„Óriási dolog apaként megélni, hogy egy ember, akinek ott voltam az első lélegzetvételénél, most szuverén alkotótársként áll mellettem.”
Ha valaki azt gondolná, hogy Ákos lassan a visszavonuláson gondolkozik, az valószínűleg egy másik filmet kapcsolt be véletlenül, ugyanis az énekes ismét igen aktív évet tudhat maga mögött, s már most nagy tervekkel készül a következőre. 2011 óta követem teljesen aktívan, mit is csinál, mivel is készül, s valahogy mindig úgy alakult, hogy majdnem minden évben lehetőségem adódott arra, hogy leüljek és beszélgessek vele egy komolyabb interjú keretein belül, és ez most sem történt másképp.
December 13-án és 14-én a nagyérdemű ismét az Arénában láthatta őt fellépni, de a dupla koncert mellett beszélgettünk az új stúdiólemezről, a koncert DVD-ről és lányáról, Annáról is.
Azt hiszem, talán most már kijelenthetjük, hogy az év utolsó hónapjai Nálad mindig izgalmasan és munkásan telnek. Tavaly talán egy picit kiemelkedőbben, hiszen októberben négy év után jelent meg új stúdiólemezed, elkészült a legújabb koncert DVD is, illetve ismét dupla Arénás koncertet adtál, az előadás december 13-án és 14-én volt. Hogyan néz ki Nálad a teendőid időzítése? Hiszen ahhoz, hogy mindent ennyire pontosan tudjatok hozni, nagyon szigorú menetrendet kell felállítani.
Ákos: Általában egy-másfél évre előre tervezünk. A decemberi Arénát egy évvel korábban le kellett kötnünk, ami akkor is kockázat, ha már sorrendben az ötödik alkalommal duplázhatunk Magyarország legnagyobb koncerttermében. Ilyenkor mindig feszült vagyok, mert a korábbi sikerek soha nem jelentik azt, hogy mindig ekkora érdeklődéssel számolhatunk majd. Az Aréna lekötésekor már tudtuk, hogy turnézni fogunk 2019-ben, és ez így is lett: 20 nagyszabású koncertet adtunk májustól októberig, ezeket az előadásokat 150 ezer ember látta. Ilyen intenzív koncertévad után a szimpla Aréna is szép eredmény lett volna, nem számítottam duplára. De persze nagyon örülök neki.
Első körben beszéljünk egy picit az új lemezről, ahol ugye egyes dalok már 2013-ban elkezdtek íródni, de csak mostanra öltöttek igazán formát. Az Idősziget kapcsán mi volt az alapkoncepció? Ha volt ilyen.
Ákos: Az azonos időben írt dalok esetében általában mindig van valami, ami összeköti őket, nem kell koncepciót gyártani. A 2018-as zenekari felállás volt a meghatározó a hangzás kialakításában, a lemezben nagyjából minden benne van, amit az elmúlt 30 év során megtanultunk erről a műfajról. Madi zseniális gitárjátéka, Sanyi egyedi dobolása, Lepe hangszerelői vénája, Kálló Peti basszusjátéka és az én énekelt szövegeim egyesülnek az Időszigeten. A zenék többségét magam jegyzem, de Lepe és Madi is komoly szerzeményeket hozott, és még Anna lányom is bemutatkozik az albumon, szerzőként és előadóként is.
Mondhatjuk egyfajta összegzésnek stílusilag ezt az albumot? Hisz van olyan dal, ami inkább a szintipop jegyeit viseli magán, de van, ahol inkább az akusztikus hangzás kerül előtérbe.
Ákos: Eklektikus, mégis egységes anyagnak érzem ezt az albumot, de erről a végső ítéletet a közönség mondja ki. Ennek első jelei már érzékelhetők: az albumlistán az első helyen nyitott az Idősziget, hamar platina lett, a rádiós listán és a videómegosztókon komoly siker a Felemel, a lemez kiemelt dala. Az se véletlen, hogy dupla arénakoncerttel zárhatjuk az évet.
Az egyértelmű volt, mikor kiadtátok a Hazatalál középlemezt, hogy arról az albumról is fogtok dalokat átemelni erre a kiadványra?
Ákos: Persze. Egy EP tulajdonképpen mindig tudósítás az éppen zajló szerzői- és stúdiómunkáról: hasonló dolog történt annak idején az Igazán-középlemezel is. Nekünk is jó lehetőség adódik kipróbálni, hogy koncerteken hogyan működnek az új szerzemények, és a közönség is betekintést nyerhet egy készülő album világába. A nagylemezre pedig a korábban kiadott dalokat is újra lehet gondolni, például korábban a 2014-es változathoz képest új refrént kapott az Amikor szerettél a 2015-ös albumra, a Hazatalál EP dalait pedig mind újrakevertük az Időszigethez, hogy jobban illeszkedjenek a többi új dal kifonomultabb megszólalásához.
Van egy extra különlegessége ennek az albumnak, mégpedig az, hogy a lányod, Anna is megjelenik rajta, mint dalszerző és énekes is. Vele milyen volt a közös munka? Hogy működtök ilyenkor együtt?
Ákos: Anna kompozíciójára egy vasárnapi, családi muzsikálás során figyeltem fel. Annyira megtetszett, hogy kicsit áthangszereltem, és szöveget is írtam rá. A stúdiómunka olyan zökkenőmentesen zajlott, mintha nem egy 17 éves, első felvételét készítő művésszel dolgoztam volna. Szerencsére ezeket a soha vissza nem térő pillanatokat egy werkfilm is megörökíti, amely már elérhető a videócsatornánkon.
