel, rugalmassággal, megbízhatósággal, terméktámogatással néha meg lehet fogni...
Javul a magyar termékek elismertsége, a tájékozódás viszont szájhagyomány útján történik, mert a kis gyártók nem tudnak nagy reklámot csapni.

Mi a véleményetek a hazai gazdasági környezetről, támogatja, vagy inkább nehezíti a boldogulásotokat?

Irreális viszonyok vannak, és nemcsak a kis sufnituning műhelyek életét nehezíti meg a gazdasági mélyrepülés és kiszámíthatatlanság. Mindenki azt mondja, hogy nehéz. Sokan mégis próbálkoznak, és rengeteg szép eredmény van ellenszélben is.

Szerintetek merre tendál a hazai zeneipar?

Most sok zenekar van... volt régebben egy csomó diszkós év, amikor teljes döglődés volt, most viszont felfutóban vannak a gitáros fiúcsapatok is, ahol nem csak a tánctudás számít. Otthon felvett, állatul szóló lemezek készülnek, sok hangszerész készít jó hangszert. Kezdenek kihullani a kóklerek.
Szerzői lemezkiadások vannak, sok kis klub működik, lelkes arcok hangszerész találkozókat, jam sessionokat, koncerteket szerveznek ingyen vagy szotyiért.

Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztaltok?

Negatív, hogy kuporgatnak az emberek, megállt a pénzforgás, és a cserekereskedelem működget. Tiszta őskor.

Pozitív, hogy komoly összefogás tapasztalható a zenészek között. 3-4 banda együttműködik, összedobja a cuccait, és hatékonyan tudnak koncertet szervezni, 15 perces átállásokkal. Az underground zenekarok is átgondolt és kigyúrt produkciókkal jelentkeznek. Már csak jól megszólaló helyek kellenének, no meg közönség.

Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Ilyen mélységében nem látom át a dolgokat. Sok területen kéne változás, nem tudom mi lenne a legfontosabb. Talán ha több embernek lenne pénze megvenni akár havonta többször 2000-5000 forintért hanglemezt, műsoros DVD-t, koncertbelépőt?

Kurtács András

A fényképeket Pivarnyik Balázs készítette.

http://www.sublimepickups.com/hu/

https://www.facebook.com/andras.sublimepickups?fref=ts 

2014. szeptember 30. 20:29

Minden jog fenntartva. 2021 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA