Tradíció és innováció - Gibson LP 50's Mini-ETune
Gondoljuk csak végig, mi lehetne tradicionálisabb az elektromos gitárok világában, mint egy Gibson Les Paul...? A válasz egyszerű... semmi. Ez a forma, a sound és az életérzés egyidős a könnyűzenével, a „nagy zenei forradalom” egyik jelképes eszköze, amely újrarajzolta a világ zenei térképét. Minden könnyűzenei álmot dédelgető ifjú fejében – legalább egyszer – felvillan az a kép, amikor a fejgép fényében nagyterpeszben egy hosszú hajú alak siratja a „villanygitárt”, s a rajongó tömeg áhítattal hallgatja. S amikor a szólónak vége, kialszik a fejgép fénye, s a tömeg óriási ovációban kitörve ünnepli a művészt. Ha ezt a képet egy kicsit jobban megfigyeljük a fejünkben, akkor szinte egészen biztos, hogy az alak kezében lévő formát nagyon könnyen be fogjuk tudni azonosítani. Na kérem... ez a LEGENDA! (Ezért szokták azt mondani, hogy csak kétfajta gitáros létezik... az egyiknek van Les Paul-ja, a másiknak pedig „lesz polja”.)
Aktuális hangszerünk, a népes LP család egyik alsó-középkategóriás modellje. Klasszikus anyagokból: Mahagóni test és nyak, jávor top, rózsafa fogólappal. Két Black P-90-es soapbar hangszedővel, háromállású hangszedő-váltóval és hangszedőnként egy hangerő és egy tónus potméterrel. Szóval klasszikus... a sound-ja is pontosan azt hozza, amit az ember egy ilyen hangszertől elvár. Pont ott harap, pont ott simul, és pont ott búg mélyen, ahol és amikor kell. Ez egyrészt nagyszerű dolog, hiszen nem kell senkinek bizonygatni, hogy mit tud a gitár. Az eredmény garantált... a játékos nem fog csalódni, pontosan azt kapja majd, amire számított. Ugyanakkor megírni gyakorlatilag lehetetlen, mert a sound tekintetében semmi... de semmi nincs, amit korábban már ne veséztek volna ki ezerszer a legnagyobb szakmai lapok és fórumok. Ezzel kapcsolatban képtelenség új információkkal szolgálni egy ilyen népszerű és régóta a hangszergyártás élvonalát vezető modell esetében. De a legendák már csak így működnek.
Itt be is fejezhetnénk ezt az írást... de akkor hol van a címben beharangozott innováció!? Mondjuk úgy, hogy az írásunk első fele teljes egészében a tradícióról szólt. Ami azonban most következik, az feltétlenül innovatív és előremutató. Arról van ugyanis szó, hogy gitárunk neve mellett láthatunk egy sokat mondó utótagot, ami nem más, mint a Mini-ETune felírat. Nem rabolnám senki idejét ködös megfogalmazásokkal ezzel kapcsolatban, ezért megpróbálom a legegyszerűbben leírni, hogy mit is takar a kifejezés. Ez egy tölthető akkumulátorral működtetett – a fej hátoldalára szerelt – hangoló rendszer, LED-es kijelzővel, motorosan mozgatott hangolókulcsokkal. Igen! Pontosan az, amire gondol a kedves olvasó. Ez maga a kényelem, az időmegtakarítás, no és egy kis lustálkodás. Szóval szuper... de hogy mennyire szuper, azt még nem is gondolná az ember első ránézésre. Amikor először kipróbáltam az ösztönös reakcióm az volt, hogy Vauu! Gyorsan átszaladtam a szomszédos irodába, ahol szintén zenészek dolgoznak... megmutattam nekik. Mindenki a következőt mondta... Vauu! (Megnyugtatásként írom csak, hogy egyikünknek sincsenek kutyák a felmenői között.)
Végtelen egyszerűen működik, iszonyú sokféle hangolást ismer (hagyományos, Drop D, Dupla Drop D, „dadgad”, fél, vagy egész hanggal lehangolás, nyitott E, A, D, G, Dobro és teljes Kvart hangolások), programozhatunk bele saját egyedi hangolási beállítást, gyors, mint egy gép és van rajta multi-húr funkció. Zseniális! Gondolom az ide felsorakoztatott száraz tények közül a multi-húr funkció az, amit a leginkább el kell magyaráznom. Nem bonyolult... egyszerűen arról van szó, hogy bekapcsolom a gépet és minden húrt megpengetek egyszerre, aztán csak tartom az állam, hogy le ne essen, mert kb. 6-7 mp. múlva a gitár be van hangolva, a gép pedig ki van kapcsolva. (Mindig azonnal kikapcsol, amikor végzett.) Óriás VAUU!
Természetesen a hangolás pontossága számos összetevőtől függ. Kezdve a használni kívánt húrok vastagságának megválasztásától, a pontosan beállított húrhosszúságtól (oktáv), a pengetési szokásainkon át, egészen a húr koráig. Ezeket figyelembe véve, lesznek olyan szituációk, amikor finoman utána kell majd állítani a gépi hangolás végeztével manuálisan is, de mindent egybevéve elképesztő időt spórol nekünk ez a hasznos kis szerkezet.
Ezt a gitárt közvetlenül a Gibson-tól kaptuk, így a hazai árát csak becsülni tudjuk, ami hozzávetőlegesen 340-350 ezer Ft. Azt gondolom, hogy figyelembe véve a tradíció és az innováció nyújtotta szuper egyveleget, kifejezetten barátinak mondható.
Zenélni Jó!
Andrásik Remo
2014. szeptember 27. 21:29