Anima Group – Kupolakoncertek
Ha valaki nyitott szemmel vizslatja Miskolc város kulturális életét, már biztosan találkozott az Anima Vonósnégyes/Anima Group nevével. Hozzájuk köthetők az Erzsébet Fürdőben megtartott Kupolakoncertek is, legközelebb november 15-én lesz egy Beatles-est, ami ennek a programnak már a ráadása. Az interjú célja egy mezei bemutatásnak indult, de aztán érdekes aspektusok sejlettek föl a beszélgetés során. Soós Gábor zenekarvezetőt először a csapat indulásáról kérdeztük.
Létezik a vonósnégyes és működik a Group is, mi a különbség közöttük? Illetve beszélj nekünk légy szíves a formációk indulásáról is egyúttal!
Valóban, két koncepcióval működik a formáció, 2000-ben indult az Anima Vonósnégyes, az Anima Group pedig egy éve vette fel ezt a nevet, de már 1,5-2 éve játszunk ütőssel kiegészülve. A klasszikus zenék tolmácsolására a vonósnégyes hivatott, viszont egy ütős csatlakozásával létrejött a Group, ami szintén sikeresen működik, viszont itt a filmzenék és a könnyűzene világába kirándulunk.
Látom a fotókon is, hogy Iron Maiden, Led Zeppelin, Aerosmith pólókban és napszemüvegben is nyomultok, már ez is igazolja a könnyűzene, rockzene iránti vonzódást, de klasszikus képzettségű zenészek milyen motivációval vágnak bele ilyen műsorok összeállításába?
A hosszú történet lényege az, hogy mi mindannyian nagyrészt klasszikus zenét játszunk, játszottunk, tanítunk egész életünkben. Egy idő után azonban rá kellett jönnünk, hogy túl sok a konvenció, ami a klasszikus zene körül kialakult, ezek pedig nem segítik, inkább megfojtják a lélek kiteljesedését a zenélésben. Anima=Lélek. A legzavaróbb számomra az volt egy idő után, hogy megszűnik a kapcsolat a zenész és a közönség között – mondjuk egy szimfonikus zenekar koncertjén. Ebből kiindulva döntöttünk úgy, hogy megcsináljuk a fából vaskarikát és így indult el az, hogy klasszikus hangszereken olyan zenéket játszunk, ami közelebb áll a mai közízléshez, viszont a decibelszám sem riaszt el senkit. Mindezt úgy, hogy a hangszerek megőrzik eredeti jellegüket! Az az igazság, hogy Bach, Beethoven vagy éppen Wagner hiába írtak csodálatos zenéket, ezt most sokkal nehezebb elfogadtatni az emberekkel, lévén a mai kor inkább a rövidebb alkotásoknak, a színes műsor-összeállításnak kedvez…
Említetted, hogy milyen közegből érkeztetek, nevesítsük a tagokat, hangszereket!
Soós Tibor dobol, ő a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja és tanít is, a Group által játszott szerzemények 90 százalékának aktív közreműködője. Kun Alexandra a csellistánk, ő a Miskolci Nemzeti Színház zenekarának a tagja, Krajnik Ágoston brácsázik, Vitányi Csaba hegedül, ők mindketten a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjai. Én szintén hegedűn játszom, illetve pengetős hangszereken is. Egyébként diplomám szerint hegedűművész vagyok, ráadásul 2015-ben doktoráltam is zenéből, most hegedűt és kamarazenét tanítok a Miskolci Egyetemen. Egyébként egy normál vonósnégyes tagságát kell elképzelni - 2hegedű, brácsa, cselló-, egy ütőssel kiegészítve, illetve mivel én elég régóta gitározom, így ez a hangszer is be lett kapcsolva a produkcióba.
Mivel vágtatok neki az új elképzelések megvalósításába? Milyen zenékhez nyúltatok?
A legelső Group koncertre megpróbáltunk mindenki számára közérthető programot összeállítani, ebben voltak filmzenék, tangók stb. – mondhatom úgy is, hogy ami a csapból is folyik. Amikor láttuk, hogy ez működik, van rá igény, egyre inkább elmerültünk a könnyűzenében, illetve a rockzenében is. Ki kell emelnem, hogy a legsikeresebb programjaink a Queen est és a Szóljon a rock! válogatás, amiben Led Zeppelin, Scorpions, Bon Jovi, Black Sabbath és minden hasonló rock klasszikus belefért.
November 15-én lesz egy Beatles-estetek, ami már egy hó eleji koncert ismétlése. Mesélj nekünk ennek a létrejöttéről!
A Beatles számunkra a popzenében megkerülhetetlen, játszottunk is már egy-két számot tőlük más programunkban, de komplett műsort még nem. Gyakorlatilag a most elhangzó dalokat még nem játszottuk korábban vagy nem ebben a formában. Például pár számban Schultz Gellért, egy fiatal, tehetséges miskolci srác énekel is! Itt megjegyezném, hogy a koncertjeink sorában alig van számismétlésünk, tehát, ha valaki mondjuk eljött minden koncertünkre, akkor kb. 10 dal volt, ami kétszer is elhangzott - ez egy több mint 200 dalból álló repertoárban azt hiszem, elenyésző. Miskolcon mindig új műsorral rukkolunk elő, ez nálunk szinte már sport!
Néhány videót megnéztem tőletek és például a Black Sabbath átiratot még megspékeltétek egyéb különlegességekkel is, magyar népzenét is belecsempésztetek.
Nagyon szeretjük a zenei poénokat! Ahol lehetőség adódik, ott élünk is vele. Így került be az I want to break free-be – Queen- Mozart Kis éji zenéje, vagy a Rasputin-ba - Boney M.- a Monti-csárdás egy részlete. Úgy érzem, ezzel egy kicsit ismeretterjesztést is végzünk. Igyekszünk szemléltetni, hogy a popzenei kultúra leginkább a klasszikus- és a népzenére épül, és ahol lehet – mikor egy kis hasonlóságot érzünk- meg is mutatjuk ezeket a zenén belül. Például egy Phil Collins dalnál - Groovy Kind of Love- szemléltettem az eredeti klasszikus zenei művet, ahonnan ered, ezt egyébként maga Collins sem tagadja.
Nem mellesleg a kvartett 2013-ban Reményi Ede-díjat kapott az igényes muzsika terjesztéséért és az ifjúság zenei nevelésének elősegítéséért! A népzenére és a Sabbathra visszatérve, a Hej, Dunáról fúj a szél és az Érik a szőlő azért lett becsempészve a Paranoidba, mert ez a két téma illeszkedik abba a pentatonos, „kvint tologatós” zenei világba.
Ki készíti az áthangszereléseket?
Van, amiből be tudunk szerezni kottákat, amiből pedig nem, annak én készítem el a hangszerelését.
Volt-e olyan dal, amibe belefogtatok, de kiderült, hogy ebben a hangszeres felállásban nem él és elvetettétek?
Nem nagyon. Régi-régi tapasztalat, hogy ha egy dal jó, akkor gyakorlatilag más zenei közegben is működik, más hangszereléssel például. Ez egyébként a klasszikus zenére is igaz!
Pár külföldi zenekarnevet már mondtál, hogy álltok a magyarokkal?
Magyarok közül is sokat átdolgoztunk, miskolciak vagyunk, így az Edda kihagyhatatlan, ami nagy siker volt, de volt már KFT, Charlie, Kovács Kati, Máté Péter, Magna Cum Laude, Honeybeast is a programban. Egyébként a nyugati vonulatból a modern, mai dolgokat is bátran átformáljuk, volt már Avicii, Sia, Ed Sheeran vagy David Guetta is. Avicii-hez például egy Morricone dallamot rendeltünk hozzá, ami rendkívül jól passzolt oda. Jó kis western-es, tábortüzes feeling lett belőle.
Filmzenéket is feldolgoztatok már, ilyen estek is voltak. Néhányat ezekből megemlítenél?
A legnagyobbakat már végigjátszottuk, Hans Zimmer, John Williams, Ennio Morricone, Vladimir Cosma vagy a legújabbak közül például Ramin Djawadi, aki a Trónok harcáért felelős. A filmzenéket nehezebb megfogni, mivel általában óriási hangszerparkkal készülnek, mondjuk 120 tagú zenekarral, plusz kórus, ugyanakkor ez hasonlít leginkább a klasszikus zenére, így a hangszerek leosztásában könnyebb dolgunk van, szóval ez egy kétélű dolog.
Miskolcon rendszeresen felléptek, de merre jutottatok még el?
