WINGER - Jobb napokban bízva (negyedik rész)
A válogatott zenészóriásokból álló Winger hosszú kihagyást követően örvendeztette meg ismét híveit azzal, hogy új stúdióalbumot készített. Az egykoron több millió lemezt eladott amerikai kvartett április 18-án rukkolt elő hatodik lemezével, mely a korábbi Winger művekhez méltó módon, változatosabbnál változatosabb dalokkal, és sziporkázó hangszeres játékkal szórakoztatja a komoly, érett hard rock muzsika kedvelőit. A Better Days Comin’ címet kapott alkotás kapcsán Kip Winger énekes-basszusgitáros, Reb Beach gitáros, Rod Morgenstein dobos, és John Roth gitáros egyaránt nyilatkozott magazinunknak, mind általánosságban, mind az őket érintő, specifikus kérdésekben.
Reb Beach, a fogólap varázslója
Az idei koncerteken sok favorit kimaradt a műsorból, például a Junkyard Dog. Mi ennek az oka?
A Junkyard Dog kihagyásának oka prózaibb nem is lehetne. Imádom a dalt, de nem akarok egy plusz gitárt magammal cipelni a turnén. Mivel a dal a drop D hangolást kívánja, nekem pedig Floyd Rose tremolós gitárjaim vannak, ilyen dalok beiktatásával, egyetlen hangszerrel nem kivitelezhető a koncertprogram, nem tudok ide-oda hangolgatni. Ha történetesen Les Paul-on játszanék, akkor semmi probléma nem lenne, így azonban áldozatul esik pár kedvenc szerzemény.
Miért nem teszel D Tunát a Floyd Rose-ra, mint Eddie Van Halen, hogy egy mozdulattal lehangolhasd a mély E húrt D-re?
Azért, mert onnantól kezdve a Floyd Rose nem működik felfelé, ami újabb problémát vet fel! (nevet)
Ezúttal mely hangszerek bizonyultak a leginkább megfelelőnek számodra a stúdiós procedúrához?
Ugyanazok a jó öreg, bevált cuccok, mint mindig… De ez így nem teljesen fedi a valóságot, mert ezúttal volt más is a pakliban. Tudod, John Suhr Custom Audio modelljei számomra a világ legjobban szóló erősítői. A PT-100 régóta favorit, ám az történt, hogy a stúdióban épp nem volt ilyen, ezért felhívtam Johnt, hogy küldjön valamit. A telefon még a kezemben volt, amikor Kip a helység másik végéből odakiabált, hogy AC/DC-s, Angus Young-féle klasszik hangot akarunk! Erre John azt válaszolta, semmi gond, megkapjátok. (nevet) Fogott egy PT-100-ast, végrehajtott rajta valami modifikációt, ami azután egy az egyben azt a hangot produkálta, amit akartunk! Totálisan lenyűgözött minket a motyó, és mérget vehetsz rá, hogy Kip nem fogja visszaadni Johnnak! (nevet) Olyan gigantikus gitárhangzás megalkotását tűztük zászlajunkra, amilyen az első Winger albumon hallható. Akkoriban a létező legjobb mikrofonokkal és előfokokkal dolgoztunk, a cucc lelke azonban egy Marshall Plexi volt, amit a New York-i S.I.R. stúdiótól kölcsönöztük, és még a számát is felírtam, hogy tudjam, melyik volt! Szóval, ezt a hangzást akartuk reprodukálni, és szerintem sikerült is. A sound telt és harapós, viszont nem túlságosan torzított. Rengeteget melóztunk rajta, napokig próbálgattuk a különböző mikrofonokat, illetve azt, hogy milyen mikrofon-elhelyezéssel érhetjük el a kívánt hatást. Ki merem jelenteni, hogy az első lemez óta most jutottunk el a legtökéletesebb gitárhangzáshoz!
Hűséges társadnak, a régi Suhr gitárnak ezúttal is hasznát vetted?
A teljes anyagot az első Suhr gitárommal rögzítettem, ez az a hangszer, amit legelőször a Headed For A Heartbreak klipjében lehetett látni. A felvételeket követően azonban megváltam tőle, nekiadtam Kipnek. Jó helye van Kip házában, így legalább mindig lesz egy gitár nála, amit használni tudok, ha ott vagyok.
Mi a helyzet a Whitesnake háza táján, most, hogy 11 év után Doug Aldrich váratlanul kiszállt?
Inkább nem mondok semmit, mert a többiek szerint túl nagy a szám, és tudod mit? Igazuk van! (nevet) Kérdezd Davidet vagy Dougot, ha tudni akarsz valamit!
A Whitesnake soraiban másodhegedűs vagy. Szólógitárosként kielégít ez a szerepkör?
Persze, nincs ezzel semmi gond! Akár az erősítők mögött is játszhatnék, a közönség észre sem venné! (nevet) Kicsit komolyabbra fordítva a szót, a két stúdióalbumhoz nem sok közöm volt, a Forevermore-on talán valamivel több szólót játszhattam. De ez így van jól, mert ezek Doug és David gyermekei. A koncertek azonban mindig az adott programtól függtek. Volt, hogy olyan dalokból állt, melyek túl sok lehetőséget nem adtak számomra, de olyan műsorral is turnéztunk, amiben nagyjából ugyanannyi szóló esett rám, mint Dougra. A Whitesnake-ben az esetek nagy többségében két villogós gitáros játszott és osztotta el a munkát, hol így, hol úgy, teljesen rendben lévő dolog ez.
Mindig imádtam, ahogy a tapping technikát alkalmazod, ahogy beleviszed azt az Allan Holdsworth-jellegű futurizmust…
No, igen, a különbség csupán annyi közöttünk, hogy Holdsworth egy kézzel simán lejátssza azt, amihez nekem kettő kell! (nevet) A fickónak semmi szüksége a tapping technikára, egy kézzel megold mindent, a legato játéka elképesztő. Egyébként már idejekorán feltűnt nekem is ez a párhuzam, és rettentő boldog voltam tőle, de azt meg kell jegyeznem, hogy a hasonlóság kizárólag a hangzásban fedezhető fel. Képtelen lennék megtanulni egy Holdsworth riffet hangról hangra. Nemrég Joe Satrianival beszélgettem, aki azt mondta, hogy Jimi Hendrix és Allan Holdsworth az a két gitáros, akik mindenki felett állnak. Holdsworth játéka hihetetlenül egyéni teóriákon alapszik, állandóan kimegy az adott hangnemből, de vissza is jön, és ahogy ez működik, az valami csodálatos. A játéka felér egy arculcsapással!
A fúziós szólóalbumod nagyjából mikor jelenik meg?
Fogalmam sincs, és tudom, hogy sokan ki vannak akadva ezért rám! (nevet) Tényleg olyan vagyok, mint Tom Scholz, a Boston főnöke, akinél a lemezkészítés egyenlő az örökkévalósággal. 6-7 éve készítem már, de idén mindenképpen ki kéne adnom! Mindenesetre köszönöm, hogy érdeklődsz, jól esik!
www.wingertheband.com www.kipwinger.com www.rebbeach.com
www.rodmorgenstein.com www.johnroth.com
Danev György
2014. augusztus 23. 05:14