MusicMedia

„Amíg a muzsika szól, a világ is sokkal szebb.”

AWS

A Nullsík dalversenyen diadalmaskodó AWS zenekar második albuma nem oly régen jelent meg, ennek apropóján kértük fel Siklósi Örs énekest, hogy egy interjú keretén belül ismertesse meg kicsit jobban a tehetséges, fiatal metal csapatot.

Nagyon fiatalok vagytok, de az AWS zenekar jóvoltából már több éves közös múltra tekintetek vissza. Kérlek, mesélj kicsit a kezdetekről!

Tipikus sulis zenekarként indultunk, tipikus sulis tervekkel. Borzasztó fiatalon kezdtünk el hangoskodni, borzasztó rosszul. Amikor 11 éves koromban Nirvana rajongó lettem, egyből tudtam, hogy az ifjú leányszívek megmelengetésének a legcélravezetőbb módja az, ha rockzenekart alapítok.
Szerencsére rajtam kívül még volt pár jómadár, aki így gondolta, ebből lett aztán a Konnektor zenekar, amiből később hosszadalmas bonyodalmak során AWS zenekar lett.
Lassan 8 éve zenélünk együtt, Ronival meg már szinte 10 éve. Nagy szerencsénk az, hogy ismerjük, szeretjük, megbecsüljük egymást és a legjobb barátainkkal zenélhetünk együtt. Ha nem így lenne, már rég elbuktunk volna az úton valamelyik buckán…

Zeneileg egyértelműen metal csapatnak számít az AWS, de az énekdallamok miatt van egy közérthető vetülete is a muzsikátoknak. Te magad hogyan jellemeznéd az általatok űzött stílust?

Én nem tudom ki hogy van vele, de számomra mindig olyan borzasztóan nehéz bekategorizálni a zenei stílusunkat, mert nem tudom külső szemlélőként hallgatni. Azt se tudom eldönteni, hogyha most hallanám először a zenekart, akkor egyáltalán tetszene-e.
Azért is nehéz egyöntetű kijelentést tenni, mert sok szám teljesen különálló zenei stílusból tevődik össze. Ha megerőltetném magam, akkor azt mondanám, hogy modern metal zenét játszunk, popos beütésekkel, felhasználva különböző motívumokat innen-onnan. Az éneknél mindig is arra törekedtünk, hogy dallamosak, hallgathatóak legyenek a témák, a szövegek pedig elgondolkodtatóak és könnyen énekelhetőek.

Hogyan alakult ki a zenei világotok? Sokat harcoltatok egymással eleinte, vagy már a hősidőkben azonos irányba húztatok?

Ó, a veszekedés nálunk állandó vendég, habár mostanában már egyre jobban megbízunk egymás ötleteiben. Hárman szerzünk dalokat, három zenei világgal. Persze az énektémák kicsit összekovácsolják és egységesítik a zenét, de ugyanakkor, ha valaki hallgat egy AWS anyagot, sokféle stílus fog visszajutni a fülébe.
Sokat vitatkozunk, hogy egy szám miként nézzen ki, sokat gyúrjuk a dalokat, hogy felkerülhessenek egy anyagra. Nem véletlen az, hogy nekünk több év kell, mire ki tudunk adni valamit a kezünk közül, hiszen nem szeretünk félmunkát végezni. Akkor jó valami, ha mindannyian az áldásunkat tudjuk adni minden számra.
A Fata Morgana lemezünk készítésekor még mindent bele akartunk rakni, amit csak tudtunk, minél többet meg akartunk mutatni magunkból. Azóta kicsit lenyugodtunk, megtanultuk, hogy fölösleges egy számba 50 témát belepakolni, attól még nem lesz királyabb...

Az első nagylemezetek elkészítéséből milyen konzekvenciákat vontatok le? Követtetek-e el olyan hibákat, amiket többet nem szeretnétek?

Megtanultuk, hogy fölösleges egy számba 50 témát belepakolni, attól még nem lesz királyabb... (nevet) Nagyon hallatszik (legalábbis szerintem), hogy öregedtünk 4 évet. Úgy gondolom, hogy sokkal letisztultabbak vagyunk már, és sokkal céltudatosabbak. A legfontosabb érdembeli változás, ami egyébként az első lemez készítésekor fogalmazódott meg bennünk, a magyar szövegre váltás.
Csongor Bálint a Subscribe-ból nyitotta fel a szemünket arra, hogy fölösleges lefordítani angolra a magyar szövegeinket, ha azok már magukban jók. Így született az első magyar számunk, amihez az első klipet is készítettük, és elnyertük vele az MTV Brand:New címét, a Takard El.
Eleinte nem hittünk a sikerében, de a sok pozitív visszajelzés és a szám előre nem várt sikere akkora löketet adott nekünk, hogy egyértelművé vált, hogy soha többet nem próbálkozunk angol szöveggel.

Megjelent a második AWS anyag. Hol készítettétek és kikkel dolgoztatok együtt?

A Supersize Stúdióban készítettük a felvételeket. Anno az előző kislemezen, a Világposztolás zenei producere Varga Zoli volt, akinek segítségét a mostani anyagra is kikértük. Viszont ezt az anyagot már a gitárosunk, Brucker Bence keverte, aki szintén a stúdióban dolgozik.

Ti magatok hisztek még a fizikai hanghordozókban?

Én személy szerint nem, mondjuk, attól függ, milyen szinten. Mindig lesznek olyanok, akik vesznek majd CD-t, mert gyűjtik, vagy éppen vájtfülűek és nem bírják a Youtube-ról letöltött 360p-s minőséget. De nem hiszem, hogy bármikor felül fogja múlni a digitális zenehallgatást. Egyszerűen nem tud versenyezni vele. Ahogy a walkmant felváltotta a discman, most úgy hallgatja mindenki a telefonjáról az mp3-at, és fogja is.
Sajnos már én is csak mosogatáshoz rakok be CD-t a lejátszóba, mert félek, hogy a laptopom vizes lesz. De sokkal boldogabb lennék, ha ez nem csak ilyen esetben történne meg.
Mint zenekar úgy gondoljuk, hogy van értelme fizikai formátumban kiadni lemezt, mert belefér az előbb említett kategóriába: Mindig lesznek olyanok, akik megveszik a lemezünket, mert támogatnak vele, vagy csupán gyűjtik. Legalább is reméljük…

Mondj néhány szót az aktuális lemezről...

A dalok nagyját viszonylag gyorsan, mintegy 6 hónap alatt hoztuk össze. A zene az eddigi munkáink összessége lesz, egy nagy mixe a tevékenységeinknek. A szövegek pedig főleg napi problémákat, belső gondolatokat fognak feszegetni. Aki ismer minket, azt nem fogja nagy meglepetés érni, egy magyar nyelvű, kellően modern, fiatalos anyagon dolgozunk.


Zenei melyek a főbb differenciák az előző és az új munka között?

A legfeltűnőbb különbség minden bizonnyal az lesz, hogy másfél hanggal lejjebb hangoltuk a gitárokat, így olyan új hangszerelési megoldásokat is tudtunk alkalmazni amiket máskor nem. A másik dolog, hogy az utóbbi időben egyre bátrabban alkalmazzuk a különböző gitáreffekteket, nem is feltétlenül a megszokott helyükön. Ezekből is lettek érdekes hangzások, amik egy-egy téma megszületését segítették.

Mi a véleményed a mai hard rock/metal színtérről, honi és nemzetközi szinten egyaránt?

Nem érzem azt, hogy lenne utánpótlás. A 90-es években nagyon sok zenekar látott napvilágot, amiket a 2000-es évek vezető zenekarai követtek. Nem érzem úgy, hogy lenne most egy olyan fiatal feltörekvő zenekar, aki pár év múlva átvenné, mondjuk a Tankcsapda helyét.
Ez sok mindenre visszavezethető. Persze el lehet mondani, hogy rosszak a körülmények, nehéz érvényesülni, de szerintem ez 20 évvel ezelőtt sem volt másképp.
Egészen egyszerűen megnőtt a választék. Régebben kevesebb választási lehetőségük volt az embereknek. Most ha elmegyek bulizni, kapásból 4 helyre kapok meghívást.
De a sok probléma és nehézség ellenére nagyon jó underground zenekarok vannak kishazánkban.
Sokkal több időt kéne rájuk szakítani, mint azt most tesszük.
Kint is ugyanez a helyzet, csak ott nagyobb piac van mindenre. A kiadók nyilván több pénzt ölnek bele Amerikában egy metal zenekarba, mert ott nem csak pár százezer embernek játszanak, hanem több milliónak. Nagyon bízom benne, hogy pár éven belül megint fordulni fog a kocka, és a keményebb élőzenei műfajok újra előtérbe kerülnek. Ha ez megtörténik, bizonyosan a feltörekvő bandák is jobban tudnak majd érvényesülni…

Nem oly' rég megnyertétek a Nullsík dalversenyt. Milyen megfontolásból indultatok el a megmérettetésen és hogyan zajlottak az események?

Minden lehetőséget megpróbálunk megragadni, hogy előrébb léphessünk. Mikor észrevettük a felhívást, gondoltuk, hogy nincs veszteni valónk, próbáljuk meg!
Nagyon boldogok voltunk, hogy megnyertük, habár nem nagyon számítottunk rá.
Éppen jól jött a hangszervásárlási támogatás, mert kicsit meg voltunk torpanva pénzügyileg, de így tudtunk belőle venni cineket, amiket utólag is nagyon köszönünk!

A koncertezéssel hogy álltok? Akadnak idehaza fellépési lehetőségek?

Jelenleg a Blind Myself zenekarral turnézunk országszerte, valamint saját bulikat is bevállaltunk a dátumok mellé. Nagyon boldog vagyok, mert a befektetett energia úgy látszik megtérült.
Legvadabb álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer elmegyek valahova játszani, és az én szövegeimet éneklik az emberek. Borzasztó jó érzés látni, hogy vannak olyanok, akiket miattunk eljönnek egy koncertre.
Majdnem minden hétvégére jut valami, úgyhogy szerencsére el vagyunk látva fellépésekkel...


https://www.facebook.com/awsofficial‎

Danev György

2014. június 26. 07:13

Minden jog fenntartva. 2022 - Instrument Reklám/MUSICMEDIA