A Kupolában megy a sorozat Miskolcon, ezt már akár brandnek is nevezhetjük, itt nem csak a zene van, hanem stand up jellegű átvezetések humorral… Van, amikor jelmezt is húzunk! A közönség nagyon értékeli, ha itt-ott felbukkan Lady Ga-Ga, Slash vagy éppen a Despacito-s Luis Fonsi. Igazából már tudják, hogy a ráadásokban elszabadul a pokol. Ezen kívül újítás az is, hogy több helyi művésszel is fölvettük a kapcsolatot. Festőkkel, szobrászokkal stb., de az egészségügy területén dolgozó vállalkozókat is bevontunk, akik felajánlanak különböző nyereményeket, ezeket tombola sorsolás keretén belül juttatjuk el a közönséghez. Kaszás Hedvig, a menedzserünk ezt remekül kézben tartja. A Kupola egyébként exclusive helyszín, tudtommal eddig csak mi koncerteztünk itt és ez a brand csak erre a koncertsorozatra vonatkozik. Az a fajta kapcsolat, ami itt megvan a közönségünkkel a Kupolában, az máshol nem tapasztalható. Ez a legnagyobb hozadéka ennek a dolognak, és, amit az interjú elején emlegettem, hogy a kapcsolat nem volt meg a közönséggel egy szimfonikus zenekar esetében, mi most ezt itt visszanyertük. Interakció van a zenészek és a közönség között, sok a visszajelzés, visszaszólás, és erre bíztatjuk is a nézőket. Itt senki sem ásítozik vagy alszik, és elmosódnak a generációs különbségek is. Hallgatta már a koncertet 5 éves és 85 éves is. Jöttek már számos európai országból hallgatni minket. 110 ember fél el egyszerre ezen a helyen, ezért általában dupla estet kell tartanunk, mint most ez a Beatles koncert is. Kétszer ekkora befogadóképesség lenne az ideális, mert gyakorlatilag mindig teltházunk van. Most például 3 nap alatt fogytak el a jegyek!
A kérdésedre visszatérve, sok helyre hívnak bennünket, mint kvartett és mint Group is játszunk az országban, sőt külföldön is.
Az Apocalyptica csellókkal hasonló felfogásban dolgozik, tőlük volt e valami motiváció?
Amikor ők indultak, mi már játszottunk könnyűzenét vonósnégyesként. Tehát ebben előttük jártunk, az viszont örömmel töltött el, hogy ők ennyire befutottak. Azóta már sok ilyen jellegű formáció van.
Magyarországon tudsz más ilyen zenekarról?
Természetesen más vonósnégyes is játszik könnyűzenét, ezt nem mi találtuk fel. Talán egy kicsit most divat is lett ez, meg látjuk, hogy szimfonikus zenekarral is fuzionál egyre több banda, ha másként nem, egy-egy koncertre. Abban viszont egyediek vagyunk, amit itt Miskolcon csinálunk, mert koncert, ismeretterjesztés és humor, tombolával és meglepetésekkel – apropó, a lézer és fényshow-t még nem is említettük - egy csomagban máshol nincs, ezt mi csináljuk csak. Ahogy mondani szoktuk, a közösség és a közönség szavakban csupán egy betű a különbség, de minőségben óriási az eltérés! Mi a Kupolában már közösséget alkotunk.
Ti rockbandával dolgoztatok már? A Miskolci Szimfonikus zenekar a Djabeval zenélt közösen és lemez is lett abból.
Abban a munkában én is részt vettem, mint a zenekar koncertmestere és elképesztő élmény volt, leginkább Steve Hackett miatt, aki az egyik személyes kedvencem, de a Djabe-s srácok is világszínvonalon zenélnek! Egyébként a kvartettel csináltunk már közös felvételt Horváth Ádámmal, Tóth Verával, Radics Gigivel - és a Holdviolával is vannak ilyen koncertjeink, stúdiómunkáink, például most decemberben is együtt megyünk Felvidékre.
Saját kompozíciókkal kísérleteztetek már?
Én komponálok is, rocktól az elektronikus zenén át a filmzenéig mindenfélét, egyet-egyet időnként beemelünk a programba. Volt olyan is, hogy a közönség aznap az én szerzeményemet ítélte a legjobbnak, annak volt a legnagyobb sikere. Zongorán, gitáron és hegedűn is írok, sőt idén márciusban szólólemezem is megjelent, Gabreal-Léleknyomok címen. Ha röviden kellene meghatározni, akkor Vangelis/Jean-Michel Jarre-jellegű zenéről van szó, de átszőve klasszikus hangszereléssel és népzenével. Lehet, hogy ebből is lesz majd egyszer áthangszerelés, esetleg nagyzenekarral, kórussal. Ezt a lemezt teljes egészében én vettem fel az otthoni stúdiómban.
PAYA
2017. november 11. 06:45