Apa-lánya kapcsolat van ilyenkor is, vagy átalakul egy picit kollegiálissá a dolog? Mennyire adsz neki tanácsot, javaslatot esetleg?
Ákos: Óriási dolog apaként megélni, hogy egy ember, akinek ott voltam az első lélegzetvételénél, most szuverén alkotótársként áll mellettem. Énekel, zenét szerez, megengedi, hogy szöveget írjak rá, és elfogad partneréül. Ez csoda. A felvételek során igyekeztem segíteni őt, de olyan ügyes volt, hogy erre alig volt szükség. Természetesen van bennem izgalom, féltem is őt, de engednem is kell, hogy a maga útján járjon, esetleg hibákat is kövessen el.
Ha már a kiadványoknál tartunk, akkor itt csatolnék rá a legújabb koncert DVD-re, ami a tavalyi Arénás koncertek felvételeiből állt össze. Mondhatjuk, hogy ez már hagyománynak számít a produkció életében?
Ákos: Tulajdonképpen dokumentációs célokat szolgálnak az ilyen felvételek, hogy később is felidézhető legyen, milyen monumentális bulikon vagyunk túl, hogyan reagált a közönség, mi volt az aktuális mondandónk. A hallgatóság is igényli ezeket, jó együtt örülni velük, például egy koncertfilm nyilvános vetítésén.
Mennyi időtök van egyébként egy ilyen koncertfilm elkészítésére? Illetve milyen koncepció alapján készül el a végleges anyag? Mi az, amit ilyenkor szem előtt tartotok?
Ákos: Általában egy évvel a koncert után jön ki a felvétel. Komoly időt szánunk a keverésre a hangstúdióban, és néha ott is nehéz beosztani a munkát, főleg, ha éppen új album készül. Képileg Juhász Viktor barátom, kollégám a vágója és rendezője ezeknek az anyagoknak, aki év közben fotósként és látványfelelősként turnézik velünk, nem mellesleg a saját rendezésű klipjeimet is ő fotografálja. Szóval általában más, igen nagy volumenű munkák mellett készül a koncertfilm, amit soha nem akarunk gyorsan, kapkodva összerakni. Számomra a legfontosabb szempont, hogy valamilyen formában megörökítsük a koncert hangulatát: ez majdnem lehetetlen feladat, mert ahhoz, hogy ezt igazán átérezze valaki, jelen kell lenni. Kiemelten fontosnak tartom a közönségreakció megörökítését, a lelkes arcokat, hiszen én is ezt látom a színpadról. Fontos, hogy a koncertlátványról is átfogó képet adjunk, mert az a látványtechnikusainknak köszönhetően messze több az átlagosnál, és akkor még finoman fogalmaztam.
Mennyire szoktátok extrákkal felturbózni ezeket a kiadványokat? Egyáltalán: kell-e valami pluszt hozzáadni ezekhez a felvételekhez?
Ákos: Azt hiszem, az évek során kevesen adtak át annyi extra tartalmat az érdeklődőknek, mint a mi produkciónk. Példának talán a DVD-melléklettel megjelenő stúdióalbumokat említhetném, vagy ott vannak a sok esetben dupla-, néha tripla-kiadású DVD-ink. A 2006-os Még közelebb albumhoz külön forgattunk az Andante Borpatikában egy kisfilmet, a 2084 stúdiófelvételéhez a Szigeten rögzített nagykoncert anyagát mellékeltük annak idején, nem beszélve a videóklipek, werkfilmek hosszú soráról. Az idei DVD nem kapott mellékletet, mert a videómegosztók sokkal több emberhez juttatják el az extra anyagokat: csak idén két komoly videóklipünk jelent meg. A Nem kell más vigasz koncertklipje több mint 3 millió megtekintésnél jár, ezt a 2018-as dupla Aréna legjobb képeiből ollóztuk össze, a Felemel pedig egy nagy költségvetésű, játkfilmes elemekkel operáló klip, októberben jelent meg, már ez is túl van az egymillión. Emellett hosszú évek óta komoly videónaplósorozat örökíti meg az aktuális munkákat, a tavalyi például 22 epizódból áll. A 2019-es események is nyomon követhetők, eddig 12 résznél tartunk, a stúdiómunkáról szóló legutóbbi fejezet például önmagában 44 perc lett.
Év vége van, illetve az év utolsó hónapja, ilyenkor egy kicsit mindenki azért értékeli az elmúlt hónapok teljesítményeit, sikereit. Ha röviden össze kellene foglalnod ezt az évedet, akkor az hogyan hangozna?
Ákos: Elképesztően zsúfolt év van mögöttünk: 150 ezres látogatottságú turné, két nagyszabású klip, stúdiómunka hónapokon át. Verseim jelentek meg a Lyukasóra című irodalmi lapban, az én zenémmel mutatott be a Kecskeméti Katona József Színház egy darabot. Megjelent az Ákos50 jubileumi koncertek anyaga dupla CD-n és dupla DVD-n, kijött a négy év munkáját sűrítő Idősziget CD-n, digitális letöltésként és vinyl-formátumban is, emellett bemutattuk a tavaly rögzített koncertfilmet is Kezdhetünk újabb évadot címmel. Erre teszi fel a koronát a dupla Aréna december 13-án és 14-én.
Végezetül pedig: mik a tervek a következő évre? Van már olyan dolog a tarsolyodban, ami esetleg egy picit is publikussá tehető?
Ákos: Szépen alakul a 2020-as koncertnaptár, klipeket és kiadványokat is tervezünk, más munkák, külső felkérések is sorakoznak, ráadásul egy újabb színházi produkció is tervben van, úgyhogy biztosan nem fogok unatkozni jövőre sem.
Írta: Rosta N. Napsugár
2020. március 20. 14:33